Belföld
Nyíregyháza, 2018. június 15.
Diákok játszanak a tanteremben a nyíregyházi Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Iskolában a nyári szünet előtti utolsó tanítási napon, 2018. június 15-én. Ezen a napon véget ér a 2017/18-as tanév és megkezdődik a két és fél hónapos nyári vakáció.
MTI Fotó: Balázs Attila

Kell-e jutalmazni a kitűnő tanulókat?

Pál Mónika
Pál Mónika

pszichológus. 2018. 07. 01. 18:00

Július 15-éig ingyen utazhatnak a Gyermekvasúton azok az általános- és középiskolások, akik a tanévet kitűnő bizonyítvánnyal zárták. A jeles tanuló általános iskolások ezen felül idén is ingyen megnézhetik a Fővárosi Nagycirkusz előadását, a vidékiek pedig vasúti kedvezményt kapnak, vagy saját városukban is elmehetnek cirkuszba. Tavaly mindezen túl az ország több pontján részesültek valamilyen ingyenes szolgáltatásban (például strand, élménypark) a kitűnők, és idén is várható több helyi kezdeményezés.

A Facebookon egyes posztok alatt kisebb kommentháború alakult ki arról, hogy diszkrimináció-e vagy megérdemelt jutalom az, ha a 400 forintos jegyet nem kell kifizetniük a jó tanulók szüleinek a Gyermekvasúton. Egyes vélemények szerint „egy érdeklődő gyerek lazán összehozza” a kitűnő bizonyítványt, más úgy gondolja, hogy van, aki tehetséges, de különböző okok miatt nem tud jól teljesíteni.

Kérdés, hogy milyen elgondolás áll a jutalmazás mögött és mi a célja? Az, hogy a rosszabb tanulók jövőre lelkesebben tanuljanak? Megmutassuk, hogy társadalmi szinten a kitűnő bizonyítvány az érték? Felmerül-e a kezdeményezőkben, hogy mennyire igazságos egy csoportot teljesítmény alapján jutalmazni?

Budapest, 2016. május 28.
Utasok a budai hegyvidék kirándulóhelyeit összekötõ Gyermekvasúton 2016. május 28-án. Gyereknap alkalmából a hétvégén ingyen utazhatnak a kicsik a világ leghosszabb olyan vasútvonalán - 11,7018 kilométeren - amelyen a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Utasok a budai hegyvidék kirándulóhelyeit összekötõ Gyermekvasúton
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Az anyagi elismerés nagy eséllyel rombolja a belső motivációt

Bár a Tényekben megszólaltatott pszichológus szakértő szerint a siker ilyen formájú megjutalmazásának pozitív hatása van, a legtöbb tudományos vizsgálat eredménye ellentmond ennek. A belső motivációt nemcsak a büntetés, hanem a jutalmazás is rombolja, akár a tanár, akár a szülő oldaláról jön. Ugyanakkor fontos szavakkal biztatni és elismerni a gyerek erőfeszítéseit, az arányos és személyre szabott dicséret ösztönző erejű.

Elég sok vizsgálatot végeztek már pszichológusok ahhoz, hogy tudjuk, hogyan hat a jutalmazás a lelkesedésre és a teljesítményre. A belső motivációt elsősorban az anyagi, teljesítménytől független, túlzott mértékű jutalom rontja, vagy az, ha önmagában egy feladat elvégzésért jár elismerés. Mi is a gond azzal, ha valaki külső motiváció hatására teljesít jól? Kevésbé fogja kompetensnek, hatékonynak, ügyesnek érezni magát, hiszen elsősorban a jutalomért végezte el a feladatot. Kimutatták, hogy jutalmazás hatására a gyerekek nem készítenek olyan érdekes dolgokat, mint amilyeneket saját maguktól csinálnának, csökken a kreativitás. A gyerek megtanulja, hogy a felnőttek általában nem az érdekes és kellemes, hanem a kellemetlen, munkajellegű tevékenységeket díjazzák és ösztönzik. Minél többet jár valaki iskolába, annál jobban csökken a kezdeti lelkesedése: ehelyett túlélő technikákat fog kidolgozni azért, hogy jobb jegyeket kapjon, és ne maradjon le a versenyben. Ugyanakkor az is igaz, hogy a jutalom javíthatja a teljesítményt – mennyiségi szempontból legalábbis. Amikor egy kísérletben amerikai diákok pénzt kaptak regényolvasásért, többet olvastak, de inkább olyan könyveket kerestek, amelyeknek a megértéséhez kevesebb erőfeszítést kellett tenniük.

Úgy tűnik, mintha hiába mondaná el többek között – az egyébként népszerű – Vekerdy Tamás, hogy a magyar iskolarendszer nem gyerekközpontú, hiszen az értékelés az osztályzatokra épül, ami rengeteg szorongást okoz; a helyzet nem igazán változik. Mindez azt a szemléletet erősíti, hogy a teljesítmény, a tökéletes munkavégzés és a maximalizmus számít: kreativitásnak, érdeklődésnek, lassabb haladásnak nincs helye.

