Menczer Erzsébet azért perelte be a Heinekent, mert a sör címkéjén egy vörös csillag látható. A Fideszes politikus a keresetében annak megállapítását kérte, hogy a Heineken Hungária Zrt. alperes az ötágú vörös csillag, mint önkényuralmi jelkép nagy nyilvánosság előtti használatával megsértette a felperes személyiségi jogát.
Azt szerette volna elérni, hogy az alperest kötelezzék a jogsértés abbahagyására, az ötágú vörös csillag használatától való eltiltásra. Arra hivatkozott, hogy az alperes által használt ötágú vörös csillag a kommunista diktatúra jelképe volt, amely a magyar nemzet egészének súlyos traumát okozott. A felperes előadta, hogy családja és maga is a kommunizmus üldözöttje, a rendszerváltás óta küzd az áldozatok emlékének megőrzéséért és a diktatúra szimbólumainak közéletből való kiűzéséért.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a Heineken által alkalmazott ötágú vörös csillagnak nincs köze az önkényuralmi jelképekhez, a Heineken 1889 óta használja termékein ezt a jelzést, amelynek öt ága a földet, a vizet, a tüzet, a levegőt és a mágikus erőt szimbolizálja, amely jelkép a Heineken több uniós és magyar védjegyén is szerepel. A Heineken ötágú vörös csillaga mindig csak a „Heineken” megjelöléssel együtt jelenik meg. Álláspontja szerint az ötágú vörös csillag nem sérti sem a magyar közösséget és nem jelent személyiségi jogsértést sem.
Az elsőfokon eljáró Győri Törvényszék a felperes keresetét elutasította. A bíróság szerint a politikus személyiségi jogait csak akkor sérthetné a Heineken, ha Menczer személyében is érintett lenne. Erről azonban nincs szó. Kitért arra is a törvényszék, hogy azért sem lett volna alapos a kereset, mivel a Heineken az ötágú vörös csillag jelképet már 1889 óta, tehát régebben használja, mint ahogy az önkényuralmi jelképként ismertté vált. Ezentúl az alperes nem politikai jelentéstartalommal, hanem kereskedelmi termék jelzésére használja a szimbólumot.
Az ítélet ellen a felperes jelentett be fellebbezést, elsődlegesen az elsőfokú döntés megváltoztatását, a kereseti kérelemnek történő helyt adást; míg másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérve.
A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla tanácsa egyetértett az első fokon eljárt törvényszékkel abban, hogy a keresetben hivatkozott jogsértésre a régi Ptk. szabályait kell alkalmazni, amelyek a személyhez fűződő jogok megsértése esetén a személyes igényérvényesítést tették csak lehetővé. A felperes keresetében azonban nem arra hivatkozott, hogy személyes jogsérelem érte, hanem közösség tagjaként, a közösséget ért sérelemre hivatkozással perelt.
A másodfokú bíróság mellőzte az elsőfokú ítélet indokolásából az arra vonatkozó részeket, hogy az új Ptk. alkalmazhatósága esetén a kereset alaposnak minősülhet-e. Erre ugyanis jelen, a régi Ptk. hatálya alá tartozó ügyben nem volt szükség. A felperes kereshetőségi joga hiányában nem foglalt állást az ítélőtábla abban a kérdésben sem, hogy ötágú vörös csillag kereskedelmi – vagy politikai jelentéstartalmú felhasználása sérelmes lehet-e valamely közösségre.
