Aki bűncselekmény elkövetőjeként „szóba jöhet“, az a jövőben ne csodálkozzon, ha nyomozók kamerázzák be a lakását, hallgatják le a telefonját, vagy olvassák az emailjeit. Júniustól könnyebb lesz bárkinek lekérni az adóbevallását, a bankszámla- és az egészségügyi adatait is.
A törvénnyel egy új előkészítő eljárási kategóriát hoznak létre, amelynek a meghatározása szerint az a célja, hogy „megállapítása, hogy a bűncselekmény gyanúja fennáll-e”.
A fennállás tisztázása érdekében pedig bevethető lesz az ügyészi vagy bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök teljes arzenálja, és nemcsak a közvetlenül érintett személlyel szemben, hanem azokra is kiterjeszthetik, „akikről megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekmény elkövetőjeként szóba jöhető személlyel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatot tartanak” fenn.
A blog szerint ez a kitétel szinte meghatározhatatlan kör megfigyelésére ad lehetőséget, hiszen belefér az érintett rokonsága, baráti köre, valamennyi szomszédja, mi több, összes munkatársa, de még az alkalmi ivócimborája is, és akkor még nem is beszéltünk arról, mit jelenthet a „közvetve kapcsolatot tart” fordulat.
A közvetett kapcsolat alapján egyetlen gyanúval gyanúsított esetében akár további több száz fő bevonható a vizsgálatban.
Az új szabályozás külön kitér a politikusokra is.
„A törvényben meghatározott mentelmi joggal rendelkező személyt gyanúsítottként kihallgatni, vele szemben kényszerintézkedést alkalmazni és vádat emelni csak a mentelmi jog felfüggesztését követően lehet” – írja elő a büntetőeljárási törvény. Annak azonban semmi akadálya, hogy akár egy parlamenti képviselővel kapcsolatban megindítsák az új típusú előkészítő eljárást.
Az ilyen előkészítő eljárást 6, kivételesen 9 hónapig lehet folytatni. Ha a nyomozók lyukra futnak, és nem sikerül a bűncselekmény gyanúját valószínűsíteni, az érintettek akkor nem tudhatnak meg semmit arról, hogy megfigyelték őket.
Na de ki jöhet szóba bűncselekmény elkövetésének gyanújával kapcsolatban? A törvény úgy fogalmaz, hogy előkészítő eljárást
- a szerv hivatalból tudomására jutott,
- a feljelentés elutasítását követően a feljelentésben foglalt, vagy
- az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény alapján végzett titkos információgyűjtést követően a titkos információgyűjtést folytató szerv kezdeményezésében foglalt információk alapján lehet elrendelni.
A blog szerint minimum vitatható, de inkább abszurd a hatóságok kezébe adott jogosítvány, hiszen ha a bűnüldöző hatóságok hivatalból szereznek tudomást bűncselekmény gyanújáról, akkor rendeljenek el nyomozást. Amennyiben az információ ehhez kevés, felejtsék el az egészet. Ugyanez igaz a feljelentés elutasítása esetén is: ha abból nem derül ki, hogy megáll a bűncselekmény gyanúja, mit akarnak még felderíteni? A titkos információszerzésre feljogosított hatóságok esetében pedig még aggályosabb az előkészítő eljárás, hiszen ezek a szervek minden eszközzel rendelkeznek ahhoz, hogy megállapítsák, történt-e jogsértés. Ha nem jártak sikerrel, teljesen értelmetlen az eljárást más néven tovább folytatni.
