Mozgalmas éve volt a magyar egészségügynek, ami 2017-ben sem omlott össze, sőt kiderült, hogy világszínvonalú. Ez volt az az év, amikor elindult az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatói Tér, aminek lényege, hogy az orvosi adataink végre digitalizálódnak, és végre minden ellátó láthatja, mi a bajunk, milyen kezelést kapunk és milyen gyógyszert szedünk. Viszont 2017-ben sem maradt sok orvos és ápoló Magyarországon, és világossá vált, nem feltétlenül a nyugati országok egészségügye csábító számukra, elég a közeli IKEA is.
És 2017 volt az az év, amikor elkezdett ömleni a pénz az egészségügybe. A pénzköltés zászlóshajója az Egészséges Budapest Program nevű projekt, amiben nemcsak fővárosi és Pest megyei kórházakat újítanak fel, hanem egy grandiózus terv is szerepet kapott benne.
Páratlan
A kedvező gazdasági lehetőségek a magyar egészségügy történetében páratlan fejlesztési program végrehajtását teszik lehetővé a kormánynak – ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentette be nem sokkal azután, hogy kiderült: gigantikus kórházfejlesztésbe kezd a kormány, aminek a leglátványosabb eleme egy teljesen új egészségügyi központ megépítése lesz. A dél-budai szuperkórházat egy, a városközponttól távoli területen, az M1-M7-es autópálya közös szakasza mellett álmodta meg a kormány.
Már maga a kiszemelt terület megvásárlása sem volt olcsó: 4,4 milliárdot fizetett a kormány a Dobogó nevű területért, ami nyolc ingatlanból állt, ezek fele állami és önkormányzati, másik fele pedig magántulajdonban volt (a néhai Magyar Nemzet információja szerint egy Fidesz-közeli vállalkozóé volt a telkek egy része). Ez utóbbira költöttek milliárdokat, a magáningatlanok megvétele tavaly júliusban zárult le. Akkor Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Program miniszteri biztosa azt mondta, a terület megvásárlása után lehet folytatni a tervezést és a kivitelezést.
Lázár János egy tavaly októberi Kormányinfón mert először összeget mondani azzal kapcsolatban, mennyibe fog került a szuperkózház megépítése:
Annyit már tudni lehet, hogy a kórház építéséről szóló tervpályázatot ezekben a hetekben írják ki, és csak a tervezésre 2,3 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány. A centrumkórház 4,5-5 év múlva nyithatja meg kapuit.
Kórház a város szélén
Amikor eldőlt, új kórház építésébe kezd a kormány, találni kellett egy 100 ezer négyzetméteres beépítéshez szükséges 5-6 hektáros területet. Több helyszínvariáció létezett:
- a Kelenföldi pályaudvar melletti, 7,5 hektáros terület (a rezgés- és zajviszonyok kiküszöbölése nehezítette volna a beruházást, ráadásul itt lett volna a röplabdacentrum, ha megrendezzük az olimpiát, ezért ezt az opciót elvetették)
- másik két kelenföldi ingatlan is a listán volt, de az egyiken inkább egy 1500 férőhelyes P+R parkoló, a másikon az Etele pláza épül.
- a Szent Imre kórház 6,7 hektárja (ezt a szakmából sokan, és a XI. kerületi önkormányzat is támogatta)
- egy Andor utca -Thán Károly utcai terület (itt működik a Közlekedéstudományi Intézet és egy buszgarázs is található itt)
- és a Dobogó.
Cserháti Péter miniszteri biztos 2016 novemberében egy egészségügyi konferencián arról beszélt, Dobogón kívül más alkalmas helyet nem találtak, de mégsem biztos, hogy megfelelő a helyszín, környezetvédelmi, hidrológiai vizsgálatok sora hivatott igazolni, hogy a terület valóban alkalmas az építésre. Úgy tűnik, júliusra kiderült, hogy alkalmas, ekkor jelentették be, hogy a kormány 4,4 milliárdért megvette a területet.
Erősen kétséges azonban, hogy valóban a legmegfelelőbb területet nézte ki a kormány a beruházásra.
Kétségtelen, hogy jó fekvésű, hiszen autópálya mellett van, és az Egér út is a közelben található. A környező településekről (Érdről, Pátyról, Törökbálintról) jól elérhető – autóval. Tömegközlekedéssel rémálom: ha valaki például a Deák térről akar eljutni Dobogóra, legalább kétszer át kell szállnia, és 50 percnyi tömegközlekedést kell rászánnia. De nem egyszerű eljutni a környékről sem: autópálya-lehajtó nincs, ahogy busz vagy villamos sem. A 4-es metró csak Kelenföldig megy, onnan jelenleg még legalább fél órába telik elvergődni Dobogóra, kocsival persze csak 10 perc.
A XI. kerület előállt egy ötlettel: a Kamaraerdőt a belvárossal összekötő 41-es villamosnak építenek egy észak felé vezető ágat. Hamar kiderült, hogy ettől sem lenne egyszerűbb az élet, mert ez is 35 perces villamosozást jelentene a belváros irányából.
