Belföld
Budapest, 2013. március 20.
Az elsõrendû vádlott (b) áll a bíróság elõtt az õssejtügyként ismert büntetõper tárgyalásán, mögötte vádlott-társai a Fõvárosi Törvényszéken 2013. március 20-án. Az ügyészség szerint a vádlottak 2007-2008-ban haszonszerzés céljából, részben engedély nélkül végeztek õssejtkezeléseket, ennek során megtévesztették a hozzájuk forduló gyógyíthatatlan betegeket a kezelés várható eredményét illetõen, és tõlük több millió forintot, illetve több tízezer dollárt vagy eurót kértek.
MTI Fotó: Kovács Attila

Őssejtbotrány – Bűnösnek találták Fásy Ádámékat, milliókat fizethetnek

Huszár Krisztina
Huszár Krisztina

újságíró. 2017. 12. 11. 14:18

Ítéletet hirdetett a Fővárosi Törvényszék hétfőn az úgynevezett „őssejtügyben”. A vádlottakat emberi test tiltott felhasználásának és emberen végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntette mellett többrendbeli csalás bűntettében találták bűnösnek.

  • A bíróság Pákh Imre elsőrendű vádlottat 10 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 9 millió forint pénzmellékbüntetésre ítélte.
  • A másodrendű vádlott B. Julij Viktorovics 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott és 10 évre kiutasították Magyarország területéről.
  • Az ismert plasztikai sebészt, Seffer Istvánt – mint harmadrendű vádlottat – 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetéssel és 1 millió forint pénzmellékbüntetéssel sújtották.
  • Fásy Ádámra tíz hónap, két év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést és  4 millió 440 ezer forint pénzmellékbüntetést szabtak ki. Ő az ügy negyedrendű vádlottja.
  • K. Natalija, ötödrendű vádlottat 1 év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték és kiutasították az országból, őt két évre.

A bíróság felhívta a figyelmet, hogy bármely új gyógykészítmény vagy gyógyászati eljárás mögött sok évtizedes orvosi kutatómunka áll, a kutatók hosszú időn keresztül, akár milliárdos költségek mellett tárják fel a készítmény vagy a kezelés hatásait, dokumentálják a kutatási eredményeket és a mellékhatásokat. A kutatásokra és a kezelésekre vonatkozó szigorú szabályok biztosítják, hogy a társadalom tagjai bízhassanak az orvostudományban és a gyógyszeriparban.

A vádbeli időszakban a vádlottak olyan kezelést alkalmaztak a pácienseiken, amiről maguk sem tudták, hogy igazából milyen hatása van. A bíróság álláspontja szerint a vádlottakat nem kizárólag az orvosi kutatás vagy a gyógyítás szándéka vezette, hanem egyúttal a gyors haszonszerzés is. A kezelt páciensek nagy része sem megelőző, sem utólagos kontrollvizsgálaton nem vett részt. A kezelések eredményeit nem követték nyomon, nem gyűjtötték össze és semmilyen publikáció sem született erre vonatkozóan. Pedig egy tudományos kutatás során a betegek tényleges állapotváltozásának a dokumentálása alapvető jelentőségű. A további kezelésekért reklamáló pácienseknek több alkalommal azt mondták, hogy ez egy üzleti vállalkozás, egy árban csak egy kezelés volt benne.

A bíróság hangsúlyozta, hogy a vádlottak jogszerűen nem hozhattak volna létre olyan üzleti modellt, amelynek részeként pénzért őssejtkezelést végeznek. Ha lett is volna engedélyük emberkísérletek végzésére, akkor is csak az engedély keretei között, ingyenesen, a kutatásra vonatkozó szabályok betartásával adhatták volna be a szuszpenziót a betegeknek, ezt kezelésként semmilyen formában sem lett volna szabad árulniuk és hirdetniük sem. Egyetlen beteg érdekében sem lehet engedély nélküli kezelést végezni. Azzal, hogy a vádlottak olyan környezetet alakítottak ki, mintha legalizált egészségügyi szolgáltatást értékesítenének, megtévesztették a sértetteket függetlenül attól, hogy gyógyíthatatlan betegség miatt keresték fel a klinikát vagy az életminőségüket szerették volna javítani.

