Belföld

Cinikus a menedékkérők éheztetése a Human Rights Watch szerint

Még a kilátást is elveszik az emberektől, hogy eltántorítsák őket.

A magyar hatóságok alapvető nemzetközi menekültügyi szabályokat, és az emberi méltóságot sértik azzal, hogy éheztetéssel igyekeznek eltántorítani a menedékkérőket – ez a Human Rights Watch emberi jogi szervezet álláspontja, amiről a német Deutsche Welle tudósított. A cikkben beszámolnak arról, hogy az elutasított menedékkérőknek nem adnak enni a tranzitzónákban, ezzel igyekeznek rábírni őket arra, hogy fellebbezés helyett mielőbb távozzanak Szerbiába.

Lydia Gall, a Human Rights Watch Kelet-Európával és a Balkánnal foglalkozó munkatársa szerint a magyar kormány újabb mélypontot ért el azzal, hogy megtagadja az őrizetben levők élelmezését. Szerinte ezzel az emberi jogok mellett uniós tagként vállalt kötelességeket is sértenek, az eljárást pedig cinikusnak tartja.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tájékoztatása szerint a magyar törvények nem kötelezik a hatóságokat, hogy enni adjanak az elutasított menedékkérőknek a tranzitzónákban. A Human Rights Watch viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy számos emberi jogi egyezmény és norma tiltja az embertelen és lealacsonyító bánásmódot.

Nem hagyja annyiban Iványi Gábor, aki nem adhatta át az ételt az éhező menekülteknek
Menjenek oda és vigyenek ételt kormánypárti képviselők is, aztán lesz, ami lesz.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága ebben a hónapban öt esetben szólította fel a magyar hatóságokat, hogy biztosítsa a menedékkérők ellátását. A kiszolgáltatottak jogait védő, és a kormány által folyamatosan támadott Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Léderer András a Deutsche Wellének azt mondta, a magyar hatóságok azzal is nehezítik a menedékkérők dolgát, hogy egyenként kell a strasbourgi testülethez fordulniuk.

A témáról a Népszava is írt szerdán. Cikkük szerint a magyar hatóságok kifejezetten igyekeznek nyomasztóvá tenni a tranzitzónákban tartózkodók életét, fém lapokkal hegesztették le a konténerek erdőre néző ablakait, és a drótkerítésre is ilyenek kerültek, teljesen eltakarva a kilátást. A százötven fős röszkei tranzitzónát kisebb részlegekre osztották, amelyek közt nincs szabad átjárás.

Bár a magyar kormány hangoztatja, hogy Szerbia felé „szabadon távozhatnak” a tranzitzónából, ezzel azt is vállalniuk kell, hogy csak több hónap után adhatják be újra a menedékkérelmüket.

A magyar határon egyébként már nagyon kevesen próbálnak átjutni, a legtöbben Bosznia-Hercegovinába tartanak, ahol abban bíznak, hogy embercsempészek segítségével, az Adrián át Olaszországba mehetnek. (Illusztráció: Europress – AFP PHOTO / ATTILA KISBENEDEK)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik