Belföld
Harkiv, 2015. február 4.
Natalija Vasziljevna Ivacsenko gyerekei ebédelnek a család harkivi ideiglenes otthonában 2015. január 30-án. A négygyermekes asszony családjával menekült el hónapokkal ezelőtt Szlavjanszkból a harcok miatt, azóta semmit nem tud az otthonáról. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet segélycsomagot adott át a családnak. A genfi székhelyű nemzetközi segélyszövetség, az ACT Alliance támogatásával indított 70 millió forint összértékű humanitárius segítségnyújtásban közel hétezren, a délkelet-ukrajnai harcok elől elmenekült nagycsaládosok kaptak élelmiszert és higiéniás csomagot Ukrajna hét régiójában.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Minden harmadik magyar súlyos nélkülözésben él

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2017. 12. 14. 11:55

Korábban a témában:

Az Európai Unió népességének 16 százaléka él súlyos nélkülözésben

– ez derült ki az Eurostat kedden nyilvánosságra hozott adataiból. A tavalyi évre vonatkozó statisztikák alapján a legsúlyosabb a helyzet

  • Romániában (50 százalék)
  • Bulgáriában (48 százalék) és
  • Görögországban (36 százalék).

Az első három helyezett után Magyarország következik, ahol az EU statisztikai hivatala szerint a lakosság 32 százalékát sújtja anyagi és szociális nélkülözés.

A sorrendet az alábbi grafikon szemlélteti:

Látható, hogy Svédországban, Svájcban és Finnországban a legjobb a helyzet, ezekben az országokban a népesség alig néhány százaléka él nélkülözésben: amíg Romániában a népesség fele, addig Svédországban ez a szám 2,9 százalék.

Az Eurostat egyébként a tavalyi adatokat összehasonlította a 2014-es, illetve 2015-ös statisztikákkal, ebből az derül ki, hogy Magyarországon javultak a szegénységi mutatók: amíg 2014-ben a lakosság 41, addig 2015-ben 37,1 százaléka élt súlyos nélkülözésben.

A statisztikai hivatal számításai alapján az számít „súlyosan nélkülözőnek”, aki az alábbi listából legalább ötöt nem engedhet(ne) meg magának:

  • váratlan kiadások finanszírozása,
  • évente egy egyhetes nyaralás,
  • törlesztőrészletek kifizetése időben,
  • legalább minden második nap hús, hal vagy ezekkel megegyező vegetáriánus étel fogyasztása,
  • otthonuk melegen tartása,
  • autó,
  • elhasználódott bútorok cseréje,
  • elhasználódott ruhák lecserélése,
  • két pár megfelelő cipő,
  • minden héten valamennyi pénz nem létszükségleti kiadásokra,
  • szabadidős tevékenységek rendszeres végzése,
  • legalább havonta egyszer valamilyen ital vagy étel elfogyasztása a család vagy barátok társasáságban, illetve
  • internethozzáférés.

A magyarok elkeserítő eredménye azért is sokkoló, mert a KSH december elején megjelent éves jelentése ennél jóval árnyaltabb képet festett.

2016-ban folytatódott a depriváltak arányának csökkenése. A teljes népesség 14,5 százaléka (1 millió 400 ezer fő) volt súlyosan deprivált, 1,7 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbi aránynál

– áll a jelentésben.

A két érték közötti különbséget az adja, hogy a KSH azokat tekinti súlyosannélkülözőnek, akikre az alábbi kilenc tétel közül legalább négy vonatkozik:

  • hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék,
  • váratlan kiadások fedezetének hiánya,
  • anyagi okból nincs telefonja,
  • anyagi okból nincs színes televíziója,
  • anyagi okból nincs mosógépe
  • anyagi okból nincs személygépkocsija,
  • évi egyhetes üdülés hiánya,
  • kétnaponta húsfogyasztás hiánya, illetve
  • lakás megfelelő fűtésének hiánya.

Jól látható, hogy amíg a KSH csak az anyagi deprivációt veszi figyelembe, addig az Eurostat mérésében olyan szociális faktorok is megjelennek, mint az, hogy valaki megengedheti-e a magának olyan „luxust”, mint például a rendszeres kikapcsolódás.

Az Eurostat mérései azonban az utóbbi időben nem először szolgáltatnak elkeserítő adatokat a magyarok életkörülményeivel kapcsolatban: néhány hete ugyanis arról számoltak be, hogy magyar gyereknek lenni az egyik legrosszabb az EU-ban: a felmérés szerint a magyar gyerekek egyharmadát fenyegeti a nyomor.

Nemrég egy könyvbemutatón értékelték neves szakemberek a magyar szegénység helyzetét, ekkor Ferge Zsuzsa arról beszélt, hogy a kormány jelenlegi intézkedései nem segítik elő, hogy a jelenlegi statisztikákban javulás következzen be a közeljövőben.

Kiemelt képünk illusztráció.  Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Robin Williams during "One Hour Photo" Press Conference with Robin Williams and Michael Vartan at Park Hyatt Hotel in Century City, California, United States. (Photo by Vera Anderson/WireImage)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.