Belföld nyugdíj

A nyugdíjrendszer mehet a kukába, emelni kell a korhatárt

Farkas György
Farkas György

újságíró. 2018. 09. 21. 12:10

A kormány még csak az öngondoskodást erőlteti, de előbb-utóbb lépnie kell.

A Népszava szerint a nyugdíjrendszerrel csak azok szerint nincs baj, akik magas fizetésük után sok százezres nyugdíjat kapnak. Arról megoszlanak a vélemények, mikor és merre kell lépni, de az egyik legismertebb szakértő, Simonovits András nemrég mielőbbi változtatásokat sürgetett.

A lapnak Farkas András ugyanakkor azt mondta: azzal, hogy az 1957-ben születetteknél már 65 év a korhatár, egy szintre kerültünk a reformokban elől járó országokkal. A magát „nyugdíjgurunak”  nevező szakember szerint legközelebb 2030 után kell biztosan emelni a korhatárt, ahogy az mások is 67 évre tolták ki.

Nem tartható, hogy életünk első és utolsó 25-30 évét ellátottként éljük

– érvelt a szakértő, utalva rá, hogy a fiatalok egyre később kezdenek dolgozni.

Az, hogy az Orbán-kormány mit tervez, nehezen követhető, de Varga Mihály pénzügyminiszter éppen a héten erősítette meg, hogy jövő júliustól újabb 2 százalékkal kurtítják meg a jelenleg 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, aminek nagyobbik része a nyugdíjak fedezetét biztosítja. Farkas András úgy számol, hogy az adó egy százaléknyi csökkentése 50-70 milliárdos bevételkiesést jelent, amit hosszú távon nem tud kezelni a költségvetés.

Előbb-utóbb emelni kell a befizetéseket, hogy tartani lehessen az idősek ellátásának mostani szintjét.A Századvég Alapítvány idei időskutatása szerint anyagi gondokkal küzd a magyar nyugdíjasok 61 százaléka. Az időskori ellátásokra  Magyarország csak 0,3 százalékkal költ többet, mint 2008-ban. Megoldási javaslatok a kormánynak a tanulmányban nincsenek.

Több gyermek, több nyugdíj

A Népszavának Gál Róbert Iván, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének főmunkatársa azt mondja, át kellene térni a gyermekvállalás alapján történő nyugdíj-megállapításra, illetve a fokozatos nyugdíjba vonulásra. Magyarországon a dolgozók nem teszik félre jövedelmük egy részét idős korukra, mert felosztó-kirovó rendszer működik, az aktív korúak járulékaiból fizetik a nyugdíjakat.

A baj ott van, hogy nem az illető nyugdíjas által létrehozott emberi tőke, azaz az általa felnevelt gyermekek járulékfizető képessége a nyugdíjmegállapítás alapja, hanem azok a befizetések, járulékok, amivel az előtte járó generáció nyugdíjához hozzájárul.

Azt kellene alapul venni, hogy valaki hány gyereket vállalt, mennyit költött iskoláztatásukra. A gyermekteleneknek ez nem jelent hátrányt, ők azt a pénzt, amit nem költenek gyermeknevelésre, tőkeként halmoznák fel, tovább dolgoznának.

A szakember szerint még így emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, éspedig automatikusan, a várható élettartam növekedéséhez kötve.

Gál Róbert Iván szerint a rugalmas nyugdíjba vonulás (többféle korhatár alkalmazása) helyett a fokozatos nyugdíjba vonuláson, a  munka és a nyugdíj összekombinálásában kellene gondolkodni.

Demény Pál: több gyermekért több nyugdíj és szavazat
Bízik unortodox javaslatai bevezetésében a 85 éves demográfus. 

Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Győr, 2018. április 5.
Pintér Sándor belügyminiszter a Készenléti Rendőrség nyugat-magyarországi határrendészeti igazgatósága győri határvadász bevetési osztályának és a Nemzeti Nyomozó Iroda győri bűnüldözési osztályának elhelyezésére szolgáló győri épületegyüttes átadásán 2018. április 5-én. Az 5429 négyzetméter alapterületű épületegyüttest több mint 2,8 milliárd forintból alakították ki.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.