Belföld
Budapest, 2015. október 2.
Tanulók Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára tanóráján, amelyen főként az egészséges életmódról beszélgettek a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban 2015. október 2-án. Az óra utáni sajtótájékoztatón az államtitkár a világ legnagyobb tanórája elnevezésű, az ENSZ által életre hívott kezdeményezésről beszélt.
MTI Fotó: Marjai János

Az államtitkárnak bele kellene nézni a diákok órarendjébe

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2018. 07. 23. 15:05

Bódis József szerint sztereotípia a gyerekek túlterheltsége, az iskolások órarendje és a különböző felmérések azonban egészen mást mutatnak.

A túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják, de ez meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia − mondta Bódis József oktatási államtitkár a Magyar Időknek adott interjúban. Mindezt azzal támasztotta alá, hogy hazánkban az egyik legalacsonyabb a kötelező tanítási órák száma az általános iskolákban. Bódis szerint a tananyag radikális csökkentése az összefüggések felismerhetőségét venné el, ezért nem csökkenteni, hanem súlyozni, rugalmasan alkalmazhatóvá kell tenni az ismeretanyagot, ezt szolgálja például az intézmények által szabadon felhasználható 10 százalékos órakeret is.

Az államtitkár szavait azonban nem igazolják teljesen a kormány oldaláról tett nyilatkozatok, illetve az utóbbi időben nyilvánosságra hozott kutatások sem. Sőt, tavaly szeptemberben még Csépe Valéria, az új nemzeti alaptanterv kidolgozásának irányításával megbízott kormánybiztos is azt mondta, csökkenteni kell a diákok terhelését.

Budapest, 2017. április 25.
Csépe Valéria miniszteri biztos az Országgyûlés kulturális bizottságának ülésén az Országgyûlés Irodaházában 2017. április 25-én.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Csépe Valéria akkori miniszteri biztos az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén az Országgyűlés Irodaházában 2017 áprilisában
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Balog Zoltán akkori miniszter is hasonlóan látta a helyzetet, ő tavaly ősszel úgy fogalmazott: „az első három évben annyira leterheljük a gyermekeinket közismereti tárgyakkal és közismereti feladatokkal, hogy igazából nincs idejük arra, hogy megtanuljanak tisztességesen írni, olvasni, számolni, meg énekelni”.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is többször jelezte  aggodalmát a diákok túlterheltsége miatt, az államtitkár nyilatkozatára pedig az a válaszuk, hogy

az államtitkárnak talán bele kellene tekinteni a tanulók órarendjébe.

Komjáthy Anna, a PDSZ Országos Választmányának tagja a 24.hu-nak elmondta, a túlterheltség orvoslásához az új alaptantervben legalább 20-25 százalékkal csökkenteni kell a kötelezően elvégzendő tananyagot. A mostani 10 százalékos szabad keret ugyanis a tanév során betegség, tanítási szünet, orvosi vizsgálat miatt elmaradt órákat fedezi csupán, igazi mozgásteret nem ad. Csak a tartalom csökkentésével lehet óraszámot csökkenteni.

A PDSZ örül annak, hogy az új szabályozás a korszerű tanítási és tanulási technikák felé fog elmozdulni, de ezt szerintük csak akkor lehet megvalósítani, ha valóban nagy mértékben csökken lexikális tartalom. A szakszervezet úgy gondolja, mindez csak akkor vezet eredményre, ha az intézmények a helyi sajátosságokra tekintettel választhatják meg módszereiket, a tanítás ritmusát, a gyerekek terhelhetőségének, érdeklődésének, hozott tudásának figyelembe vételével.

Budapest, 2018. június 15.
Diákok a Kispesti Pannónia Általános Iskola tantermében a nyári szünet elõtti utolsó tanítási napon, 2018. június 15-én. Ezen a napon véget ér a 2017/18-as tanév és megkezdõdik a két és fél hónapos nyári vakáció.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Diákok a Kispesti Pannónia Általános Iskola tantermében a nyári szünet előtti utolsó  tanítási napon.
Fotó: Kovács Tamás / MTI

Komjáthy Anna néhány fővárosi és Pest megyei példával illusztrálta a túlterheltséget. Egy budapesti belvárosi általános iskola első osztályában például a 6-7 éves iskolásoknak 29 órájuk van egy héten, ehhez jön hozzá a napközi.

Ez azt jelenti, hogy a gyerekek háromnegyed nyolctól négyig vagy fél ötig az iskolában vannak.

Az egyik tanítási napjukra két testnevelésóra is jutott, egy másik nap pedig erkölcstan óra után kénytelenek még öt másikon részt venni.

Egy fővárosi külső kerületi általános iskola hatodik osztályában a diákoknak szintén 29 órát kell végigülniük egy héten, itt az egyik testnevelés órát délután kénytelenek megtartani úgy, hogy például az etika/hittan órának még bele kell férnie a tanítási napba. Egy szintén budapesti szakgimnázium és szakközépiskola 9-12. évfolyamán végig heti 35 órájuk van a gyerekeknek, a végzősöknek nyolcadik órára is benn kell maradni, mindezt ebédszünet nélkül. Egy Pest megyei gimnáziumban pedig a 9. osztályban 34, a 11.-ben pedig 35 óra vár a diákokra.

