A kirúgások érinthetnek bárkit, függetlenül attól, hogy eddig
- közszolgálati jogviszonyban,
- kormányzati szolgálati jogviszonyban,
- közalkalmazotti jogviszonyban,
- igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy
- költségvetési szervnél betöltött munkaviszonyban dolgozott-e.
Mindannyian két hónapos felmondási idővel kapják majd meg a felmentésüket.
Az elbocsátottak száma alighanem nagyobb lesz, mint azt Gulyás Gergely augusztusi bejelentésében érzékeltette. A Miniszterelnökség vezetője akkor január elsejével is legfeljebb 15-20 százalékos létszámcsökkentést látott reálisnak. Egyes tárcáknál azonban arányaiban nagyobb leépítésekről hallottak az ott dolgozók, mint amekkorát a miniszter bevallott. Van, ahol úgy tudják, minden harmadik embernek mennie kell majd, ezért gyakorlatilag leállt a munka, mert mindenki azt várja, hogy kiderüljön, rákerült-e a neve a halállistára. A 24.hu korábban már írt arról, hogy Palkovics László tárcájától olyan hírek terjedtek el, hogy ott 40 százalékos az elbocsátási terv, ezért egyes osztályokon a dolgozók már jelentéseket készítenek munkájuk hasznosságáról, mások pedig a valószínűsített kirúgást meg sem várva azonnal munkahelykeresésbe kezdtek.
Ezekre a szakmákra, valamint a bölcsődei-óvodai gyermekfelügyelői, gondozói munkakörökre OKJ-s képzéssel csoportosítanák át a központi államigazgatásban felszabadult munkaerőt.
Úgy tudjuk, a kormány fejenként 1 millió forintos költséget kalkulált a kirúgottak átképzésének költségeire, ezért a létszámleépítés várhatóan több milliárd forinttal terheli majd meg a központi költségvetést.
Megnöveli a terheket, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium – a Pénzügyminisztérium elődje – által tavaly elnyert 5 milliárd forint uniós pénzt, amit eleve a létszámleépítések megelőzése és kezelése érdekében pályáztak meg, az uniós kötöttségek miatt éppen Budapesten és a központi régióban nem lehet felhasználni.
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
