Egész oldalas interjú jelent meg a Magyar Hírlapban Kádár György tanárral, aki Finnországban tanít ének-zenét. Kádár gyorsan leszögezi: „szeretem Finnországot és a finn embereket. Ennek tudatában engedem meg magamnak a kritikus hangvételt is.” Majd Lovas Istvánnal, az interjú készítőjével mély egyetértésben fitymálják le a világ egyik legsikeresebbnek tartott oktatási rendszerét, amely szerintük bunkókat nevel, mert nincs rendes irodalom és művészeti képzés a tantervben. Nem úgy, mint a magyar oktatási rendszer, amelyben nagyon hangsúlyos a verselemzés.
Miután a finnországi oktatási rendszert belülről látom, kissé kételkedem a PISA-tesztekben, hogy azok mennyiben tükrözik egy ország oktatási rendszerének eredményét és hatékonyságát
– lamentál Kádár arról, hogy lehet, hogy a finnek jobbak ezeken a teszteken, a rendre egyre rosszabbul teljesítő magyar diákoknál. A tanárnak ez azért nem fér a fejébe, mert elmondása szerint Finnországban nincs irodalomoktatás és művészeti oktatás, ellenben a magyar gyerekek verseket elemeznek:
Nagyon nehéz megérteni, hogy egy finn diák szövegértése hogyan lehet jobb egy magyarénál akkor, amikor a finn diákkal Donald kacsa-képeket nézegetnek.
Mire Lovas:
A liberális ördög ügyvédjeként hadd szakítsam félbe: a „háp-háp-háp” a liberális kreativitás mintaképe, és nyilván felsőbbrendűbb egy szélsőjobboldali „lakosság” Arany Jánosánál.
Miután ezt megfejtette a két filosz gyorsan továbblépnek az idegennyelv-oktatásra, amelyben szintén messze előrébb vannak a finnek nálunk. Ezt készségesen be is látják, Kádár elmondja, hogy a finn nyelvoktatás korán kezdődik és nagyon magas színvonalú, jók a tankönyvek és a filmeket pedig nem szinkronizálják, hanem feliratozzák. Ez lámpát gyújt Lovas fejében:
Kizárólag feliratozzák!? Szemben az „illiberális” Magyarországgal, ahol a liberális szinkronizálási lobbi szent és sérthetetlen, és mérhetetlen gazdasági károkat is okoz, mert részben emiatt itthon kevesen beszélnek idegen nyelveket.
Erről a csúcspontról már nem is sikerül magasabbra ugrani. Kádár még kesereg azon, hogy a diákokat ügyfelekként kezelik az iskolákban, illetve azon, hogy a finn diákok idejük harmadában azt tanulnak, amit akarnak, pedig „a pszichológusok szerint” a gyerekek „a hallottakat szivacsként szívják magukba.”
A tanár annak sem örül, hogy nem olyan autoriter viszonyban vannak Finnországban a tanárok és a diákok, mint Magyarországon, szerinte gyerekszeretetben is túllőnek a célon, „tulajdonképpen hatalmat adnak a gyerekeknek.”
Én azt mondom, hogy minden gondunk és bajunk mellett legyünk büszkék a magyar oktatásra
– zárul megnyugtatóan az interjú.
Kiemelt kép: Széles Gábor üzletember, a Magyar Hírlap tulajdonosa érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére, a Polgári Piknikre a kötcsei Dobozy kúriánál 2016. szeptember 10-én.
MTI Fotó: Varga György
