Belföld

A kormány továbbra is a gazdagabb családokba születő gyerekeknek örülne

A legújabb nemzeti konzultáció kérdései azt vetítik előre, hogy a kormány fenntartja a kétvágányos családpolitikát. A tehetősebbeket egyre jobban támogatják, ha gyerekeket vállalnak, a szegényebbeknek viszont kevés jut ezért cserébe. A családi adókedvezmény egyre kedvezőbbé válik, de a méltányossági alapon járó családtámogatások nem emelkednek. A munkaalapú társadalom eszménye a családpolitikára is rányomja a bélyegét, ahogy a Fidesz konzervatív családfelfogása is.

December elejéig minden háztartásba eljutnak majd a nemzeti konzultációs kérdések, amelyekre december 21-ig lehet válaszolni. A családvédelminek nevezett konzultáció sem közvélemény-kutatásnak nem tekinthető – mert mindenféle szakmai irányelvet sutba vágtak a készítők –, sem demokratikus eszköznek – mert semmilyen eredményességi és érvényességi kritérium sincs meghatározva, így bármilyen eredményt sikernek könyvelhet el a kormány –,

így leginkább azért érdekes, mert kiderül belőle, hogy milyen családpolitikai intézkedésekre készül a kormány.

A kérdések alapján még nem lehet pontosan rekonstruálni a konkrét intézkedéseket, de a tervezett irányok látszanak, ezért megpróbáljuk megmagyarázni, hogy mivel készül a kormány, és mik lehetnek ennek a hatásai.

A konzultáció kérdései: Egyetért-e ön azzal, hogy…

1. …a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni?

2. …az új családtámogatási programokat a továbbiakban is munkavégzéshez kell kötni?

3. …a fiatal házaspároknak támogatást kell adni az önálló életkezdéshez?

4. …több gyermek vállalása esetén több támogatást kell adni, továbbá a három- vagy többgyerekes édesanyáknak kiemelt támogatást kell adni?

5. …az állam ismerje el a valódi főállású anyaság intézményét?

6. …a kormány támogassa a gyermeküket nevelő nők munkavállalását?

7. …a beteg gyermeküket otthon ápoló családtagok nagyobb támogatást kapjanak?

8. …a gyermekek szellemi, lelki és fizika fejlődése olyan érték, amelyet a magyar államnak is védenie kell?

9. …azzal az alapelvvel, miszerint a gyermeknek joga van anyához és apához?

10. …a gyermeket nevelő családoknak járó költségvetési támogatások kétharmados védelmet kapjanak?

Társadalmat megosztó családpolitika

A változások során a gyermekek pénzbeli ellátásai és a gyermeknevelési szabadságok is elmozdultak a rendszerváltás időszakának egységességétől, és ma már két, egymástól egyre inkább távolodó vágányon mozognak. Az útvonal már nem választás kérdése, hanem a szülő társadalmi-gazdasági helyzete által egyértelműen meghatározott adottság

– írja Darvas Ágnes és Szikra Dorottya közös 2017-es tanulmányában, amely a Ferge Zsuzsa szerkesztette Magyar társadalom- és szociálpolitika 1990-2015 című kötetben jelent meg, és amire a későbbiekben is erősen támaszkodunk.

A fent leírt helyzet mit sem változott a tanulmány megjelenése óta, sőt a családpolitikai intézkedések egyre inkább bebetonozzák ezt a kettősséget, mert

a magasabb jövedelmű családokat kiemelten támogatja a kormány, az alacsonyabb jövedelmű családokat viszont nem segíti ehhez fogható mértékben.

Az egyik oldalnak egyre inkább növekvő, a szülők munkaerő-piaci helyzetétől függő juttatások járnak. A másiknak pedig értéküket folyamatosan vesztő, vagy alig tartó, segélyezési jellegtől sem mentes támogatások jutnak. Ez oda vezet, hogy a gyerekek jóléte egyre erősebben függ a szülők társadalmi helyzetétől, és az állam inkább rásegít az így kialakuló egyenlőtlenségekre, nem igyekszik mérsékelni azokat.

