Komoly pusztítást végeznek a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében. A Dunai Evezős Központ előzetes vizsgálati dokumentációja szerint
A beruházás Natura 2000-es védettség alatt álló területet is érint.
Nagy ára van az Evezős Központnak
Tavaly júniusban döntött úgy a kormány, hogy egy budapesti konferenciaközpont megvalósítása helyett inkább a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programra szán 4,3 milliárd forintot. Ez az a program, amelynek részeként a reménybeli budapesti olimpiára szánt sportlétesítmények többsége megépül az olimpiai pályázat visszavonásától függetlenül. A dél-pesti és észak-csepeli beruházás is ennek a része, így jöhet létre a Ráckevei-Soroksári Duna-ág felső szakaszán tervezett evezős pálya és egy 12 ezres, „Észak-Csepel és Északnyugat-Soroksár elhanyagolt részeit újjáélesztő Diákváros”.
A beruházás még nem kezdődött el, de az eredetileg becsült 255 millió forint helyett 347 millió forintért tervezhetik meg a központot a nyílt közbeszerzésen nyertes cégek; a FŐMTERV Zrt., az Aquaconsult Kft., és az ÖKO Zrt. hármas egyetlen ajánlattevőkként kapta meg a feladatot.
A kormány célja, hogy a Duna nemzetközi evezős versenyek otthonául szolgálhasson és színvonalas edzéslehetőséget kínáljon a fővárosban, de törekednek arra, hogy az evezős központot a sportolók mellett a lakosság is használhassa. A versenypályán a tervek szerint 2-3 évente, 7-10 nap alatt tartják meg a kiemelt nemzetközi versenyeket, és évente néhányszor várhatóan hazai, néhány napos viadalokat is rendeznek majd itt. Ez viszont sokba kerül a városnak: az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint ugyanis 2118 méter hosszúságú vízfelület szükséges a tervezett evezőspályához, amelyet ki is kell szélesíteni, hogy a pálya nyolc, egyenként 12,5 méter széles versenysávból álljon.
A dokumentum szerint negatív hatást okoz majd
- az iszapkotrás miatti élővilág-sérülés, -pusztulás,
- az építési/bontási munkák miatt szükséges növényirtás,
- a vízparti táj- és településkép változása,
- az építési/bontási munkák ideiglenes levegőszennyezése, zaj- és rezgésterhelése.
Pozitív hatásként említik viszont
- a kikerülő iszap és szennyezett föld miatti talaj-, talajvíz- és felszíni vízminőség-javulást,
- a befolyó csapadék- és kevert szennyvíz-bevezetések megszüntetése miatt szintén vízminőség-javulás várható,
- a terület rendbetétele miatt kedvezőbb lesz a településkép,
- az evezős pálya létrejöttét, ami az egészségmegőrzésben is jelentős szerepet kaphat.
Azt több helyen is leírják, hogy a fakivágások mennyiségét a lehető legkisebbre kell csökkenteni, de még így is több mint 120 ezer négyzetméteren irtják ki a növényzetet.
A dokumentumban arra is kitértek, hogy a szeptember 1. és október 31. közötti időszak a legalkalmasabb a fakivágásokra, mert akkorra a területen található vonuló fajok nagy része távozik, de még nem hibernáltak le – így fakivágás esetén el tudnak menekülni – az ott maradó denevérek.
Azt a vizsgálati dokumentumban is elismerik, hogy a növényzetirtás tájvédelmi szempontból az egyik legkedvezőtlenebb következménye a tervezett beruházásnak. Mint írják,
ennek során az igénybe vett parti sáv jelenleg meglévő lombtömegének közel 90%-a megsemmisül, körülbelül 12,5 hektárnyi összterületen. E mellett mindkét oldalon a part menti nádasok gyakorlatilag teljes eltűnése várható, ami a tájképre is kedvezőtlen hatással lesz.
A kivágott fák egy részét vagy pótolni kell, vagy erdővédelmi járulékot kell fizetni (az erdőtörvény 5000 négyzetméter fölött teszi kötelezővé az erdészeti hatóságok számára a csereerdősítés előírását). Mindazonáltal a vizsgálati anyag arra jut, hogy
az előzetes környezeti vizsgálat során nem találtunk olyan környezeti állapotváltozást, mely a tervezett tevékenység megvalósítását gátolná, vagy számottevően korlátozná. Így az evezős pálya megvalósítása jelen helyszínen környezeti szempontból elfogadható, és megfelelő hatáscsökkentő intézkedések alkalmazása mellett a végeredmény összességében a jelenleginél sok tekintetben jobb állapotot eredményezhet.
Natura 2000 területen?
Akkor fogalmazunk pontosan, ha azt írjuk, hogy Natura 2000-védettség alatt álló terület is érintett a beruházás során. A tervezett beavatkozás a Ráckevei Duna-ág kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet érinti, amelynek kezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A terület kiterjedése 3190 hektár, ebből a szóban forgó terület kisebb, mint 50 hektár, azaz a teljes védett terület 1,5 százaléka. Kerestük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát a beruházással kapcsolatban, ők válaszukban csak annyit írtak, hogy nem tudnak érdemben nyilatkozni, mivel a nevezett terület nem része a Natura 2000 hálózatnak.
A dokumentum alapján csak a víz felszíne Natura 2000-es terület, így a beavatkozások ezen kívül esnek. Arra is kitérnek, hogy a nyílt vízfelület a beruházás révén mindkét oldalon kismértékben nő. Sőt, arról is beszámolnak, hogy az építkezés négy, a Natura 2000-es területen élő fajra van hatással: a balinra, a szivárványos öklére, a mocsári teknősre és a vidrára. De a hatásvizsgálat alapján „a várható kedvezőtlen hatások nem tekinthetők jelentősnek a fajok Ráckevei Duna-ág Natura 2000 területen található állományának szempontjából”.
A csepeli önkormányzat lapunknak írt válaszában azt közölte, a tervpályázatban a Ráckevei-(Soroksári)-Dunaág partvonalat szinte minden pályázó jelentős mértékben átalakította úgy, hogy öblökkel és további ágakkal tagolta.
A nyertes pályamű is jelentős partvonal-alakítást és vizes helyek létrehozását is javasolta, mely elnyerte a bíráló bizottság tetszését. Valamennyi koncepció jóval nagyobb part menti területet érintett, mint az evezős pálya megvalósításával igénybe vett terület. A városokat átszelő vízpartokat az ember mindig is alakította és módosította erre sok nemzetközi példa van, néhány a világörökség részét képezi.
A Natura 2000-es területtel kapcsolatban azt írták, hogy csak a jelenlegi Ráckevei-Soroksári-Dunaág vízfelületét érinti, amelynek területe növekszik a beruházás során. Hozzátették, hogy a zöldfelület rendezése után élhetőbb környezet jön létre a területen.
