Élő Belföld

A Fidesz diadalát és ellenzékváltó hangulatot hozott az EP-választás

  • A kormánypártok győzelmével ért véget a vasárnapi európai parlamenti választás: a Fidesz-KDNP 13, a Demokratikus Koalíció (DK) négy, a Momentum kettő, az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik pedig egy-egy mandátumot szerzett meg.
  • A Mi Hazánk Mozgalom, a Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) és a Lehet Más a Politika (LMP) nem érte el az ötszázalékos bejutási küszöböt.
  • Pálffy Ilona Nemzeti Választási Iroda elnöke szerint a még meg nem számolt, körülbelül hatvanezer külképviseleti és levélszavazat várhatóan nem befolyásolja a választás eredményét.
  • Az Európai Parlamentben annak az Európai Néppártnak lesz a legnagyobb frakciója, amely márciusban felfüggesztette a Fideszt.
  • A választás napjának eseményeiről itt olvashat részletesen.

Húsz éve nem volt ilyen magas a részvétel az EP-szavazáson

Átlagosan 50,95 százalékos volt a részvétel az európai parlamenti választásokon, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor – jelentették be vasárnap éjszaka Brüsszelben. Ez volt az első alkalom, hogy az EP-képviselők közvetlen megválasztásának 1979-es bevezetése óta növekedett a részvétel az előző választáshoz képest. Az öt évvel ezelőtti választáson 42,61 százalékos volt a részvételi arány.

Az 1979-es 61,99 százalék süllyedt az évek folyamán fokozatosan 45 százalék alá. A legnagyobb visszaesés 1994 és 1999 között volt, a szám ekkor 56,67 százalékról 49,51 százalékra zuhant.

A mostani választáson 60 százalék fölötti részvételi arány Belgiumban, Luxemburgban, valamint Dániában, Máltán, Németországban, és Spanyolországban volt. Az első két országban azonban kötelező volt a részvétel, Belgiumban ráadásul szövetségi és tartományi parlamenti választást is tartottak. A legalacsonyabb – 30 százaléknál alacsonyabb – arányt Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban regisztrálták. (MTI)

Tarolt Farage Brexit Pártja

Nagy-Britanniában csütörtökön tartották az EP-választásokat, de a szavazatokat csak vasárnap este kezdték összeszámolni. A másfél hónapja alakult, Nigel Farage vezette Brexit Párt a voksok több mint 31 százalékát szerezte meg. Az Egyesült Királyságnak 73 EP-mandátuma van; ebből a Brexit Párt valószínűleg 28-at, a Munkáspárt tízet, a Zöldek hetet, a kormányzó konzervatívok mindössze 3-at kapnak. Részletes brit eredmények ebben a cikkben:

Felfordulás a briteknél: tarolt a Brexit Párt
A kormányzó konzervatívok megsemmisítő vereséget szenvedtek.

Szlovéniában Orbán bevándorlásellenes szövetségesei nyertek

A legnagyobb ellenzéki párt, a migrációellenes jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) harmadszor nyert választásokat egy év alatt – emlékeztetett Janez Jansa volt miniszterelnök, miután pártja kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi európai parlamenti választásokon Szlovéniában.

Janez Jansa Fotó: Jure Makovec / AFP

Úgy vélte: a közös listán induló SDS és a parlamenten kívüli Szlovén Néppárt (SLS) volt az egyetlen, amely összefogott a választásokra, és megérdemelten nyert. Az SDS-nek korábban három EP-képviselője volt, abból kettőt most újraválasztottak, a harmadik képviselői helyet az SLS jelöltje foglalja majd el. Az SLS-vel folyó együttműködés Jansa szerint olyan modell, amelyet a jövőben is alkalmazni lehet. A tavaly június elején tartott parlamenti választást az SDS nyerte meg, 25 mandátumot szerezve, de nem tudott kormányt alakítani. A néhány hónappal később megtartott helyhatósági választásokon is a konzervatív pártok teljesítettek jobban.

Marjan Sarec jelenlegi szlovén kormányfő pártja, a Marjan Sarec Listája (LMS) két mandátumot szerzett az EP-választáson, ugyanannyit, mint koalíciós partnerei, a Szociáldemokraták (SD).

