Belföld

Ezekről csúsztatott Orbán a kormányinfón

Kálmán Attila
Kálmán Attila

újságíró. 2019. 01. 11. 20:07

Kivándorlás és bevándorlás, Soros György és Helmut Kohl, pártfinanszírozás és fideszes politikusok, túlóratörvény és munkaerőhiány. Miről nem mondott igazat a miniszterelnök?

Orbán Viktor decemberre beígért, végül januárban megtartott sajtótájékoztatójáról már csütörtökön megírtuk, hogy a miniszterelnök szavainak nem mindig sikerült találkozniuk a valósággal. Ebben a cikkben azt taglaltuk, hogy a nem konkrét tényekre alapozott állításait hogyan csűrte-csavarta úgy a miniszterelnök, hogy azok végül nem fedték maradéktalanul az igazságot:

Orbán most bizony nem nagyon mondott igazat
A korrupcióra a Fidesz nem tud elfogadható választ adni, Orbán hobbifilozófus lett. Ezek a tanulságok Orbán sajtótájékoztatójából.

Ezek a hazugságok azért kerültek egyre többször elő, mert Orbán Viktor egyszerűen nem tud – a legelszántabb, ezzel nem is foglalkozó hívein kívül – bárki számára elfogadható választ adni arra, hogy miért lett milliárdos a családjából, a barátai közül vagy a környezetéből szinte mindenki

– magyarázta Kerner Zsolt véleménycikkében, miért védekezett többször azzal Orbán, hogy üzleti ügyekről nem nyilatkozik, hiszen szerinte a politikusoknak üzlettel nincs dolguk. Úgy is fogalmazott egyszer:

A politikusok politikával foglalkoznak, az üzletemberek meg az üzlettel

– ami már egy tényszerű állítás, így cáfolható is. Ezzel meg is érkeztünk ennek a cikknek a tárgyához: a miniszterelnök által tényként elmondott állítások közül vesszük végig azokat, amelyek legfeljebb a valóság sajátos értelmezésének nevezhetők.

Politikusok is üzletelnek

Kezdjük rögtön a fenti állítással. Nem kell messzire menni, elég végignézni a jelenlegi Fidesz-frakción. A teljesség igénye nélkül:

  • a gazdasági bizottság elnöke, Bánki Erik legfrissebb vagyonnyilatkozata szerint hat cég tulajdonosa,
  • a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított Simonka György egy cég tulajdonosa, de barátai, rokonai révén egy komplett cégháló bontakozott ki körülötte,
  • a Fradi-elnök Kubatov Gábor is érdekelt négy cégben.

De maga Orbán Viktor sem mentes az üzleteléstől, amit alaposan dokumentál Ferenczi Krisztina Szüret című könyve, amelyet az Orbán család vagyonának keletkezéséről írt. A Direkt36 pedig azt derítette ki, hogy a miniszterelnök apjának cége az állam által finanszírozott projektben vesz részt.

Budapest, 2013. szeptember 23.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (b) és Tóth Ferenc, a Fidesz képviselõje (j2) beszélget az Országgyûlés plenáris ülésén 2013. szeptember 23-án. Szemben középen Simonka György fideszes képviselõ.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Simonka György fideszes képviselő az Országgyűlésben
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Annyira azért nem dübörög a gazdaság

A miniszterelnök szinte mindig gazdasági eredményekkel kezdi szónoklatait, ezekre alapozva elmondhatja, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít. Ez csütörtökön is így történt, elmondta, hogy az államadósság 71 százalékra csökkent, az államháztartási hiány 2 százalék, a háztartási fogyasztás 6 százalékkal nőtt, a bértömeg pedig 11 százalékkal.

Az nem hangzott el, hogy mihez képest nőttek ennyivel a számok, mert például a bértömeg növekedésre az előző év ugyanazon hónapjához képest 12,8 százalékot ír a KSH. És a háztartási fogyasztásra is különböző számokat találni. De az igazi probléma itt az, hogy régiós összehasonlításban már nem ilyen rózsás a helyzet. A háztartási növekedés bővülése ellenére ebben például régiós sereghajtók vagyunk.

Az államadósság és a hiány stimmel. Bár azt hozzá kell tenni, hogy ugyan a kormány ezt vitatja, de bele kellene számolni az Eximbank adósságát is a bruttó államadósságba, ami így már 73 százalékra nő. Igaz, így is csökkent: 0,3 százalékpontot.

