Belföld
Lõrinci, 2015. április 30.
A volt cementgyár romjai a Heves megyei Lõrinci Selyp városrészében 2015. április 30-án. Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetõje bejelentette, hogy megkezdõdik az egykori cementgyár területének azbesztmentesítése és a romok eltakarítása.
MTI Fotó: Komka Péter

Lőrinci azbesztcementgyár bontása: veszélyben voltak a lakók

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

újságíró. 2018. 04. 23. 10:39

Több alapjogi visszásságot észlelt a lőrinci volt azbesztcementgyár bontása körüli anomáliák, a jogi szabályozás kapcsán folytatott közös vizsgálata során az alapvető jogok biztosa, Székely László és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese, Bándi Gyula, akik ezért jogszabályi változásokat kezdeményeznek.

A jogszabályi hiányosságok és ellentmondások, a hatóságok hatásköri vitái, a gazdasági szereplők jogkövetését kikényszeríteni hivatott szankcionálás gyengesége, a környezeti károk elhárítását szolgáló források szűkössége veszélyeztette a térségben lakók egészségét,

olvasható az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben.

A vizsgálat megállapítása szerint a felszámolási eljárásról szóló jogszabályok elvben rendelkeznek a volt üzemi területeken visszamaradt környezetszennyező anyagok, így a veszélyes hulladékok okozta környezeti károkkal kapcsolatos felelősségről. Ezt azonban a hatóságok képtelenek érvényesíttetni, mert a gazdasági szereplők a jogi szabályozás hibáit kihasználva rendre mentesülni próbálnak a kötelezettségek alól.

Megfelelő garanciális szabályok híján a felszámolási eljárásban egymást követő tulajdonosok kibújhatnak a kármentesítés felelőssége alól, azt végső soron az államra hagyják, amely azonban a hatóságok nehézkessége miatt, illetve források hiányában gyakran évtizedes késéssel, csak a súlyosbodó egészségügyi és környezeti kockázatok hatására számolja fel a szennyezéseket.

Az azonnali intézkedések megtételéhez szükséges állami források elégtelensége különösen aggályos környezet- és egészségvédelmi ügyekben, ahol a késlekedés visszafordíthatatlan károsodásokat, a környezeti állapot jelentős romlását okozhatja.

A jogi anomáliák és az aktív hatósági közreműködés elmaradása, késlekedése sértheti az élethez, az egészséghez és az egészséges környezethez való alapvető jogok érvényesülését, miközben a beavatkozás költségeit is többszörösére növeli.

Szerintük a visszás helyzet egyik fő oka, hogy a hazai jogi szabályozás a környezeti felelősség átvállalása kapcsán nem követel meg pénzügyi biztosítékot, holott azt a környezetvédelmi törvény már elfogadása óta, két évtizede előírja.

A kormány azonban mindmáig nem alkotta meg a környezetvédelmi biztosítékadási, illetve biztosítási kötelezettséget előíró szabályokat, ezért a „szennyező fizet” alapelv sok esetben nem érvényesíthető. Ehhez járul a felszámolási eljárás elégtelen jogi környezete, amely lehetővé teszi az eljárás lezárását anélkül, hogy a környezeti következmények érdemi feltárása és különösen felszámolása megtörténne.

Kitértek arra is, hogy a selypi gyártelep esetében az is növelte a környezeti és egészségkockázatot, hogy a terület új tulajdonosai az engedélyektől eltérve, az azbesztmentesítési kötelességet figyelmen kívül hagyva bontották el az üzemi épületeket. Ezt részben az is lehetővé tette, hogy az azbesztmentesítési munkák esetében mind a jogi szabályozás, mind a hatósági rendszer megosztott.

A megkeresett szervek válaszai szerint a komplex hatósági vizsgálat garanciáit a hatósági eljárások integrálása teremtheti meg, hozzátéve, hogy a lőrinci esetben azonban külön kockázatot jelentett, hogy a bontáshoz már nem is kell minden esetben hatósági engedély, így a környezetvédelmi hatóságot sem vonják be, ezért a környezetvédelmi követelmények esetenként meg sem jelennek.

A hatóságok együttműködési nehézségei, vitái is hozzájárultak ahhoz, hogy az előírások kikényszerítése, a teljesítés ellenőrzése nem volt kielégítő. Megfelelő lakossági tájékoztatás hiányában a potenciálisan veszélyeztetett polgárok nem voltak tudatában az egészségi kockázatoknak, ezért a biztos és helyettese felhívta a figyelmet a környezeti és egészségügyi veszélyhelyzetekben a megfelelő hatósági tájékoztatás fontosságára. 

Székely László és Bándi Gyula az egészséges környezethez való jog érvényesülése érdekében a visszás helyzetet orvosló jogszabályi változásokat kezdeményez.

Kiemelt kép: MTI/Komka Péter

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2015. október 19.
Áder János köztársasági elnök (j) október 17-i hatállyal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterré nevezi ki Rogán Antalt a Sándor-palota Tükörtermében 2015. október 19-én. Középen Orbán Viktor miniszterelnök, Haszonicsné Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főigazgatója, Altorjai Anita, a KEH Sajtóigazgatóságának igazgatója, Gróh Gáspár, a KEH Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője és Szadai Károly, a KEH főtanácsosa (j-b).
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.