A családvédelmi konzultáció azt vetíti előre, hogy az Orbán-kormány nem szándékozik változtatni családpolitikáján. Azaz családpolitika címszó alatt továbbra is olyan népesedéspolitikát akar folytatni, amely a (felső) középosztálybelieket segíti leginkább, miközben a kívánt demográfiai eredményeket egyelőre nem sikerült elérni.

Bevándorlás helyett gyermekvállalás

Az Orbán-kormány alapvetése, hogy elutasítja a migrációt, viszont a természetes népességfogyás és a kivándorlás egyre nagyobb probléma, elég a fenntarthatatlanná váló nyugdíjrendszerre és az akut munkaerőhiányra gondolni. A konzultáció nem véletlenül indul azzal, hogy összekötik a bevándorlás elutasítását és a családok „erőteljesebb” támogatásának igényét.

Orbán Viktor többször elmondta, hogy a kormány célja, hogy 2030-ra a teljes termékenységi arányszámot 2,1-re növelje, ami a minimum érték ahhoz, hogy növekedő pályára álljon egy ország népességszáma.

A teljes termékenységi arányszám,(ennyi gyereket szülne egy nő élete folyamán, ha az adott évi adatok állandósulnának, rövidítve TTA) jelenleg 1,49, ami meglehetősen messze van a vágyott céltól. A TTA 2010-ben 1,25 körüli szintről indult el felfelé, azaz a növekedés nem mondható nagynak a kormányzati erőfeszítések ellenére sem, viszont a 2000-es években sose volt ilyen magas ez a ráta, tehát eredmény azért látszik.

Egy kisfiú fényképezi, amint Orbán Viktor beszédet mond Tusnádfürdőn Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az viszont nem biztos, hogy ez az eredmény a kormány érdeme: a régiós trendek is hasonlóak, pedig a környező országokban a GDP-hez arányosítva jóval kevesebbet költenek népesedéspolitikára. Demográfusok szerint az európai trendeket figyelve nem is látszik esély arra, hogy a vágyott 2 fölé növekedhetne a termékenységi ráta, ez jelenleg egyik EU-s országban sincs így.

A KSH frissen megjelent Demográfiai Portréját bemutató Index-cikk azt is megjegyzi, hogy a termékenységi többlet ráadásul nem is ott jelentkezik, ahová a kormány intézkedései céloznak:

létezik egy leszakadó, alacsonyan iskolázott, fiatalon több gyereket vállaló női réteg, míg a diplomások szülési kedve nem növekszik.

Dolgozó, legalább háromgyerekes családok társadalma

A rendszerváltás óta fokozatosan, a NER-ben egyre gyorsabban váltották fel a biztosítási alapú, munkaviszonyhoz kötött ellátások a méltányossági alapúakat, 2010 után a családpolitikát élesen elkülönítették a szociálpolitikától. Hiába nem látszik javulás a középosztálybeli nők szülési kedvében, a kormány mégis ezt az utat erőlteti.

Ezért szól arról a második kérdés, hogy a munkaalapú társadalmat meghirdető Orbán a családtámogatásokat is főleg munkavégzéshez kötné. A 2011-es családvédelmi törvény egyenesen leírja, hogy a „felelős gyerekvállalást” a családi kedvezményen keresztül támogatja a kormány.

Ennek mértékét jól mutatja, hogy 2010-ben még csak 13 milliárd forint volt az évben igénybe vett családi adókedvezmény, ez mára már meghaladja a 200 milliárd forintot.

A családi adókedvezményből viszont kimaradnak, akik nem fizetnek adót, nem elég magas az adóalapjuk vagy az adójuk a teljes levonáshoz. Negatív jövedelemadó pedig nincs tervben, ilyet soha nem is alkalmaztak Magyarországon. Ha pedig nincs ilyen ellensúly, akkor az adókedvezmények felfelé osztanak újra, azaz a gazdagabbaknak több jár.