A példakép sem volt hű magához

Orbán Viktor szívesen idézi fel, hogy 1998-ban kezdődő első miniszterelnöki ciklusa kezdetén felkereste a CDU veterán politikusát, az akkor már 16 éve hivatalban lévő német kancellárt, Helmut Kohlt.

Orbán most elmondta: Kohl azt tanácsolta neki, hogy az ország vezetése nem működik a pártelnökség nélkül. Ennek részben maga Helmut Kohl példája mond ellent, mert az igaz, hogy míg kancellár volt, végig a CDU pártelnöke is, de 1980-ban – akkor már hét éve – pártelnökként mégsem ő indult el a kancellári posztért. Hanem végül a testvérpárt bajor CSU miniszterelnöke Franz Josef Strauß. És ezért előtte Strauß nem is Kohllal, hanem az akkori alsó-szászországi miniszterelnökkel, Ernst Albrechttel versenyzett.

Muszáj pártelnöknek maradnia a miniszterelnöknek, különben nem lehet jól kormányozni

– jelentette ki Kohlra hivatkozva Orbán, ezzel végső soron bírálva mentora azon éveit, amikor pártelnökként nem harcolt a kancellári székért, illetve nem mondott le pártelnöki megbízatásáról.

Ludwigshafen, 2014. június 28.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) Helmut Kohl volt német kancellárral tárgyal németországi otthonában, Ludwigshafenben 2014. június 28-án.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna
Orbán Viktor Helmut Kohl volt német kancellárral tárgyal németországi otthonában, Ludwigshafenben 2014. június 28-án
Fotó:Burger Barna / Miniszterelnöki Sajtóiroda/ MTI

Vannak ám liberális bevándorlásellenesek

Minden liberális demokrata egyúttal bevándorláspárti is

– mondta ki törvényszerűen Orbán.

Ez az állítás is fals, néhány példa:

  • a német FDP az orbáni értelmezésben szélsőségesen liberális, és teljes mértékben bevándorlásellenes,
  • a Mark Rutte vezette holland Szabad Demokrata Néppárt sem bevándorláspárti,
  • és a nemzetközi sajtó az Orbán által szövetségesként kezelt Sebastian Kurz pártját, az Osztrák Néppártot is szokta a centrista-liberális jelzővel illetni, noha az Európai Néppárt tagja.

A miniszterelnök azt mondta, hogy Nyugat-Európában mást jelent a liberalizmus, mint Magyarországon, de ez jelen esetben csak a valóságot elfedni hivatott szómágia.

És itt jegyezzük meg, hogy Orbán szerint „az ENSZ a migráció kérdését globális kérdéssé tette”. Ezzel nyilván a fideszesek által „migránspaktumnak” nevezett ENSZ-dokumentumra utalt. Viszont az nyilvánvaló sületlenség, hogy a világszervezet tette volna globális jelenséggé a migrációt, hiszen a migráció mindenféle szervezet nélkül globális jelenség, amit az ENSZ igyekezne valahogy kezelni.

Brüsszel, 2018. december 14.
Sebastian Kurz osztrák kancellár érkezik az EU-tagországok állam- és kormányfõi félévzáró csúcstalálkozójának második napi ülésére Brüsszelben 2018. december 14-én.
MTI/AP Pool/Alastair Grant
Sebastian Kurz osztrák kancellár
Fotó: Alastair Grant / AP / MTI

Kivándorlási füllentés

A Magyarországról kifelé irányuló migráció kérdését is érintette Orbán, és itt is füllentett. Azt mondta, hogy a magyarok 6 százaléka dolgozik külföldön, ami a legalacsonyabb adat a régióban, és Ausztriában is rosszabb ez az arány.

Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala mást mond a kivándorlásról: míg a magyar adat helyes, és ezzel a 4 százalékos uniós átlag felett van, addig az osztrák az uniós átlag alatt.

A régióból Szlovéniából és Csehországból is kevesebben mennek külföldre dolgozni, mint Magyarországról.

Dehogy nincs szükség vendégmunkásokra

Orbán úgy látja, hogy a munkaerőhiány alapvetően pozitív állapot, mert az, hogy kevés a munkaerő, jobb alkupozícióba juttatja a munkavállalókat a munkáltatókkal szemben, és ez nemcsak létbiztonságot, de a fizetéseket is növeli. Azt nem tette hozzá, hogy ha kevés a munkaerő, de növekszik a gazdaság, a bérek és a munka hozzáadott értéke, akkor bizony az árak is növekedni fognak, tehát a reálbérek növekedése már nem olyan biztos, mint a fizetések emelkedése.

