Belföld
Debrecen, 2014. április 5.
Egy résztvevő a Fidesz-KDNP debreceni választási nagygyűlésén, amelyen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke 2014. április 5-én.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A kormány továbbra is a gazdagabb családokba születő gyerekeknek örülne

A legújabb nemzeti konzultáció kérdései azt vetítik előre, hogy a kormány fenntartja a kétvágányos családpolitikát. A tehetősebbeket egyre jobban támogatják, ha gyerekeket vállalnak, a szegényebbeknek viszont kevés jut ezért cserébe. A családi adókedvezmény egyre kedvezőbbé válik, de a méltányossági alapon járó családtámogatások nem emelkednek. A munkaalapú társadalom eszménye a családpolitikára is rányomja a bélyegét, ahogy a Fidesz konzervatív családfelfogása is.

December elejéig minden háztartásba eljutnak majd a nemzeti konzultációs kérdések, amelyekre december 21-ig lehet válaszolni. A családvédelminek nevezett konzultáció sem közvélemény-kutatásnak nem tekinthető – mert mindenféle szakmai irányelvet sutba vágtak a készítők –, sem demokratikus eszköznek – mert semmilyen eredményességi és érvényességi kritérium sincs meghatározva, így bármilyen eredményt sikernek könyvelhet el a kormány –,

így leginkább azért érdekes, mert kiderül belőle, hogy milyen családpolitikai intézkedésekre készül a kormány.

A kérdések alapján még nem lehet pontosan rekonstruálni a konkrét intézkedéseket, de a tervezett irányok látszanak, ezért megpróbáljuk megmagyarázni, hogy mivel készül a kormány, és mik lehetnek ennek a hatásai.

A konzultáció kérdései: Egyetért-e ön azzal, hogy…

1. …a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni?

2. …az új családtámogatási programokat a továbbiakban is munkavégzéshez kell kötni?

3. …a fiatal házaspároknak támogatást kell adni az önálló életkezdéshez?

4. …több gyermek vállalása esetén több támogatást kell adni, továbbá a három- vagy többgyerekes édesanyáknak kiemelt támogatást kell adni?

5. …az állam ismerje el a valódi főállású anyaság intézményét?

6. …a kormány támogassa a gyermeküket nevelő nők munkavállalását?

7. …a beteg gyermeküket otthon ápoló családtagok nagyobb támogatást kapjanak?

8. …a gyermekek szellemi, lelki és fizika fejlődése olyan érték, amelyet a magyar államnak is védenie kell?

9. …azzal az alapelvvel, miszerint a gyermeknek joga van anyához és apához?

10. …a gyermeket nevelő családoknak járó költségvetési támogatások kétharmados védelmet kapjanak?

Társadalmat megosztó családpolitika

A változások során a gyermekek pénzbeli ellátásai és a gyermeknevelési szabadságok is elmozdultak a rendszerváltás időszakának egységességétől, és ma már két, egymástól egyre inkább távolodó vágányon mozognak. Az útvonal már nem választás kérdése, hanem a szülő társadalmi-gazdasági helyzete által egyértelműen meghatározott adottság

– írja Darvas Ágnes és Szikra Dorottya közös 2017-es tanulmányában, amely a Ferge Zsuzsa szerkesztette Magyar társadalom- és szociálpolitika 1990-2015 című kötetben jelent meg, és amire a későbbiekben is erősen támaszkodunk.

A fent leírt helyzet mit sem változott a tanulmány megjelenése óta, sőt a családpolitikai intézkedések egyre inkább bebetonozzák ezt a kettősséget, mert

a magasabb jövedelmű családokat kiemelten támogatja a kormány, az alacsonyabb jövedelmű családokat viszont nem segíti ehhez fogható mértékben.

Az egyik oldalnak egyre inkább növekvő, a szülők munkaerő-piaci helyzetétől függő juttatások járnak. A másiknak pedig értéküket folyamatosan vesztő, vagy alig tartó, segélyezési jellegtől sem mentes támogatások jutnak. Ez oda vezet, hogy a gyerekek jóléte egyre erősebben függ a szülők társadalmi helyzetétől, és az állam inkább rásegít az így kialakuló egyenlőtlenségekre, nem igyekszik mérsékelni azokat.

A családvédelmi konzultáció azt vetíti előre, hogy az Orbán-kormány nem szándékozik változtatni családpolitikáján. Azaz családpolitika címszó alatt továbbra is olyan népesedéspolitikát akar folytatni, amely a (felső) középosztálybelieket segíti leginkább, miközben a kívánt demográfiai eredményeket egyelőre nem sikerült elérni.

Bevándorlás helyett gyermekvállalás

Az Orbán-kormány alapvetése, hogy elutasítja a migrációt, viszont a természetes népességfogyás és a kivándorlás egyre nagyobb probléma, elég a fenntarthatatlanná váló nyugdíjrendszerre és az akut munkaerőhiányra gondolni. A konzultáció nem véletlenül indul azzal, hogy összekötik a bevándorlás elutasítását és a családok „erőteljesebb” támogatásának igényét.

Orbán Viktor többször elmondta, hogy a kormány célja, hogy 2030-ra a teljes termékenységi arányszámot 2,1-re növelje, ami a minimum érték ahhoz, hogy növekedő pályára álljon egy ország népességszáma.

A teljes termékenységi arányszám,(ennyi gyereket szülne egy nő élete folyamán, ha az adott évi adatok állandósulnának, rövidítve TTA) jelenleg 1,49, ami meglehetősen messze van a vágyott céltól. A TTA 2010-ben 1,25 körüli szintről indult el felfelé, azaz a növekedés nem mondható nagynak a kormányzati erőfeszítések ellenére sem, viszont a 2000-es években sose volt ilyen magas ez a ráta, tehát eredmény azért látszik.

Tusnádfürdõ, 2015. július 25.
Egy kisfiú fényképezi, amint Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdõn 2015. július 25-én. A kormányfõ mellett Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke (b) és Tõkés László református lelkész, európai parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Egy kisfiú fényképezi, amint Orbán Viktor beszédet mond Tusnádfürdőn Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az viszont nem biztos, hogy ez az eredmény a kormány érdeme: a régiós trendek is hasonlóak, pedig a környező országokban a GDP-hez arányosítva jóval kevesebbet költenek népesedéspolitikára. Demográfusok szerint az európai trendeket figyelve nem is látszik esély arra, hogy a vágyott 2 fölé növekedhetne a termékenységi ráta, ez jelenleg egyik EU-s országban sincs így.

A KSH frissen megjelent Demográfiai Portréját bemutató Index-cikk azt is megjegyzi, hogy a termékenységi többlet ráadásul nem is ott jelentkezik, ahová a kormány intézkedései céloznak:

létezik egy leszakadó, alacsonyan iskolázott, fiatalon több gyereket vállaló női réteg, míg a diplomások szülési kedve nem növekszik.

Dolgozó, legalább háromgyerekes családok társadalma

A rendszerváltás óta fokozatosan, a NER-ben egyre gyorsabban váltották fel a biztosítási alapú, munkaviszonyhoz kötött ellátások a méltányossági alapúakat, 2010 után a családpolitikát élesen elkülönítették a szociálpolitikától. Hiába nem látszik javulás a középosztálybeli nők szülési kedvében, a kormány mégis ezt az utat erőlteti.

Ezért szól arról a második kérdés, hogy a munkaalapú társadalmat meghirdető Orbán a családtámogatásokat is főleg munkavégzéshez kötné. A 2011-es családvédelmi törvény egyenesen leírja, hogy a „felelős gyerekvállalást” a családi kedvezményen keresztül támogatja a kormány.

Ennek mértékét jól mutatja, hogy 2010-ben még csak 13 milliárd forint volt az évben igénybe vett családi adókedvezmény, ez mára már meghaladja a 200 milliárd forintot.

A családi adókedvezményből viszont kimaradnak, akik nem fizetnek adót, nem elég magas az adóalapjuk vagy az adójuk a teljes levonáshoz. Negatív jövedelemadó pedig nincs tervben, ilyet soha nem is alkalmaztak Magyarországon. Ha pedig nincs ilyen ellensúly, akkor az adókedvezmények felfelé osztanak újra, azaz a gazdagabbaknak több jár.

Családi adókedvezmény

2018-ban az alábbiak szerint alakul a családi kedvezmény, mely az adóalapot csökkenti, akkor ha csak kedvezményezett eltartott van a családban:

  • egy gyermek esetén: 66 670 forint,
  • kettő gyermek esetén: 116 670 forint,
  • három, illetve több gyermek esetén: 220 000 forint gyermekenként.

Ennek megfelelően az adó az alábbi összegekkel csökken gyermekenként, havonta:

  • egy gyermek esetén: 10 000 forinttal,
  • kettő gyermek esetén: 17 500 forinttal
  • három vagy több gyerek esetén: 33 000 forinttal.

Ez azzal párhuzamban értelmezhető a középosztály erőteljes favorizálásaként, hogy a családi pótlék összegének befagyasztását – ezt a Bajnai-kormány lépte meg a válság után – az Orbán-kormányok sem oldották fel, és a nyugdíjminimumot sem emelték, amiből szinte az összes segély típusú ellátást számolják. A szegényebbeknek egyedül olyan természetbeni juttatásokkal kedvez a kormány, mint az ingyenes iskolai étkeztetés vagy az ingyen tankönyv.

A családi pótlék jelenlegi reálértéke körülbelül az 1990-es érték fele, pedig a szülők foglalkoztatása mellett ennek van a legnagyobb szerepe a gyermekszegénység csökkentésében.

Jelenleg 12 200 forint a legalacsonyabb, 25 900 forint a legmagasabb folyósított összeg havonta. Azért ekkor a szórás, mert a családi pótlék összege függ a gyerekszámtól,attól, hogy együtt vannak-e a szülők, és a gyerek fogyatékossága esetén is emelkedik az összeg.

A családi pótlék emeléséről nem szól a konzultáció. Arról viszont igen, hogy a legalább három gyermeket vállaló anyák szja-ját 0 százalékra csökkentenék, ami egy amúgy is jobban kereső nő esetében nyilvánvalóan nagyobb támogatást jelent, mint ha valaki minimálbérrel vállalna három gyereket.

Budapest, 2015. december 11.
Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere és Novák Katalin, a tárca család- és ifjúságügyért felelõs államtitkára a minisztérium Testvérben az erõ címû kampányának plakátjánál, miután sajtótájékoztatót tartottak Budapesten, a Mesemúzeumban 2015. december 11-én. A kampánnyal a testvérek fontosságát akarják bemutatni.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Novák Katalin, a tárca család- és ifjúságügyért felelős államtitkár
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Ez azért különösen fontos, mert a legalább háromgyerekes családok húzhatják fel a TTA-t. Viszont a kétgyerekes családmodell visszaszorulóban van a számok szerint, tehát egyre kevesebb családban kérdés, hogy a második után vállalnak-e harmadik gyereket. A CSOK-ról nincs szó a konzultációban, így erről nem írunk hosszan, de ez is hasonló csoportokat támogat, mint a családi adókedvezmény. A kormány azzal a lépésével, hogy a CSOK-ot a kétgyerekeseknél is kibővítette, a második gyerek vállalását segíti.

Az anya helye otthon van?

A fiatal házaspároknak a harmadik kérdésben beígért 5-10 millió forintos hitel is a fenti képletbe illik. Bár az egyelőre nem derült ki, hogy ez az állami hitel önrészként is felhasználható-e egy újabb hitel igénylésénél. De még ebben az esetben is életszerűtlen, hogy ilyen kockázatot vállaljon egy rosszabbul kereső család, ezért egy ilyen hitel megint csak inkább a jobb helyzetűek támogatásának tűnik. A szélesebb társadalmat elérő intézkedések azok lennének, amelyek a szülők munkába állását segítenék, mert szintén kutatásokból tudjuk, hogy ott a magasabb a gyerekvállalási hajlandóság, ahol egy gyerek születése nem jelenti az egyik szülő – általában az anya – munkaerő-piaci pályafutásának a végét.

Ezt a tényt a kormányban is ismerik: a hatodik kérdésben felvetik, hogy további eszközökkel támogatnák az anyák munkába állását. Azért továbbiakkal, mert 2014 óta, amikor bevezették a gyed extrát, már korlátlanul vállalhat bárki munkát gyes és gyed mellett is.

Itt a fő probléma, hogy a szülők többség nem tud elhelyezkedni olyan részállásban, amely vállalható lenne egy kisgyerek mellett. A kormánynak ezért a munkáltatókat kellene ösztönöznie arra, hogy valóban megérje nekik ilyen állásokat kínálniuk a kismamáknak.

A gyerekek intézményi elhelyezése is gondokat okoz: ugyan 2011 óta drasztikusan nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, és a területi egyenlőtlenségeket is igyekezett kiegyensúlyozni a kormány törvényi szabályzással, de még mindig sok helyen nincs elég férőhely, vagy elég ember a bölcsődék, óvodák működtetéséhez.

Az anyák munkába állását felemás módon is segítené a kormány: a főállású anyaság intézményének bevezetésével. Konkrét részletek nem derülnek ki erről a konzultációban azon kívül, hogy legalább négy gyerekről kellene gondoskodnia egy főállású anyának. A legfontosabb kérdés persze az, hogy kiknek lenne nyitott ez a lehetőség, és mennyi pénz járna ezért a munkáért. Az viszont biztosan a kormány elképzeléseinek rugalmatlanságát mutatja, hogy nem főállású szülőségről van szó a konzultációban, pedig nem nehéz olyan szituációt elképzelni, amikor egy apának lenne ésszerű otthon maradni a gyerekekkel.

Szintén az otthon maradó szülőket érinti a gyermekek otthongondozási díjáról (gyod) szóló kérdés. Ebben a kormány azt vetíti előre, hogy a jelenleg havi bruttó 100 ezer forintos támogatást 2022-re a minimálbér szintjére emeli. Jelenleg bruttó 138 ezer forint a magyar minimálbér. Ezt a támogatást nemcsak az anyák, hanem az apák is igényelhetik.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A homoszexuálisok továbbra se számítsanak gyerekre

A konzultáció utolsó kérdései konkrét intézkedések helyett elvi kérdések körül forognak. Ezekből szintén nem olvasható ki irányváltás a kormány politikájában. A nyolcadik kérdés magyarázatában kifejtik, hogy az Alaptörvény szerint „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”. A kérdésben ennek a megerősítését kérik – valószínűtlen, hogy ezzel bárkinek problémája lenne.

Azonban az már kérdéses, hogy mit tekintenek fenyegetőnek erre az állításra nézve. A kilencedik kérdés arról szól, hogy „a gyermeknek joga van anyához és apához”,  és a magyarázatban hozzáteszik, hogy „lehetőség szerint”. Tehát az egyszülős családokba nem fognak kirendelni egy másik szülőt, ahogy néhányan viccelődtek ezen.

Az viszont világosan látszik, hogy a továbbiakban sem akarják megnyitni annak a lehetőségét, hogy a homoszexuálisok családként fogadhassanak örökbe, még ha a gyakorlatban egyre több meleg pár nevel is gyereket.

Az utolsó kérdés még azt is előrevetíti, hogy a kormány az Alaptörvénybe akarja foglalni a családtámogatásokat. Tehát kétharmados védelmet akarnak biztosítani – és a kétharmados kormánytöbbségnek köszönhetően fognak is – a családtámogatási rendszernek.

Annak a rendszernek, amely tehát a középosztálybelieket erőteljesen támogatja, az alattuk lévőket pedig lényegében figyelmen kívül hagyja. És a fő célkitűzése továbbra is a születésszám növelése bizonyos társadalmi csoportokban, miközben a családpolitika jelenthetné a gyerekek érdekének védelmét és a család és munka összehangolásának segítését is, társadalmi helyzettől függetlenül.

Az viszont biztos, hogy nagy változások nem lesznek ebben az irányban, ha Alaptörvénybe is beemelik a családtámogatási rendszert. Márpedig szakmai anyagokban nagy az egyetértés abban, hogy a kiszámítható, biztonságos családtámogatási rendszer meghatározó a gyerekvállalási kedv növelésében. Másik oldalról viszont ez egy rugalmatlan, a nemzetközi jó gyakorlatoktól elszigetelődő rendszert eredményez.

Kiemelt képünkön: Egy résztvevő a Fidesz-KDNP debreceni választási nagygyűlésén, amelyen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke 2014. április 5-én.Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73885856, ÷sszehasonlÌtottuk Bud·n is a legnagyobb piacokat, hogy melyik miÈrt szerethetı vagy min lehetne javÌtani. Piaci kˆrkÈp, Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.