Belföld
Fotó: Bielik István/24.hu

A magyarok 60 százaléka szerint kezelhetetlenek a gyerekek, ezért sem lehet színvonalasan tanítani

Mázsár Tamás
Mázsár Tamás

újságíró. 2018. 03. 21. 10:10

Mi a baj a magyar oktatással? – erre kereste a választ a 24.hu megbízásából a Republikon Intézet. Sokan panaszkodnak a túlterheltségre, de tízből hatan a gyerekek fegyelmezetlenségét is okolják az alacsony színvonalért. A mindennapos testnevelés, illetve a hit- és erkölcstan nem népszerűtlen.
Korábban a témában:

Túlterheltek a gyerekek és a tanárok, az iskola nem készít fel az életre, a mai fiatalok pedig kezelhetetlenek – röviden így lehet összefoglalni annak a reprezentatív kutatásnak az eredményét, amelyet a Republikon Intézet készített a magyar oktatás problémáiról.

Az ezer fő megkérdezésével készült felmérésben feltárt problémákat három kategóriába lehet sorolni.

  • Az első csoportba azok tartoznak, amelyeket a válaszadók többsége pártállástól függetlenül komoly problémának ítél meg. Ilyen a tanárok és a diákok túlterheltsége.
  • Vannak átpolitizáltabb kérdések, amelyeknél az látszik, hogy a kormánypárti szavazók nem érzékelik őket gondként, de az ellenzéki szavazók igen. Ilyen például a mindennapos testnevelés és az iskolairányítás központosítása. Ezeknek a megítélésével a következő cikkünkben foglalkozunk részletesen.
  • Végül vannak olyan kérdések, amelyek időről időre előkerülnek a közbeszédben, de a válaszadók nem igazán tartják fontos problémának őket. Ide tartozik a 8 órakor kezdődő tanítás.

A kutatásból az látszik, hogy azoknál az intézkedéseknél, amelyek konkrétabban köthetők a Fidesz kormányzásához (iskolák fenntartása, egyházi iskolák támogatása)

a relatív többség a kormányzati politikával ellentétes állásponton van.

Túlzott központosítás, túl sok támogatás az egyházi iskoláknak

Így például csupán a válaszadók 20 százaléka tartja helyesnek, hogy az iskolák többségének irányítását és üzemeltetését az állam közvetlenül végzi. Ezzel szemben 41 százalék azt gondolja, az iskolák irányítását és üzemeltetését meg kell hagyni az önkormányzatoknál, helyi közösségeknél. (A maradék 39 százalék közömbösen állt a kérdéshez vagy nem válaszolt.)

Hasonlóan látják az egyházi iskolák megsegítését is a magyarok. A választók körülbelül ötöde gondolja úgy, hogy a kormánynak mindent meg kell tennie az egyházi iskolák támogatásáért,

34 százalék viszont felháborítónak tartja, hogy a kormány előnyben részesíti az egyházi iskolákat.

Közülük ráadásul 23 százalék rendkívül aggasztónak tartja az állam kettős mércéjét.

Szintén a Fidesz-kormány intézkedése a mindennapos testnevelés, illetve a hit- és erkölcstan bevezetése, ezek viszont nem váltanak ki felháborodást. A megkérdezettek 34 százaléka inkább pozitívan áll a mindennapos testneveléshez, igaz, 32 százalékuk ellenzi. A kötelező hit- és erkölcstannak még jobb a fogadtatása, csak a választók 28 százalék tartja feleslegesnek, 35 százalék szerint viszont egyáltalán nem okoz problémát.

Túlterhelt a gyerek. Vagy fegyelmezetlen?

Általánosabb, rendszerszintű ügyeket látnak a legkomolyabb gondnak a válaszadók, derül ki a Republikon Intézet kutatásából. Sok szó esik a tanulók túlterheltségéről (a diáktüntetések egyik visszatérő motívuma is ez), és ezt az adatok is igazolják: a válaszadók 62 százaléka szerint ez komoly vagy nagyon komoly problémát okoz, és mindössze 8 százalék gondolja úgy, hogy nincsenek túlságosan leterhelve a gyerekek az iskolában.

Budapest, 2018. március 5.
Diákok diszlexiaprevenciós órán az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központban 2018. március 5-én. Március 6. a Logopédia Európai Napja.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Képünk Illusztráció
Fotó: Mohai Balázs/MTI

Valamivel kisebb arányban, de problémának tartja a többség (53 százalék) a tanárok túlterheltségét is. Emellett 45 százalék úgy véli, hogy túl alacsonyak a tanári fizetések.

A kutatás talán legmeglepőbb eredménye viszont az, hogy az oktatási rendszer, illetve a körülmények bírálata mellett

a magyarok 60 százaléka úgy gondolja, hogy a mai diákok fegyelmezetlenek, kezelhetetlenek, ezért a tanárok nem tudják rendesen végezni a munkájukat. 

Csupán a válaszadók 7 százaléka szerint nincs probléma a diákok viselkedésével.

Az ötödik legkomolyabb problémának a válaszadók az iskolák rossz állapotát tartják (51 százalék). Az étkeztetéssel viszont a kutatás szerint nem annyira elégedetlenek, 21 százalék szerint nem okoz problémát, igaz, 36 százalék rossz véleménnyel van róla. A reggeli nyolcas iskolakezdéssel szemben nincs komoly ellenérzés, 56 százalék szerint nem okoz gondot.

Az iskola az életre, az egyetem a munkára nem készít fel

Egyharmad-egyötöd arányt lehet kiolvasni azokból a válaszokból, amelyek azt feszegették, hogy mi a feladata az iskoláknak. Többen gondolják, hogy ma már a kreatív gondolkozás (37 százalék) fontosabb, mint a tárgyi tudás (21 százalék).

Valószínűleg ebből is következik, hogy

a magyarok döntő többsége (61 százalék) szerint a hazai oktatás nem készít fel az életre.

46 százalék a nyelvoktatás színvonalát sem tartja megfelelőnek, és csak 11 százalék gondolja úgy, hogy nem rossz a hazai idegennyelv-oktatás. A magyarok több mint harmada a digitális eszközöket hiányolja az iskolából.

48 százalék szerint jelentős probléma, hogy az oktatás nem járul hozzá az egyenlőtlenségek csökkentéséhez, miközben csak nyolc százalék gondolja úgy, hogy ez nem baj.

A felsőoktatás megítélésében sem sokkal jobb a helyzet. A válaszadók 42 százaléka úgy látja, az egyetemeken elavult ismereteket tanítanak, és nem készítik fel a hallgatókat a munkavállalásra. Az elégedettek aránya nagyon alacsony, csupán 10 százalék.

A kutatásból kiderült az is, hogy a magyarok csaknem fele (48 százalék) szerint ingyenessé kellene tenni a felsőoktatást, és csak 10 százalék gondolja úgy, hogy a diákoknak kellene fedezniük az egyetemi-főiskolai költségeket.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

vissza a címlapra

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.