Családi adókedvezmény

2018-ban az alábbiak szerint alakul a családi kedvezmény, mely az adóalapot csökkenti, akkor ha csak kedvezményezett eltartott van a családban:

  • egy gyermek esetén: 66 670 forint,
  • kettő gyermek esetén: 116 670 forint,
  • három, illetve több gyermek esetén: 220 000 forint gyermekenként.

Ennek megfelelően az adó az alábbi összegekkel csökken gyermekenként, havonta:

  • egy gyermek esetén: 10 000 forinttal,
  • kettő gyermek esetén: 17 500 forinttal
  • három vagy több gyerek esetén: 33 000 forinttal.

Ez azzal párhuzamban értelmezhető a középosztály erőteljes favorizálásaként, hogy a családi pótlék összegének befagyasztását – ezt a Bajnai-kormány lépte meg a válság után – az Orbán-kormányok sem oldották fel, és a nyugdíjminimumot sem emelték, amiből szinte az összes segély típusú ellátást számolják. A szegényebbeknek egyedül olyan természetbeni juttatásokkal kedvez a kormány, mint az ingyenes iskolai étkeztetés vagy az ingyen tankönyv.

A családi pótlék jelenlegi reálértéke körülbelül az 1990-es érték fele, pedig a szülők foglalkoztatása mellett ennek van a legnagyobb szerepe a gyermekszegénység csökkentésében.

Jelenleg 12 200 forint a legalacsonyabb, 25 900 forint a legmagasabb folyósított összeg havonta. Azért ekkor a szórás, mert a családi pótlék összege függ a gyerekszámtól,attól, hogy együtt vannak-e a szülők, és a gyerek fogyatékossága esetén is emelkedik az összeg.

A családi pótlék emeléséről nem szól a konzultáció. Arról viszont igen, hogy a legalább három gyermeket vállaló anyák szja-ját 0 százalékra csökkentenék, ami egy amúgy is jobban kereső nő esetében nyilvánvalóan nagyobb támogatást jelent, mint ha valaki minimálbérrel vállalna három gyereket.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin, a tárca család- és ifjúságügyért felelős államtitkár
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Ez azért különösen fontos, mert a legalább háromgyerekes családok húzhatják fel a TTA-t. Viszont a kétgyerekes családmodell visszaszorulóban van a számok szerint, tehát egyre kevesebb családban kérdés, hogy a második után vállalnak-e harmadik gyereket. A CSOK-ról nincs szó a konzultációban, így erről nem írunk hosszan, de ez is hasonló csoportokat támogat, mint a családi adókedvezmény. A kormány azzal a lépésével, hogy a CSOK-ot a kétgyerekeseknél is kibővítette, a második gyerek vállalását segíti.

Az anya helye otthon van?

A fiatal házaspároknak a harmadik kérdésben beígért 5-10 millió forintos hitel is a fenti képletbe illik. Bár az egyelőre nem derült ki, hogy ez az állami hitel önrészként is felhasználható-e egy újabb hitel igénylésénél. De még ebben az esetben is életszerűtlen, hogy ilyen kockázatot vállaljon egy rosszabbul kereső család, ezért egy ilyen hitel megint csak inkább a jobb helyzetűek támogatásának tűnik. A szélesebb társadalmat elérő intézkedések azok lennének, amelyek a szülők munkába állását segítenék, mert szintén kutatásokból tudjuk, hogy ott a magasabb a gyerekvállalási hajlandóság, ahol egy gyerek születése nem jelenti az egyik szülő – általában az anya – munkaerő-piaci pályafutásának a végét.

Ezt a tényt a kormányban is ismerik: a hatodik kérdésben felvetik, hogy további eszközökkel támogatnák az anyák munkába állását. Azért továbbiakkal, mert 2014 óta, amikor bevezették a gyed extrát, már korlátlanul vállalhat bárki munkát gyes és gyed mellett is.

Itt a fő probléma, hogy a szülők többség nem tud elhelyezkedni olyan részállásban, amely vállalható lenne egy kisgyerek mellett. A kormánynak ezért a munkáltatókat kellene ösztönöznie arra, hogy valóban megérje nekik ilyen állásokat kínálniuk a kismamáknak.

A gyerekek intézményi elhelyezése is gondokat okoz: ugyan 2011 óta drasztikusan nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, és a területi egyenlőtlenségeket is igyekezett kiegyensúlyozni a kormány törvényi szabályzással, de még mindig sok helyen nincs elég férőhely, vagy elég ember a bölcsődék, óvodák működtetéséhez.

Az anyák munkába állását felemás módon is segítené a kormány: a főállású anyaság intézményének bevezetésével. Konkrét részletek nem derülnek ki erről a konzultációban azon kívül, hogy legalább négy gyerekről kellene gondoskodnia egy főállású anyának. A legfontosabb kérdés persze az, hogy kiknek lenne nyitott ez a lehetőség, és mennyi pénz járna ezért a munkáért. Az viszont biztosan a kormány elképzeléseinek rugalmatlanságát mutatja, hogy nem főállású szülőségről van szó a konzultációban, pedig nem nehéz olyan szituációt elképzelni, amikor egy apának lenne ésszerű otthon maradni a gyerekekkel.

Szintén az otthon maradó szülőket érinti a gyermekek otthongondozási díjáról (gyod) szóló kérdés. Ebben a kormány azt vetíti előre, hogy a jelenleg havi bruttó 100 ezer forintos támogatást 2022-re a minimálbér szintjére emeli. Jelenleg bruttó 138 ezer forint a magyar minimálbér. Ezt a támogatást nemcsak az anyák, hanem az apák is igényelhetik.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A homoszexuálisok továbbra se számítsanak gyerekre

A konzultáció utolsó kérdései konkrét intézkedések helyett elvi kérdések körül forognak. Ezekből szintén nem olvasható ki irányváltás a kormány politikájában. A nyolcadik kérdés magyarázatában kifejtik, hogy az Alaptörvény szerint „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”. A kérdésben ennek a megerősítését kérik – valószínűtlen, hogy ezzel bárkinek problémája lenne.

Azonban az már kérdéses, hogy mit tekintenek fenyegetőnek erre az állításra nézve. A kilencedik kérdés arról szól, hogy „a gyermeknek joga van anyához és apához”,  és a magyarázatban hozzáteszik, hogy „lehetőség szerint”. Tehát az egyszülős családokba nem fognak kirendelni egy másik szülőt, ahogy néhányan viccelődtek ezen.

Az viszont világosan látszik, hogy a továbbiakban sem akarják megnyitni annak a lehetőségét, hogy a homoszexuálisok családként fogadhassanak örökbe, még ha a gyakorlatban egyre több meleg pár nevel is gyereket.

Az utolsó kérdés még azt is előrevetíti, hogy a kormány az Alaptörvénybe akarja foglalni a családtámogatásokat. Tehát kétharmados védelmet akarnak biztosítani – és a kétharmados kormánytöbbségnek köszönhetően fognak is – a családtámogatási rendszernek.

Annak a rendszernek, amely tehát a középosztálybelieket erőteljesen támogatja, az alattuk lévőket pedig lényegében figyelmen kívül hagyja. És a fő célkitűzése továbbra is a születésszám növelése bizonyos társadalmi csoportokban, miközben a családpolitika jelenthetné a gyerekek érdekének védelmét és a család és munka összehangolásának segítését is, társadalmi helyzettől függetlenül.

Az viszont biztos, hogy nagy változások nem lesznek ebben az irányban, ha Alaptörvénybe is beemelik a családtámogatási rendszert. Márpedig szakmai anyagokban nagy az egyetértés abban, hogy a kiszámítható, biztonságos családtámogatási rendszer meghatározó a gyerekvállalási kedv növelésében. Másik oldalról viszont ez egy rugalmatlan, a nemzetközi jó gyakorlatoktól elszigetelődő rendszert eredményez.

Kiemelt képünkön: Egy résztvevő a Fidesz-KDNP debreceni választási nagygyűlésén, amelyen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke 2014. április 5-én.Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.