A vádlottak 20 millió forinttal alapították meg a részvénytársaságot, amelynek százmillió forintot meghaladó bevétele kizárólag a kezelésekből származott, tehát a cég működtetésébe valójában kizárólag a kezelt betegek tettek bele tőkét. A vádlottak nem támogatták további anyagi erőforrásokkal az őssejtkutatásokat, céljuk elsősorban az volt, hogy az őssejtek értékesítésével anyagi haszonhoz jussanak.

A büntetések kiszabásakor a bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás tíz éve tart, ami sérti a vádlottak tisztességes eljáráshoz való jogát. Ezért – a strasbourgi bíróság gyakorlatát figyelembe véve – a bíróság a büntetések kiszabásakor ezt a körülményt nyomatékosan értékelte. A törvényszék emellett úgy döntött, a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetes menetesítésben részesíti a vádlottakat.A nyomozás egyébként egy páciens hozzátartozójának feljelentésére indult, és a tettesek egy részét gyakorlatilag tetten érték, amikor egy budapesti egészségügyi intézményben éppen őssejtkezelésre készültek 2009 nyarán.

Az elsőfokú bíróság 2015 áprilisában a 21 rendbeli csalás vádja alól felmentette a vádlottakat, mondván, nem bizonyítható, hogy a betegeket tévedésbe ejtették. Kilencből nyolc vádlottat ugyanakkor elmarasztaltak emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése, emberi test tiltott felhasználása és kuruzslás bűncselekménye miatt, és ezért felfüggesztett szabadságvesztésre, valamint sok millió forintos pénzbüntetésre ítélte őket.

Az elsőfokú bíróság szerint huszonegy sértett bizonyíthatóan igénybe vette az őssejtkezelést, többnyire szem alá kapott injekció formájában. Mindannyian gyógyíthatatlanok voltak: daganatos betegek, születési rendellenességgel élők, balesetben megsérültek. Volt, akit azzal kecsegtettek a vádlottak, hogy a kezelés eredményeként kiszállhat a kerekesszékből. Másoknak viszont elmondták, hogy nem biztos a javulás, illetve ne számítson felgyógyulásra, legfeljebb lassítani tudják az állapota romlását. A páciensektől többnyire ötmillió forintot kértek, de akadt, akitől kevesebbet, és olyan is, akit ingyen kezeltek. Volt olyan tanú, aki arról számolt be, hogy nem javult az állapota, míg mások arról beszéltek, hogy kedvező változásokat tapasztaltak a kezelés után.

A Fővárosi Törvényszék Pákh Imrét akkor 10 hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre és tízmillió forint pénzbüntetésre ítélte, a másodrendű vádlott ukrán orvost, Jurij Baltaytist – aki amerikai állampolgár – tíz évre kitiltották Magyarország területéről. A harmadrendű vádlott, Seffer István ismert kaposvári plasztikai sebész 1 év 2 hónap börtönbüntetést kapott három évre felfüggesztve és ötmillió forint pénzbüntetést. A negyedrendű vádlottat, Fásy Ádámot 10 hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetéssel és hétmillió forint pénzbüntetéssel sújtották első fokon. Négy segítőt ugyancsak két és három évre felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtottak, egy asszisztenst pedig felmentettek első fokon.

Az eljárást azért kellett megismételni első fokon, mert a Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusban hatályon kívül helyezte a 2015-ben meghozott elsőfokú ítéletet. A táblabíróság szerint ugyanis „az elsőfokú bíróság nem tárta fel a tényállást kellő alapossággal és nem tett eleget indoklási kötelezettségének, emiatt az elsőfokú ítélet alkalmatlan volt az érdemi felülvizsgálatra.

Kiemelt kép: MTI Fotó: Kovács Attila

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Vote YES near Vote NO posters seen in Dublin's city center advocating repeal and calling for retention of the Eighth Amendment of the Irish Constitution - a referendum fixed for May 25th.
On Thursday, May 10, 2018, in Dublin, Ireland. (Photo by Artur Widak/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.