Kézenfekvő lenne az 1-es villamos meghosszabbítása Kelenföldről, de egyelőre csak Kelenföldig bővítik három megállóval a vonalat, tovább nem tervezik. Újbuda fideszes polgármestere, Hoffmann Tamás emelte a tétet, amikor a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, mivel a szuperkórház építése miatt fejleszteni kell a közlekedési hálózatot, ezért el szeretné érni, hogy vegyék napirendre a 4-es metró továbbépítését
A szuperkórház megközelíthetőségéről nemrég Simicskó István beszélt, aki szerint a kórház építésével párhuzamosan jelentős közúthálózat-fejlesztés is lesz. Így például
De nem csak az infrastruktúra nehézkes kialakítása miatt főhet a fejük az új egészségügyi központ megálmodóinak. Az erdős-fás és mocsaras terület beépítése szinte biztos, hogy jelentős fakivágással jár, a környezetvédők tiltakozása biztosra vehető. És az is kérdés, hogy mi lesz a területen található keserűvíz-lelőhelyekkel, valamint hogy hogyan oldják meg az autópályáról és a környező forgalmas utakról beszűrődő zaj csökkentését.
Plázásított szuperkórház
Az biztosra vehető, hogy bár az egészségügy eddig nem élvezett prioritást, a kormánynak – és kifejezetten Orbán Viktornak – mégis szívügye a szuperkórház. A kormányfő öt hónappal ezelőtt egy miniszterelnöki megbízottat nevezett ki a projekt élére.
Eleddig csak kevés információ állt rendelkezésre Budapest eddigi legnagyobb jelentőségű kórházi beruházásával kapcsolatban, de az utóbbi időben egyre többször nyilatkoztak illetékesek a projektről. Legutóbb maga Bedros J. Róbert, aki a Bors bulvárlapnak csepegtetett információkat. Például azt, hogy nem is szuperkórház, sokkal inkább egy egészségpláza épül majd Dobogón, „ahol az emberek a gyógyulás alatt sincsenek kiszakítva teljesen megszokott környezetükből.” Hogy pontosan mit jelent ez, egyelőre rejtély, de Bedros szavai szerint
megannyi szolgáltatás és üzlet gondoskodik arról, hogy az ott töltött idő kellemesebb legyen.
Vagyis úgy tűnik, a műtétek, vizsgálatok előtt és után is shoppingolni lehet majd, pont úgy, mint egy bevásárlóközpontban.
Honnan lesz orvos?
A bizarr ötletnél fontosabb kérdés, hogy a dübörgő orvos- és szakemberhiány közepette hogyan lehet majd feltölteni humánerőforrással az egyre inkább látványberuházásnak is tűnő kórházat, ami 1,2 millió ember ellátásáért lesz felelős. Bedros J. Róbertnek szerencsére erre is vannak válaszai. Ígéri, az intézmény szakmai bázisát a közelben található Szent Imre Egyetemi Oktatókórház adja majd (Bedros J. Róbert egyébként a Szent Imre Kórház igazgatója is), ahonnan az aktív osztályok költöznek át a Dél-budai Centrumba. A miniszterelnöki biztos azt is állította, hogy sok külföldön dolgozó magyar orvos és egészségügyi dolgozó érdeklődött már az új kórház iránt:
érdeklődtek a várható munkakörülményekről és a tervezett osztályok felállításával kapcsolatban is.
Az 1200 ágyas intézményben sürgősségi centrum is működik majd. Ez mindenképp jó hír a Honvédkórház számára, mivel jelenleg a Honvéd az egyedüli Budapesten, ami az ellátás minden spektrumát le tudja fedni, magyarán: minden megvan benne. Ezt még a „nagyok” közé tartozó Szent Imre Kórház sem mondhatja el magáról, mert nincs például baleseti sebészete.
Bedrosék úgy készülnek, hogy lesz elegendő orvos és szakdolgozó az intézményben, ahol a munkavállalók számára nővérszállót építenek, sőt a szuperkórházban dolgozók gyerekeinek bölcsődei és óvodai szolgáltatást is biztosítanak.
Szuperkórházhoz szuperbiztos
Bedros J. Róbert karrierjéből kitűnik, nem áll távol tőle, hogy egyszerre több feladattal zsonglőrködjön.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Az Index által összeállított pályakép szerint miközben 2015 decemberében tömegesen hagyták ott az általa irányított Szent Imre kórházat a dolgozók, Bedros életútja különös sikersztori. Felsorolni is nehéz, mennyi mindent csinált és csinál egyszerre az utóbbi évtizedek legnagyobb kórházberuházásának koordinátora: volt már
- modell, színész, nőgyógyász, betanított munkás,
- politikai foglyokat ápoló reumatológus,
- fideszes képviselőjelölt,
- négy kórház igazgatója,
- belügyminiszteri főtanácsos,
- a bioterrorizmus doktora,
- a kábítószer elleni küzdelem élharcosa,
- TEK-tanácsadó,
- az elhízás elleni harc hazai apostola,
- két köztársasági elnök és több miniszter kitüntetettje,
- a Richter felügyelőbizottságának tagja.
Ha mindez nem volna elég, Zámbó Jimmy jó barátja is volt, Jimmy önéletrajzi könyvében egy közös fotó árulkodik erről.
Tavaly nyáron a Népszavának nyilatkozott arról, hogy Európában elsőként indul a felsőoktatásban klinikai obezitológiai (elhízástudomány) tantárgy a Semmelweis Egyetemen.
A helyszíni fotók tavaly októberben, Dobogón készültek, ahol épülni fog a szuperkórház.
