A 168 Óra szerint idén a korábbi évekhez képest sokkal kevesebb polgári peres kereset érkezett a bíróságokra. A befejezettként elkönyvelt ügyek több mint a harmadánál a bíróságok – formai hibák miatt – elutasították a perindítást is, az arány pedig tovább romolhat, mert a kérelmek többségében még nem járt le a három hónapos visszautasítási határidő.
Az új Polgári perrendtartás (Pp.) bevezetésétől a gyorsabb ügyintézést várták, de a jogászok általános meggyőződése, hogy a perindítás elé gördített akadályok az emberek jogérvényesítéshez és tisztességes bírói eljáráshoz fűződő jogát veszélyeztetik.
Az új törvény úgynevezett osztott perszerkezetet hozott létre. Ennek lényege, hogy az előkészítő, perfelvételi szakaszban írásban kell kommunikálni a bírósággal.
Ez után – ha a bíró nem utasítja vissza a keresetet – a perfelvételi tárgyalás következik, ez az utolsó alkalom, hogy a felek előadják a bizonyítékaikat, érveiket. Amikor ez megtörtént, a bíró nyomban elkezdheti az érdemi szakaszt, akár határozatot is hozhat.
Kadlót Erzsébet ügyvéd szerint ez azt jelenti, hogy
úgy kell beadni a keresetet, és a perfelvételi tárgyaláson úgy kell megtenni a nyilatkozatokat, mintha minden lehetséges bizonyítékkal tisztában lennénk. (…) De egy tanúbizonyítás kimenetelével vajon hogyan lehet előre tisztában lenni?
A törvény ráadásul a peres fél érdekével ellentétes cselekedetet is elvár, amikor bevezeti a „feltárási kötelezettséget”, életszerűtlen és Kadlót Erzsébet szerint sérti a rendelkezési elvet, amely minden polgári eljárás veleje.
Magyar György ügyvéd szintén úgy véli, az előkészítő szakaszban ítéletképes érveléssel előállni lehetetlen, mert az ügyvédeknek előre tudniuk kellene számos olyan tényt, ami korábban is csak a perben derült ki. Nem ismerik az alperes védekezését, de már meg kellene nevezni a szakértőket, ha pedig a felperes minden kártyáját előre kiteríti, az óriási előny az ellenérdekű félnek.
Pénzkérdés a jogérvényesítés? Igen
A perfelvételi szakasz olyan bonyolult, hogy sokan hiába akarnak ügyvédhez fordulni, sok iroda nem fogad el megbízást. A jogszabály életbe lépése óta a bírák különféle hibákra hivatkozva alig fogadnak be keresetet.
Kadlót Erzsébet szerint a törvényhozó nem sorolta fel tételesen a perakadályokat, így kiszolgáltatott ügyfelet és ügyvédet is bírónak, a tömeges visszautasítás csak látszattevékenység, nem is bírói munka ilyen döntéseket meghozni.
A tömeges visszautasítás ugyanakkor javítja a statisztikát, döntéssel járó munkát nem végeznek a bíróság, mégis lezárt ügyként kezeli a visszautasítást, a javított keresettel új ügyet nyit. Ráadásul a visszautasításnak nagy ára van.
Érthető, hogy az ügyvédek immár ódzkodnak a polgári perektől, hiszen a visszautasítással járó büntetést az ügyfél általában nem hajlandó kifizetni. Az irodák ezért lassan inkább eleve beszámítják a honoráriumba a majdani büntetéseket is. Egy kispénzű embernek így egyre nehezebb pereskedni, a jogérvényesítéshez, a tisztességes bírói eljáráshoz fűződő jog nagyjából pénzkérdéssé vált.
A 168 Óra emlékeztet arra, hogy eddig 512-en (főleg jogászok) írták alá azt a petíciót, amely a Polgári perrendtartás azonnali hatályon kívül helyezését követeli, mert a törvény szegény- és ügyvédellenes, akadályozza a tisztességes eljárást, önkényes bírósági döntéseket generál. A 24.hu-nak egy főleg devizahiteles perekből ismert ügyvéd azt mondta, inkább nyugdíjba ment, nem vállal polgári pereket.
Kiemelt fotó: Thinkstock