Ha a statisztikákat nézzük, abban ugyan igaza volt az államtitkárnak, hogy nem a magyar diákok töltik a legtöbb időt az iskola falai között, de azért érdemes összehasonlítani az óraszámokat a környező országokéval. Hazánkban az általános iskolásoknak évente 900 kötelező órájuk van, míg Észtországban például közel kétszázzal kevesebb órát kell végigülni a legkisebbeknek. Lengyelországban még kevesebb a kötelező órák száma, itt 635 óra az előírás a kisiskolásoknak, Csehországban 694. A középiskolásoknál sem jobb a helyzet: amíg Lengyelországban 810, Csehországban 897, Észtországban 715 órát kell tanórákon töltenie a diákoknak, míg Magyarországon 1044-et.

A Bódis József által hangoztatott statisztika még árnyaltabbá válik, ha azt nézzük, mennyi időt töltenek tanulással a diákok az iskolapadon kívül. Az OECD-országokban ugyanis átlagosan 4,9 óra megy el házi feladatok írásával egy héten a 15 éveseknek, nálunk ez a szám heti 6,2 óra. Ehhez képest a finn gyerekek alig 3 órát töltenek leckeírással egy héten.

Pécs, 2017. február 20.
Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora beszél az egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában 2012 óta mûködõ, magas biológiai biztonsági szintû virológiai laboratórium fejlesztéseit bemutató sajtótájékoztatón a kutatóközpontban 2017. február 20-án. A létesítményt százhúszmillió forintos európai uniós forrásból fejlesztették, így a laboratóriumnak már a legmagasabb biztonsági követelményeknek megfelelõ, úgynevezett BSL-4 szintû (Bio Safety Level) akkreditációja van.
MTI Fotó: Lendvai Péter
Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektora beszél sajtótájékoztatón 2017 februárjában.
MTI Fotó: Lendvai Péter

Az államtitkár szavaival ellentétes eredményt fest a Szülői Hang idén januárban publikált felmérése is. Az ötezer szülő részvételével készült kutatásból kiderült, hogy

82,9 százalék szerint a gyerekek annyira túl vannak terhelve, hogy nem jut kellő idejük játékra, sportra, családi és szabadidős programokra.

A tanulással töltött idő nagy része sem okoz túlzott örömöt a diákok számára, az esetek 64,3 százalékában az iskolai idő érdeklődés és öröm nélkül telik el.

A szülők mindössze 2,8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem csökkentené a tanórák és a tananyag mennyiségét, 76,9 százalékuk pedig nem is érné be kismértékű csökkentéssel, hanem legalább 20 százalékkal csökkentené a tanórák számát és a tananyag mennyiségét.

Idén májusban a 24.hu megbízásából a Republikon Intézet is vizsgálta a diákok túlterheltségének mértékét, a kutatásból pedig kiderült, hogy a válaszadók szerint is komoly probléma a gyerekek leterheltsége. A megkérdezettek 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy komoly vagy nagyon komoly problémát okoz számára mindez, és csak 8 százalék szerint nincsenek túlságosan leterhelve a diákok az iskolában.

Nem véletlen, hogy az év eleji diáktüntetések egyik központi témájává vált a kérdés. A Független Diákparlament javaslatcsomagot is összeállított a probléma enyhítésére, azt szerették volna elérni, hogy

  • töröljék el a nulladik órát,
  • az iskola leghamarabb reggel nyolckor kezdődjön,
  • hetente három testnevelés óra legyen, versenysportolóknak viszont csak egy,
  • a kötelező óraszámot csökkentsék heti 30-ra.
Fotó: Bielik István/24.hu
Fotó: Bielik István/24.hu

Javaslataik azonban süket fülekre találtak, a kormány válaszra sem méltatta elképzeléseiket.

Az utóbbi időben ráadásul egyre több magyar diák nyilvánosan is hangot adott elégedetlenségének. Egyikőjük arról írt, hogy „utálom az egészet, amit maguk művelnek! Gyerek vagyok, fél 6-kor kelek, napi 8 órám van, vidéken élek, a legkorábbi időpont, amikor 8 órával hazaérek, a fél 5, ahogy sok más ezer társamnak, akiknek elegük van szintén”. Egy másik diák levele is futótűzként terjedt az interneten tavaly ősszel. „Hogy várhatják el tőlünk, hogy napi 8–9 órát szenvedjünk?” – kérdezte. A diák leírta, hogy délután négyre ér haza, ekkor végre eszik valamit, mert egész nap nem volt ideje, aztán le is zuhanyozik, mert testnevelés órája is volt aznap. Ötkor elkezd tanulni, viszont emberi időben le kell feküdnie, mert másnap is 0. órára kell beérnie, amihez hajnali fél ötkor kell felkelnie.

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Marjai János / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.