De a ténybeli csúsztatás ott jött elő, amikor a miniszterelnök azt állította, hogy nem is szükséges jelentős számú vendégmunkást behívni a munkaerőhiány miatt az országba. Miközben csak Ukrajnából 20 ezer vendégmunkás érkezett a közelmúltban Magyarországra.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Ukránok német cégnek bedolgozó indiai gyárban építik a magyar hazát
A kecskeméti Mercedes egyik alvállalkozójánál a munkások legalább fele ukrán. Elvileg 8 órás a műszak, valójában sokan és gyakran 12 óráznak, szombaton és vasárnap is, mindennel együtt nettó 700 forintos órabérért.

És az sem fedi száz százalékban a valóságot, hogy a munka törvénykönyvének módosítása, a túlóratörvény bevezetése ne lenne összefüggésben a munkaerőhiánnyal, ahogy Orbán magyarázta. Hiszen maga is arról beszélt nem sokkal később, hogy azért van szükség a több túlóra engedélyezésére, hogy a kis és közepes vállalkozásoknál ne „stiklikkel” lehessen csak túlóráztatni a munkavállalókat. Ha nem lenne munkaerőhiány, akkor nyilvánvalóan az évi 400 órás túlórakeretre sem lenne szükség, hanem új alkalmazottakban lehetne gondolkozni.

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Főként ukrán munkavállalókra váró buszok az SMP kecskeméti gyára előtt (Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu)

Szokásos fideszes újbeszélek

Orbán Viktor elővett néhány olyan toposzt is, amelyeket jól ismerhetünk már a fideszes kommunikációból:

ezeket tényként hangoztatják, miközben bizonyíték nincs rájuk, azaz divatos, kormánypártiak által is kedvelt kifejezéssel, nyugodtan nevezzük ezeket fake newsnak.

Ilyenekre gondolhatott Jean-Claude-Juncker is, amikor azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök álhírterjesztő:

  • „Összehangoltan tüntetnek ellenünk a Soros György által támogatott bevándorláspárti erők mindenhol” – helyeselt Orbán egy 888-as feldobott labdára. Ezzel azt állította Orbán, hogy a bécsi, belgrádi, varsói, római és budapesti tüntetések szervezői egyeztetnek, összebeszélnek, és a szálak Soros kezében érnek össze. Gyenge bizonyíték sincs erre az állításra, tipikus fake news.
  • „A migrációt sok szempontból Soros irányítja” – mondta el ki tudja hányadszor a kormányfő, még mindig az amerikai-magyar pénzember külföldi lapokban publikált írásait, és néhány civil szervezet támogatását értve ezalatt. A valósághoz ennek a gondolatmenethez sincs sok köze.
  • Manfred Weber Európai Néppárt-elnököt átverték, azért szavazta meg a Sargentini-jelentést, mert becsapták azzal, hogy elüldözte a magyar kormány a CEU-t, miközben a CEU marad – összefoglalva ezt fejtette ki Orbán. Egyrészt Weber a CEU-n kívül más ügyeket is felhozott, amikor megindokolta, miért szavazott a jelentésre. Másrészt hiába marad Magyarországon a Közép-Európai Egyetem magyar diplomát adó részlege, a CEU Bécsbe költözik. És ki tudja meddig marad a budapesti kirendeltség a Nádor utcában. Mindez nem történt volna meg az Orbánék által hozott CEU-törvény nélkül.
  • „Baloldali, liberális médiatúlsúly van minden szempontból” – fejtegette a miniszterelnök a jobboldali médiaholdingról szóló kérdések viharában. Nos, ez sincs így. A számszerűen mostanra óriási fölényben lévő jobboldali médiák közönségelérését is nagyobbra teszik ráadásul, mint a baloldalinak nevezettekét.

És a végére egy plafonszaggató orbáni mondat:

A választások megnyeréséhez nincs szükség plusz pénzre a költségvetési támogatáson kívül.

Ha azzal nem számolunk, hogy a kormány évek óta közpénzből terjeszti a Fidesz üzeneteit milliárdokból, az elmúlt évek kampányfinanszírozási adatait nézve – amelyeket független NGO-k kalkuláltak, nem az Állami Számvevőszék – azt látjuk, hogy a Fidesz rendre túlköltekezett.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Asian woman hand using mobile phone with online transaction application, Concept e-commerce and internet online investment
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.