Tényleg fideszesek dönthetik el, hogy ki szálljon szembe Tarlóssal?

Ugyan csak 2019 októberében lesz az önkormányzati választás, és addig még egy európai parlamenti választás is vár az országra májusban, de az ellenzéki pártok közül több már elkezdte megszervezni a budapesti előválasztást, amelynek az a célja, hogy Tarlós István főpolgármesterrel szemben egyetlen ellenzéki jelölt maradjon talpon, így maximalizálva az esélyeket.

Ráadásul nem is egy-, hanem rögtön kétkörös előválasztás látszik most valószínűnek:

• az első körben – január végén, február elején – az MSZP, a Párbeszéd, a DK és Szolidaritás dönthet a „baloldali jelölt” személyéről.
• A második körben, júniusban, tehát már az EP-választás után pedig az itt győztes jelölt mérkőzhet meg a függetlenként induló, de az LMP támogatását bíró Puzsér Róberttel, a Liberálisok jelöltjével, Sermer Ádámmal és a Momentum jelöltjével, illetve azzal, aki még beszállna a küzdelembe.

A konkrétumok közül több dolog most sem tiszta még, de előválasztás már biztosan lesz, úgyhogy nézzük, mit lehet tudni a folyamatról és a jelöltekről.

Miért jó az előválasztás?

Az előválasztás lényege, hogy a választás előtt mérhessék össze erejüket a jelöltek azért, hogy élesben valóban az induljon, akit többen támogatnak. Az ötlet már a 2014-es parlamenti választás előtt is előkerült az ellenzéki oldalon, miután a kétharmados Fidesz-többség egyfordulóssá tette az országgyűlési választást, ami nem kedvezett a sok pártra töredezett ellenzéknek. A 2018. áprilisi választás előtt ismét tervezgették az előválasztást, de megint nem lett belőle semmi, a pártok különféle alkukat kötöttek egyes választókerületekre, aminek az lett a vége, hogy a legtöbb helyen nem egy esélyes ellenzéki kihívója maradt a kormánypárti jelöltnek. A Fidesz-KDNP pedig harmadszor is kétharmados többséget szerzett.

A főpolgármester-választás 1994 óta közvetlen és egyfordulós, tehát itt is joggal vetődik fel az előválasztás gondolata. Főleg mert Tarlós 2014-ben úgy tudott nyerni, hogy nem szerezte meg a voksok 50 százalékát, és 2010-es eredményéhez képest 30 ezer szavazót veszített. Pedig 2014-ben mindent elrontott az ellenzék, amit csak lehetett: először a már eleve nehezen megtalált Falus Ferenc jelöltsége fulladt jeges bohózatba, majd visszalépése után Bokros Lajost húzták elő a kalapból. Aki azonban egy igen vérszegény kampánnyal – és úgy, hogy a Jobbik és az LMP is állított jelöltet – is elért 36 százalékot.

Ezen a helyzeten akarnak jó előre változtatni az ellenzéki oldalon az előválasztással 2019-ben. A kérdés, hogy sikerül-e úgy lebonyolítani, hogy legyen értelme.

Miért nem jó az előválasztás?

A kiszűrhetetlen fideszes trollok miatt az előválasztás mindössze annyit jelentene, hogy az ellenzék főpolgármester-jelöltjét Habony Árpád választja ki. Ehhez nem kívánunk asszisztálni

– írta Sétáló Budapest oldalára Puzsér Róbert stábja még tavaly októberben. Azóta viszont Puzsér, az MSZP budapesti elnöke, Molnár Zsolt és a Párbeszéd zuglói polgármestere, Karácsony Gergely mégis elfogadott egy közös szándéknyilatkozatot, amelyben megállapodtak a júniusi előválasztás szabályairól.

Ezek a szabályok mások lesznek, mint a téli előválasztáson, amelynek terve ezen a honlapon részletesen tanulmányozható, de

nem látszik arra betonbiztos garancia, hogy az ellenzékiek helyett ne jól szervezett fideszesek döntsék el az előválasztást, így azt, hogy ki legyen ősszel Tarlós ellenfele.

A nyári előválasztásról egyelőre érdemben annyit tudni a szándéknyilatkozatból, hogy:

Közös szándékunk egy olyan második forduló lebonyolítása, amelyet nem egy vagy több párt, hanem egy pártoktól független szervezet rendez, ahol egyetlen személyes adat sem kerül semmilyen párt adatbázisába, ahol online és személyes szavazásra egyaránt van lehetőség, és ahol legalább ötvenezer budapesti állampolgár véleménynyilvánítása ad kétségbevonhatatlan legitimitást Tarlós István kihívójának

– azonban ebből sem látszik, hogyan oldanák meg, hogy akár online, akár személyesen csak olyanok szavazhassanak, akik azt szeretnék, hogy ne a Fidesz jelöltje győzzön.

Az előválasztás első, január-februári körében annyi extra feltételnek kell megfelelniük azoknak, akik szavazni akarnak, hogy aláírásukkal elfogadják az úgynevezett Budapesti Értéknyilatkozatot. Ne legyenek illúzióink, a nem különösebben tartalmas szöveg elfogadása semmilyen következménnyel nem jár, pont olyan automatikusan elvégezhető, mint kipipálni bárhol, hogy elolvastuk és elfogadjuk az adatvédelmi nyilatkozatot.

A személyes adatok megadása visszatartó erő lehet, de ha a Fidesz ráfekszik, hogy megszervezze az előválasztás szabotálását, akkor sikerrel járhat. 

Saját jelöltet sem lenne nehéz indítania a kormányoldalnak, ehhez 2000 ajánlás szükséges a téli első körben, de ez túl egyértelmű befolyásolási kísérlet lenne. Viszont az már nehezebben, leginkább sehogy sem szűrhető ki, hogy ne szavazzanak kormányoldaliak szervezetten a gyengébbnek vélt jelöltre, ezzel növelve Tarlós esélyeit. Ha ilyen történne, azzal az előválasztás értelmét veszítené, hiszen pont az lenne a lényege, hogy csak a legerősebb jelölt maradjon talpon.

Molnár Zsolt szerint – aki az előválasztási folyamat egyik kulcsfigurája – az tartja majd vissza a „fideszes trollokat”, hogy csak az szavazhat, aki személyesen regisztrál előtte, megadva ezzel az adatait, ami által bekerül egy ellenzéki adatbázisba is.

Néhány beépített fideszes ügynök szavazhat persze, de ők nincsenek annyira sokan. Az megoldhatatlan, hogy észrevétlenül szavazzanak szervezetten és tömegesen, befolyásolva ezzel a végeredményt

– magyarázta az MSZP-s politikus.

Kik a jelöltek?

Az első körben úgy látszik két jelölt fog megmérkőzni:

• az MSZP-s Horváth Csaba, aki 2010-ben nagyon kikapott Tarlóstól, és 2014-ben is szeretett volna elindulni, de akkor ezt az Együtt és a DK sem támogatta,
• és jó eséllyel Karácsony Gergely, aki áprilisban az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, listavezetője volt, és 2014 óta Zugló polgármestere.

Karácsony indulásáról a Népszava tényként írt csütörtökön, amit a polgármester sem megerősíteni, sem cáfolni nem akart – a mi kérdésünkre sem. A politikus péntek este, Gulyás Márton műsorában fogja bejelenteni döntését, mi is úgy tudjuk több forrásból, hogy az indulását.

Más jelöltről nem tudni egyelőre, és komolyabb kihívójuk az első körben nem is lesz. Ugyanis a DK nem indít jelöltet.

A nyári körben már többen csapnak össze a tervek szerint:

• Az első kör győztese,
• Puzsér Róbert,
• Sermer Ádám
• és a Momentum jelöltje.

Fekete-Győr András Momentum-elnök lapunknak azt mondta, hogy nevet még nem akar mondani, bár tudna, de csak akkor szeretné nyilvánosan közölni, ha a párt küldöttgyűlése megerősítette a jelöltet támogatásáról.

Tarlóst egy szerethető, vezetésre alkalmas, nem megosztó jelölt tudja csak legyőzni

– mondta a Momentum-elnök, utalva ezzel arra, hogy Puzsért nem ilyennek tartja pártja, ami kiderült korábban is, hiszen a tapogatózások ellenére a Momentum nem állt be Puzsér mögé.

A Jobbiknak még nincs főpolgármester-jelöltje, és a közeljövőben nem is lesz. A párt egyelőre az EP-választásra koncentrál. Viszont Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnöke, akinek a szava még mindig erős a pártban, azt nyilatkozta decemberben, hogy támogathatónak tartja Puzsért, aki számítana is a Jobbik támogatására.

Belső mérések még nem készültek az eddig feltűnő jelöltek népszerűségéről, így esélyt latolgatni is nehéz. Egyedül a kormányközeli Nézőpont Intézet közölt adatokat: ezek szerint mindegy, ki áll szemben Tarlóssal, alul fog maradni a Budapesten a Fidesznél népszerűbb főpolgármesterrel szemben. Az ellenzéki pártok – részben a tavaszi választás tanulságai alapján – nyilván abban bíznak, hogy egy jó kampánnyal – és lehetőleg egy jelölttel – ez a helyzet megváltoztatható.

Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI