A hódmezővásárhelyi ellenzéki meglepetésgyőzelem felrázta a borítékolható választási vereségre berendezkedő ellenzéket. A független Márki-Zay Péter úgy tudott fölényesen győzni Lázár János hátországában, hogy minden ellenzéki párt támogatta azért, hogy csak egy kihívója legyen a fideszes jelöltnek. Ami be is jött, Márki-Zay lemosta a pályáról az azóta lemondott fideszes alpolgármestert, Hegedűs Zoltánt.
A váratlan siker után két fontos dolog történt:
- az ellenzék megérezte a vérszagot, elhitte, hogy április 8-án akár meglepetést is okozhat. A pártok az időközi polgármester-választás eredményét országos érvényűnek érezték,
- ezért az ellenzéki koordinációtól korábban elzárkózó pártok (Jobbik, LMP, Momentum) is gondolkozni kezdtek azon, hogy megállapodásokat kellene kötniük egymással, illetve az MSZP-Párbeszéddel és DK-val az egyéni választókerületi visszalépésekről.
Ellenzéki összeborulás miatt aggódik Orbán
A tárgyalások formális és informális keretek között is intenzíven zajlottak az elmúlt hetekben, mert a pártvezetőkön a hódmezővásárhelyi eredmény után mind nagyobb a választói nyomás. Ám három héttel a választás előtt is nagy kérdés, lesz-e ellenzéki összeborulás, mert
- a Jobbik hivatalos álláspontja, hogy mind a 106 egyéni választókerületben állva maradnak a jelöltjei,
- az LMP először úgy hívta tárgyalni az MSZP-t és a Jobbikot, hogy a DK-val nem akart egyeztetni, ami lehetetlenné teszi a megállapodást, ám Szél Bernadett változtatott a véleményén, és bejelentette, Vona Gáborral és Gyurcsány Ferenccel is tárgyal. Vasárnap este le is ültek egymással az MSZP-P, a DK és az LMP vezetői, de semmire nem jutottak – a résztvevők szerint azért, mert Gyurcsány mindenféle Jobbikkal való együttműködéstől elzárkózott.
Ha formális megállapodás nem is lesz, ettől függetlenül háttérben
koordinálás néhány körzetben, alacsony intenzitású kampány más helyeken, hogy látszódjon, kit tart az ellenzék a fideszes jelölt valódi kihívójának. Például az LMP-s miniszterelnök-jelölt Szél Bernadett javára már vissza is léptették a DK-s Tóth Zoltánt Budakeszin.
Már ennyi ellenzéki együttműködés is elég ahhoz a vásárhelyi fideszes kudarc után, hogy Orbán Viktor aggódni kezdjen. Március 15-ei beszédében hosszan taglalta, hogy igazából mind a 106 egyéniben végül igazából csak egy fideszes és egy „Soros-jelölt” áll majd szemben egymással. Ezután egészen durva módon azzal fenyegetőzött a miniszterelnök, hogy a választás után „elégtételt” fognak venni. Az nem derült ki, hogy kiken és miért, de a beszédből világos volt, hogy Orbán azokra gondolt, akiket ő a „Soros-birodalomhoz” köt.
Tényleg egyetlen ellenzéki jelölt kellene minden egyéni választókerületben?
De vajon valójában mi miatt kell aggódnia Orbánnak? Megnéztük a Közös Ország Mozgalom tizennégy egyéni választókerületi közvélemény-kutatását, hogy lássuk, mit mutatnak a számok, mely pártok visszalépése, milyen forgatókönyvek esetén van a legszorosabb verseny az egyébként szinte biztosan jelentősen felülmért Fidesz és az ellenzék között. Nagy általánosságban, elöljáróban azt lehet mondani, hogy
A közvélemény-kutatások nyolc vidéki választókerületet, öt budapestit és egy Pest megyeit – amit technikailag most budapestiként kezelünk, mert Budakeszi a főváros agglomerációja – mértek.
Nézzük egyesével a tizennégy megmért választókerületet!
Budapest 1. – I. kerület, V. kerület, a VIII. és IX. kerület egyes részei
A 24.hu Csatatér-projektjébe is bevont körzetről már sokat írtunk. A választókerületben sok ambíciózus ellenzéki jelölt van, akik egyelőre nem engednek, és egyikőjük sem hajlandó visszalépni a másik javára. Így pedig borítékolható lenne a fideszes Hollik István győzelme. A jobbikos Losonczy Pál visszalépése lényegében semmit nem változtatna a szavazatarányokon, csupán akkor lenne nyílt a küzdelem, ha Hollikkal szemben csak egy ellenzéki jelölt indulna – de tulajdonképpen mindegy, hogy melyikük.
Budapest 4. – II. kerület és a III. kerület hegyvidéki része
Az látszik, hogy Varga Mihály gazdasági miniszter minden forgatókönyv szerint nyeri a választókerületet, de ha Ungár Péter (LMP) vagy Niedermüller Péter (DK) közül valamelyikük visszalépne a másik javára, akkor az ellenzéki jelölt lényegesen közelebb kerül a fideszeshez.
Budapest 6. – VIII. és IX. kerület
Koordináció nélkül itt sincs senkinek esélye legyőzni a polgármester Kocsis Mátét. A jobbikos Dúró Dóra esetleges visszalépése pedig Józsefvárosban is a Fideszt segítené. A legszorosabb verseny akkor lenne, ha a kisebb ellenzéki pártok jelöltjei visszalépnének a DK-s Ara-Kovács Attila javára, és három jelölt maradna.
Budapest 15. – XVIII. kerület
Kunhalmi Ágnes akkor is nyerhet, ha minden jelölt elindul, de ha a kisebb pártok visszalépnek a javára, akkor szinte már a zsebében is van a győzelem. Egy jobbikos visszalépés itt is a Fideszt segítené.
Budapest 18. – XXII. kerület
Az MSZP-elnök Molnár Gyula a legesélyesebb ellenzéki a választókerületben. De ha nincs koordináció, nem rúg labdába Németh Zsolttal szemben. A kis pártoknak kellene beállniuk mögé, a Jobbik indulása itt is jó az ellenzéknek.
Pest megye 2. – Budakeszi és Budaörs
Mint korábban már volt róla szó, Tóth Zoltán visszalépett Szél Bernadettnek, így már egyszerűbb a képlet. Az LMP-s miniszterelnök-jelölt még így is le van maradva a fideszes Csenger-Zalán Zsolt mögött. A felmérés szerint, ha a jobbikos jelölt visszalépne, akkor az inkább a fideszes malmára hajtaná a vizet.
Baranya megye 1. – Pécs
A hódmezővásárhelyihez leghasonlóbb helyzet, ugyanis Mellár Tamás független jelölt a legesélyesebb ellenzéki. Egy teljes ellenzéki koordináció szorossá tenné a meccset, de ha a jobbikos jelölt is indulna, akkor is hasonló lenne a helyzet.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. – Miskolc
A jobbikos Jakab Péter verheti meg ebben a miskolci választókerületben a fideszes Csöbör Katalint. A legkisebb különbség akkor van kettejük között, ha minden más jelölt visszalép. De még akkor is nyílt a küzdelem, ha minden jelölt elstartol. A DK-s Debreczeni József visszalépése érdemben segíthetné a jobbikost.
Csongrád megye 1. – Szeged
A 2014-ben is nyertes MSZP-s Szabó Sándornak akkor is van esélye nyerni, ha minden jelölt elindul. Ha a kisebb pártok jelöltjei visszalépnek a javára, akkor nőnek az esélyei, viszont a jobbikos jelölt visszalépése érdemben nem változtat az erőviszonyokon.
Fejér megye 4. – Dunaújváros
Egyedül a jobbikos Pintér Tamás verheti meg a fideszes Galambos Dénest. Ez teljes ellenzéki koordinációval sikerülhet, de ha indul a DK-s jelölt, akkor is hasonló különbség látszik a szavazatok között.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 1. – Nyíregyháza
Nyíregyházán Szabó Tünde államtitkárt az MSZP-s és a jobbikos jelölt körülbelül ugyanannyira szorongathatja meg. Teljes koordinációval lenne nyitott a küzdelem, itt tűnik a legnagyobbnak az átjárás a baloldali és a jobbikos szavazók között.
Tolna megye 1. – Szekszárd
Ugyanis az látszik, hogy Harangozó Tamás (MSZP), Hadházy Ákos (LMP) és Szabó Balázs (Jobbik) között nincs szavazói átjárás, miközben más mérések messze nem ezt mutatják. Ebben a kutatásban viszont az jött ki, hogy bármelyik ellenzéki is lép vissza, az vagy nem változtat semmin, vagy a fideszes Horváth István örülhet neki.
Vas megye 1. – Szombathely
A Jobbik visszalépése látványosan a volt honvédelmi minisztert, Hende Csabát segítené ebben az egyébként nagyon fideszes választókerületben. Lényegében minden forgatókönyv fölényes fideszes győzelmet mutat.
Veszprém megye 3. – Tapolca, Ajka, Sümeg
Alapból is többesélyes választókerület, az itt időközi választáson az első egyéni jobbikos mandátumot szerző Rig Lajos verhetné meg újra a fideszes Fenyvesi Zoltánt a legnagyobb valószínűséggel. De ha baloldali jelölt is indul, akkor is lényegében akkora különbség látszik, mintha nem indulna.
Mi következik mindebből?
Már többször szóba került ebben a cikkben, hogy vannak hiányosságok, amelyek miatt nem biztos, hogy ezek a felmérések megmutatják, mi fog történni április 8-án. De néhány alapvető tanulság levonható:
- Érdekes módon az átszavazási hajlandóságra nincs nagy hatással, hogy az adott választókerületben mennyire erős a kormányváltó hangulat.
- Budapesten a Jobbik nem nagyon rúghat labdába, de ha visszaléptetnék a jelöltjüket, az inkább a Fideszt segítené.
- Vidéki városokban több helyen esélyes a Jobbik jelöltje, de koordináció kellene a győzelmükhöz.
- Az LMP, a Momentum és más, kisebb pártok visszalépése mindenhol segítené az MSZP-Párbeszéd és DK-s jelölteket.
- Ha az ellenzék sikeresen akar szerepelni a választáson, akkor sok munkájuk lesz még a pártoknak azzal, hogy meggyőzzék a szavazóikat, hogy átszavazzanak egy olyan jelöltre, akire egyébként szívük szerint nem szavaznának.
- Amennyiben nem lesz koordináció, és a billegő körzetekben sem képes nyerni az ellenzék, úgy a Fidesz-KDNP nemcsak abszolút többséget, hanem újabb kétharmados többséget szerezhet a Parlamentben.
Kiemelt kép: Karancsi Rudolf / 24.hu