Koki Orbánnak: az Európai Néppárt nem működik együtt szélsőséges pártokkal

Noha a mérsékelt politikai közép olvadóban van az Európai Parlamentben, a mostani választásokon legtöbb szavazatot szerzett, új összetételű EP-ben a legtöbb képviselői hellyel rendelkező Európai Néppárt (EPP) nem működik együtt egyetlen szélsőséges párttal sem – jelentette ki hétfőn Brüsszelben Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje.

Weber az Európai Parlamentben (EP) rendezett eredményvárón elmondott beszédében kijelentette: az EPP továbbra sem nyitott sem a balról, sem a jobbról érkező szélsőségek előtt. Egyetlen olyan párttal sem hajlandó együttműködni, amely nem hisz Európában, az európai jövőben – tette hozzá.

Egy arra irányuló újságírói kérdésre, hogy az Európai Néppárt a jövőben együtt kíván-e működni a Fidesszel, Weber kijelentette: az EPP-nek az Európai Parlament legnagyobb képviselőcsoportjának mintegy 26 mandátumos többsége van, ami véleménye szerint „megválaszolja a Fidesszel kapcsolatos kérdést”. Az EPP számára kulcsfontosságú, hogy olyan pártokkal dolgozzon együtt, amelyek „valóban hisznek az Európai Unió jövőjében”.

Orbán: A magas részvételt nem a szél fújta be az ajtónkon

Orbán Viktor miniszterelnök interjút adott a Hír TV-nek, ebben többek között arról beszélt, hogy:

A magas részvételt nem a szél fújta be az ajtónkon, Magyarországon soha ennyien nem vettek még részt európai parlamenti választáson. Sikerült magunkat meggyőzni arról, hogy egy európai választásról van szó, de ez a hazánkról szólt.

A kormányfő szerint fontos, hogy minden választás alkalmával kapjon egy megerősítést az emberektől, hogy van értelme a megkezdett munkának. A miniszterelnök szerint Európának azt üzeni a mostani EP-választás, hogy a magyar nép európai nemzet. Hozzátette: a párt hisz abban, hogy az európai népeknek együtt kell dolgozniuk, hogy Európa nemzetekből áll.

Verhofstadt örül a Momentumnak

Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) frakcióvezetője Twiiteren írt arról, hogy örömmel konstatálta a Momentum csaknem 10 százalékot ért el az EP-választásokon.

A volt belga miniszterelnökkel budapesti látogatásán készítettünk interjút. Ebben Verhofstadt többek között arról beszélt, hogy az Európai Unió jelenleg nem létezik, csak európai államok konföderációja.

Verhofstadt: Ha nem lép fel Orbánnal szemben, akkor vége az Európai Uniónak
Négy évtized után megszűnhet a két nagy pártcsalád többsége az Európai Parlamentben, így a liberálisokra is szükségük lehet. A volt belga miniszterelnökkel Orbán Viktorról, uniós pénzekről és arról beszélgettünk, hogy most nem létezik az Európai Unió.

Koncentrálódó Lengyelország

Csak négy párt vagy pártszövetség ugrotta át az 5 százalékot Lengyelországban. A nacionalista-populista Jog és Igazságosság Pártja (PiS) 43,1 százalékot, az ellene formálódott ellenzéki szövetség, az Európai Koalíció pártszövetség 38,4 százalékot kapott. A szociáldemokrata Wiosna, valamint az EU- és bevándorlásellenes Konfederacja 6-7 százalék közötti eredményt ért el.

Cseh Katalin: Álmodozók vagyunk, de meg fogjuk valósítani az álmainkat

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-választási listájának vezetője vasárnap éjjel úgy fogalmazott: vissza kell adni az álmokat az embereknek. A Momentum Mozgalom a bizonyíték arra, hogy vannak még csodák, a semmiből is lehet pártot építeni – tette hozzá. Ehhez vízió, elszántság és csapat kell – mondta. Feltette a kérdést: ne lenne álmodozó, amikor elhiszi, hogy van esély leváltani a kormányt? Ne kéne ehhez idealizmus? Szerencsére azonban vannak még olyanok, akiknek van egy álmuk – hangoztatta.

