Drámai a helyzet Magyarországon: van 114 ezer fiatal, aki se nem dolgozik, se nem tanul. A Nemzetgazdasági Minisztérium ennek ellenére sikeresnek ítéli az Ifjúsági Garancia Programot, amelynek célja a 25 év alatti fiatalok munkába állása. Meglehet, a kormány sikereket lát, ám a pályakezdők munkanélküliségi aránya magas, az OECD-átlag fölötti. Pedig az Európai Unió minden segítséget megad az előrelépéshez: a kormány a 2014-2020 közötti időszakban összesen mintegy 190 milliárd forintot használhat fel uniós forrásokból arra, hogy segítse a 25 év alatti nem tanuló és nem dolgozó fiatalok elhelyezkedését. Az ellenzék szerint viszont nem hatékonyan költik el a pénzt, így a befektetés nem hoz tartós javulást a fiatalok munkaerőpiaci helyzetében. Körképünk arról, az ellenzéki pártok mit tennének azért, hogy fiatalok tömegei ne szoruljanak a társadalom perifériájára, beléphessenek a munkaerőpiacra. A válaszokból kitűnik:
A legkönnyebb megoldást választották
Az Együtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU viszonylag szabad kezet adott a program végrehajtásában, a nemzetgazdasági tárca viszont a legkönnyebb, ám hosszú távon legkevesebbet segítő utat választotta: bértámogatással próbál segíteni. Az LMP megemlítette, az itthoni program nem garanciális jellegű: nem biztosít 4 hónapon belül képzést, állást, szakmai gyakorlatot a fiataloknak. Ráadásul ami ellentétes az eredeti céllal. Szerintük a fiataloknak az iskola és a munka közötti átmeneti időben kell leginkább a segítség. Ekkor kell őket a lehető leggyorsabban végzettséget adó képzéshez vagy szakmai gyakorlathoz, munkához juttatni. Ehhez viszont más eszközökre van szükség.
(Fotó: Kovács Tamás / MTI)
Angoltanulás, tankötelezettség
A Párbeszéd például az átképzést, a mobilitási és lakbértámogatást, az álláskeresőknek nyújtott személyre szabott támogatást, mentorálást helyezné a középpontba. A párt szerint a közoktatásban el kell érni, hogy
A Jobbik kivételével mindegyik párt kiemelte válaszában, hogy az iskolakötelezettség korhatárát azonnal vissza kell állítani 18 évre. A Párbeszéd a „problémás” diákok fejlesztéséhez, mentorálásához is pluszforrásokat rendelne. Minden gyereknek garantálnák az érettségi lehetőségét, és ingyenessé tennék az első diploma megszerzését.
Magasabb bér kellene
A Jobbik úgy látja, elsősorban nem a munkahelyek hiánya, hanem az alacsony bérek okozzák a gondot, emiatt nagy az elvándorlás. Megoldásnak a béruniót ajánlják, azaz szerintük az EU országaiban azonos munkáért egyenlő bért kellene adni.
Emellett a fiatal, pályakezdő vállalkozókat támogatnák, a pályakezdők alkalmazására adó- és járulékmentes kedvezményt adnának.
A fiatalokat ki kell zárni a közmunkából
Az Együtt Váradi András Alapítványa foglalkoztatáspolitikai vitairat-sorozatában önálló kiadványt szentelt a témának – javaslataikból néhányat ki is emeltek.
Az azonnali kedvezmény szerintük inkább rövid távú foglalkoztatásra ösztönöz és nem elég a fiataloknak a megkapaszkodáshoz.
De nincs az a járulékkedvezmény, amely a hatalmas munkanélküliséggel küzdő régiókban 16-17 éves funkcionális analfabétákat munkához segítene. Ezért nagyobb összegeket fordítanának a munkaügyi központok fejlesztésére és az oktatásra.
A tankötelezettségi korhatár felemelése mellett Azokat pedig, akik időközben kiestek a közoktatásból, visszaterelnék az iskolába, hogy érettségit szerezzenek. Az LMP-hez hasonlóan úgynevezett „második esély iskolákat” hoznának létre.
Aktatologatás helyett
A munkaügyi központoknak adott pluszforrásból reformot indítanának, mert szerintük most csak bürokratikus aktatologatás folyik, tartós eredmények nélkül. Egyedi segítséget szorgalmaznak, a tanulási lehetőségek ismertetésével, mentorok biztosításával, pályaválasztási tanácsadással. Ahogy ők látják, pedig számos példa bizonyítja, hogy az Ifjúsági Garancia Program így tudna több eredményt elérni.
Megjegyezték: fontos mutató a NEET (nem dolgozó, nem tanuló fiatalok száma, aránya), de mivel a kormány foglalkoztatottnak veszi azt a több ezer 25 év alattit is, akiket közmunkásként alkalmaznak,
Képzés, képzés, képzés
A DK a magas iskolai lemorzsolódásban és a végzettség nélküli iskolaelhagyásban látja a fiatalok munkanélküliségének legfőbb okát. A számok csak azért nem drámaibbak, mert a közmunka és a külföldi munkavégzés elfedi a valóságot – jegyezték meg.
A 18 éves tankötelezettség visszaállítása és a lemorzsolódás csökkentése mellett a szakközépiskola időtartamát is növelnék. A ma munkanélküli fiatalok nagy részénél ők is pótoltatnák a hiányzó általános és szakmai képzést, fejlesztenék kompetenciáikat. A fiatalok vállalkozóvá válását, önfoglalkoztatását támogató programokat is indítanának.
Meg kell akadályozni a korai iskolaelhagyást
Az Együtthöz hasonlóan az LMP is megreformálná a munkaügyi apparátust. A munkaügyi rendszer képzéssel, pénzügyi tanácsadással, információs portállal, inkubátorházakkal segítené a vállalkozni akarókat. Lehetővé tennék a bevételarányos adózást is. Ingyenes nyelvi és informatikai képzést indítanának.
A sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatalok közül végzettséghez, szakmához juttatnák azokat, akiknek legfeljebb általános iskolai végzettségük van és munkát közvetítenének számukra a képzés befejezése után.
A korai iskolaelhagyást szerintük nem lehet utólag kezelni. Országosan kiterjesztenék a korai fejlesztést biztosító Biztos Kezdet gyerekházak programot, és jobban bevonnák a családokat a foglalkozásokba. Biztosítani kell a tanodaprogram normatív finanszírozását a költségvetésben.
A hátrányos helyzetűeket oktató pedagógusoknak pótlékot adnának, és a munkájukat segítő szakembereket biztosítanának (iskolai pszichológus, szociális munkás, fejlesztő pedagógus, logopédus). Továbbá már a képzés során bevonnának pályaválasztást segítő szakembereket.