Budapest, 2015. február 8.
Vekerdy Tamás pszichológus beszél a Magyar Civil Becsületrend ünnepélyes átadásán a budapesti Petõfi Irodalmi Múzeum díszteremében 2015. február 8-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Vekerdy Tamás
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

A teljesítményalapú juttatások hozzájárulhatnak az egyenlőtlenséghez

Amellett, hogy az iskolai teljesítmény nem feltétlenül jósolja meg az életben való boldogulást és a jó jegyek nem mindig jelentenek valódi tudást, az ingyenes juttatások társadalmi igazságossága is kérdéses. Még ha kisebb összegekről (egy-egy pár száz forintos belépőről) van is szó, azt sugallják, hogy kizárólag a kitűnő tanulókat kell elismerni. Nem elég jutalom nekik a mindenből ötös bizonyítvány, pluszjuttatásokat érdemelnek. Igaz, az ezzel kapcsolatos közbeszédben nem is igazán merül fel, hogy törekedni kellene az egyenlőségre.

Pierre Bourdieu francia szociológustól tudjuk, hogy az iskolai értékelés gyakran nem a diák tehetségét és szorgalmát mutatja, hanem sokkal inkább a származását, hátrányba hozva ezzel az alsóbb osztályokba tartozó gyerekeket, előnyben részesítve a felsőbb osztályt. Általánosságban azok a gyerekek teljesítenek jól, akiknek a családja több gazdasági, kulturális, kapcsolati tőkével rendelkezik, a rendszer pedig ilyen módon nekik ad még több pénzt.

A jó jegyek elérésben nagy szerepe van többek között annak, ki mennyire fogalmaz szépen, mennyire magabiztos, milyen kulturális háttértudása van. Ezeket a készségeket pedig elsősorban otthonról hozzuk.

A magasabb jövedelmű szülők általánosságban egyre több időt és pénzt fektetnek a gyerekeik taníttatásába, ezzel nő a szakadék a gazdag és a szegény diákok között. Ez persze mindig is így volt, de egyre inkább jellemző. Nyilvánvaló, hogy aki különórákra járhat, magántanárokkal tanulhat, az nagyobb eséllyel fog jól teljesíteni az iskolában, mint akinek – akár pénzkereső vagy ház körüli – munkát is kell végeznie az iskolaidő után. Talán bele se gondolunk, de vannak olyan gyerekek, akik a szegénység miatt mondjuk nem esznek otthon reggelit, és ez is összefügg azzal, hogy rosszul teljesítenek az iskolában. Nyilvánvaló, hogy ha nem jut elég és megfelelő táplálékhoz az agy, nem is fog jól működni. Ha nincs a gyereknek saját szobája vagy akár egy szobában alszik és él az összes családtag, az szintén hátrányt jelent.

Diósd, 2017. március 24.
Tanítás a diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskolában 2017. március 23-án, az átadás napján.
MTI Fotó: Kovács Attila
Tanítás a diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskolában
Fotó: Kovács Attila / MTI

A családon belüli, elsősorban nők és gyerekek elleni erőszak jelenléte pedig ugyan nem függ össze a társadalmi státusszal, de jelentős mértékben megnehezíti a jó jegyek szerzését. Melyik gyerek képes hatékonyan tanulni, ha a másik szobában őrjöng egy részeg apa, vagy a rendszeres fizikai erőszak miatt állandó félelemben kell élnie?

A magyar iskolarendszer egyébként is növeli az egyenlőtlenségeket a szakemberek szerint. Sietteti a gyerekeket, ezért rossz képességűnek számít, aki nem tanul meg elvárt időre olvasni. Nem veszi figyelembe, hogy nagyok lehetnek a fejlődésbeli különbségek, és ez nem feltétlenül jelent képességbeli eltérést. Az esélyegyenlőségre törekvő iskola ezzel szemben egyénként tekint a gyerekre: a finn, svéd, norvég és lengyel rendszerben nem szegregálnak, hanem együtt képeznek, több pedagógust alkalmazva. És az a diák, aki több figyelmet kap, akit nem skatulyáznak be, jobban is fog teljesíteni az iskolában. Magyarországon a leginkább egyértelmű az összefüggés a családi háttér és a tanulásban mutatott eredmények között Európán belül: aki tehát hátrányból indul, általában le is marad, és nem tud kitörni. A középosztálybeli gyerek nagy eséllyel diplomát szerez, a halmozottan hátrányos helyzetűből pedig közmunkás vagy munkanélküli lesz.

Anyagi juttatást, kedvezményt annak kellene adni, akinek szüksége van rá.

Nyilvánvaló, hogy a gyereknek, akinek a szülei ki tudják fizetni a strandbelépőt vagy a gyermekvasúti jegyet, nem fog sokat jelenteni egy ilyen jutalom. Még ha relatív kis összegekről van is szó, a kitűnő bizonyítványért kapható szolgáltatások azt sugallják, hogy aki nem teljesít jól, az nem sokat érdemel. Ehelyett jó lenne, ha minél többen tennének azért, hogy ne termelődjenek tovább a már meglevő súlyos egyenlőtlenségek. Ehhez nem lehet elégszer elmondani, hogy az iskolai teljesítménycentrikus szemlélet sok szempontból megnyomorítja a gyerekeket, ezért ne támogassuk azt külön jutalmakkal.

Kiemelt képünkön:diákok játszanak a tanteremben a nyíregyházi Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Iskolában a nyári szünet előtti utolsó tanítási napon, 2018. június 15-én. Ezen a napon véget ér a 2017/18-as tanév és megkezdődik a két és fél hónapos nyári vakáció. Fotó: Balázs Attila / MTI

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Brüsszel, 2017. április 26.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának elnöke, Manfred Weber találkozója az Európai Parlament brüsszeli épületében 2017. április 26-án. 
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.