Cseh Katalin kijelentette, hogy ők valóban álmodozók, de meg fogják valósítani az álmaikat. Nagy kihívásnak nevezte a Fidesz-KDNP 52 százalékos eredményét. Arról beszélt: európai Magyarországot szeretnének, ahol mindenki esélyt kap a boldogulásra, ahol nem a haverok viszik haza a legtöbb pénzt, hanem a legtehetségesebb pályázók. Mindez még csupán álom, de ők meg fogják teremteni ezt a “normális” államot – jelentette ki a listavezető.

Most majd meglátják az emberek, milyen az, ha a Momentum Mozgalom is fel tud szólalni a parlamentben, ki tud kérni dokumentumokat korrupciógyanú esetén

– hangoztatta Cseh Katalin.

A listavezető kijelentette, hogy repedés keletkezett a rendszer falán, és ősszel, az önkormányzati választáson kiütik majd az első téglát. Donáth Anna Júlia alelnök, az EP-lista második helyezettje azt mondta, arról kaptak visszajelzést a társadalomtól, hogy valamit jól csinálnak. Megköszönte a támogatást a barátoknak és a rokonoknak, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy még csupán az első lépcsőfokra jutottak fel. Hétfőtől tízszer keményebben kell dolgozni – jelentette ki Donáth Anna Júlia. Hozzáfűzve: a Momentum Mozgalom mindenkit vár, aki elhiszi, hogy változást lehet elérni.

Fekete-Győr: A Momentum volt az egyetlen, amely valódi problémákra valódi megoldásokat adott

A Momentum Mozgalom feladata mostantól az, hogy a magyar egészségügy, oktatás és megélhetés pártjává váljon – jelentette ki a párt elnöke vasárnap éjjel Budapesten az európai parlamenti (EP-) választási eredményeket értékelve. Fekete-Győr András hangosan ünneplő szimpatizánsaik előtt azt mondta, az ő pártjuk volt az egyetlen, amely valódi problémákra valódi megoldásokat adott.

Bár az eredmények azt mutatják, hogy a Momentum Mozgalom mintegy 330 ezer szavazatot kapott, csaknem 10 százalékot ért el, és így 2 képviselőt is küldhet az EP-be, a pártelnök szerint alázatosaknak kell maradniuk, mert

nem nyertek, a miniszterelnököt még mindig Orbán Viktornak hívják, és a kormány továbbra is korrupt.

Le Pen éppencsak előzi Macront

Franciaországban a Marine Le Pen vezette radikális párt a voksok 23,23 százalékát szerezte meg – derül ki a 98 százalékos feldolgozottságnál kiadott adatokból. Emmanuel Macron elnök Köztársaság Lendületben (LREM) pártja a szavazatok 22,31 százalékát kapta. Az RN várhatóan 22, a liberális EP-frakcióval szövetségre lépő LREM és szövetséges pártjai 21 képviselőt küldhetnek majd az Európai Parlamentbe.

A részeredmények szerint az Európa Ökológia A Zöldek (EELV) párt 13,4, a balközép pártok közös listája 8,48, a radikális baloldali Lázadó
Franciaország pedig 6,31 százaléknyi szavazatot szerzett.

Romániából az RMDSZ is küldhet képviselőt

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az ötödik legtöbb szavazatot kapta odahaza az EP-választáson, 6,46 százalékot szereztek. Ezzel küldhetnek képviselőt az Európai Parlamentbe.

A Nemzeti Liberális Párt 27,86 százalékkal nyert Romániában, a Szociáldemokrata Párt 24,84 százalékkal második.

Az Európai Néppárt lesz a legnagyobb frakció

Az az Európai Néppárt alkothatja a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben, amely március közepén felfüggesztette a Fidesz tagságát. Az éjszaka közzétett utolsó mandátumbecslés szerint a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád 179 képviselőt küldhet a 751 tagú testületbe.

  • A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 150, a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 107 mandátumot kaphatnak.
  • A zöldek frakciója 70 tagú lehet. Az eddig a harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) a brit kormánypárttal kiegészülve 58 helyre számíthatnak ebben a régi-új konstellációban, ugyanannyira, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.
  • Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette, brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) néven működött.
  • A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.
  • A függetlenként politizálóknak hét mandátumot jósolt az EP, az “egyéb” kategóriába pedig 28 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe.
Olvasói sztorik