Magyarországon már csak státusszal rendelkező menekültek tartózkodnak, azaz már menedékkérők sincsenek az országban, miután 2017 márciusa óta Magyarország tranzitzónában helyezi el a menedékkérőket – mondta a 24.hu-nak Siewert András, a Migration Aid igazgatósági tagja. Lapunk azután kereste meg, hogy a Tolna megyei Őcsény lakosai lényegében egységben lázadtak fel, mert menekültek érkeztek volna a faluba. A településen történtek a kormány gyűlöletkampányának eredményét mutatják.
Siewert arról is beszélt lapunkak, hogy csak azok a menekültek tartózkodhatnak hazánkban, akik menekültoltalmat vagy státuszt kapnak, ezeknek az embereknek
- 90 százaléka családhoz tartozik,
- 5 százaléka kísérő nélküli kiskorú,
- 5 százaléka egyedülálló nő és férfi.
A Tolnai megyei Őcsénybe is családok érkeztek volna, de Siewert András felhívta a figyelmet arra, hogy nem üdültetésről van szó, hanem egy gesztusról a Magyarországon státuszt kapott emberek felé, hiszen
Ennek következtében rengeteg köztük a traumatizált ember. Az őcsényi látogatás arra szolgált volna, hogy miután kikerültek a tranzitzónából, és el kellene kezdeniük az életüket itt, legyen néhány napjuk arra, hogy kicsit „kitáguljon körülöttük a tér”.
Nem üdültetésről vagy nyaraltatásról van szó. Ez egy gesztus, ami arról szól, hogy legyen egy rövid rekreációs időszak, hogy a menekültek újra normális embereknek érezzék magukat.
– mondta Siewert. Ez a néhány nap nagyon fontos ezeknek a családoknak, mivel érezhetik, hogy emberek veszik őket körbe, beszélgethetnek, kérhetnek segítséget. Siewert hozzátette, hogy azok a családok, amelyek Őcsénybe látogattak volna, egyelőre csak tanulják a nyelvet, így nem érzékelik igazán, mi zajlik jelenleg a sajtóban, miért beszél erről az egész ország.
A Migration Aid munkatársai sem vitatták meg a családokkal a történteket, hiszen úgy érzik, felesleges további félelmet ébreszteni bennük, van enélkül is elég problémájuk, szeretnének munkát és fedelet a fejük fölé.
Az őcsényi tiltakozás óta a Migration Aidet rengeteg magánszemély kereste meg segítségnyújtás céljából, többen jelezték, hogy szívesen vendégül látnak egy-két családot. A szervezet igazgatósági tagja arról is beszélt, hogy már korábban is voltak hasonló szervezéseik, ám a legutóbbi két eset – a balatoni táboroztatás és az őcsényi vizit – került a fókuszba.
Volt, hogy nyolcvan embert két kisbusszal vittünk el a bicskei menekülttáborból egy budapesti gyereknapra, azzal akkor senki nem foglalkozott.
– jegyzi meg Siewert. Ő nem az őcsényieket hibáztatja az eseményekért, mivel szerinte az ország 3200 településéből 3100-ban hasonló lett volna a fogadtatás. „Az, hogy az emberekben félelem van egy számukra idegen dologgal kapcsolatban, az normális. Ami nem normális, hogy van egy politikai propaganda, ami erre rájátszik és erre épít” – tette hozzá.
A Migration Aid igazgatósági tagja úgy látja, hogy a kormány oldaláról semmilyen szándék nincs arra, hogy ezen a helyzeten változtasson, hiszen „a félelem és gyűlölet jó összekovácsoló erő”. Siewert szerint sem az a megoldás, hogy ki kell nyitni a határokat és be kell engedni mindenkit,
A Magyarországon státuszt kapó menekülteket nagy része ugyan tovább megy Nyugat-Európába, az Őcsénybe készülő családok viszont szeretnének hazánkban maradni. Vannak olyan családok, amelyek elfáradtak: úton vannak már másfél éve, a gyerekek nem jártak se iskolába, se óvodába.
Ezeket családokat majdhogynem nem is érdekli, éppen melyik országban vannak, ha úgy érzik, itt biztonságban vannak, megpróbálnak itt boldogulni.
Siewert András azt tapasztalja, hogy az országban tartózkodó menekült családok nem részesülnek olyan megkülönböztetésben, mint gondolnánk, mert onnantól kezdve, hogy nem csak a fejekben élnek, hanem hús-vér emberekként megjelennek, megváltozik a róluk alkotott kép.
Ha a helyiek szemtől szembe találják magukat a menekültekkel, rájönnek, hogy pontosan ugyanolyan emberek, mint ők.
A Migration Aid igazgatósági tagja is ott volt Őcsényben, másfél órán keresztül próbálta elmagyarázni a helyieknek, miért is jönnének a községbe a menekült családok, de a többség már annyira fel volt tüzelve, hogy nem is voltak kíváncsi arra, amit mondani szeretne.
A kormány egy egyhetes kommunikációs kampányban megtehetné, hogy rendet rak az emberek fejében, de ez nem áll a szándékában.
A Migration Aid egyébként eddig klasszikus segélyszervezetként dolgozott, a véleményformálás nem volt a területe, ezért a jelenlegi helyzet az aktivistáknak is új, nekik is fel kell mérniük a helyzetet. A tervek között szerepel az is, hogy különböző településeken nyitott fórumokat tartanak. Siewert szerint:
Az emberek többségében él egy pejoratív kép az iszlám vallásról és összekötik fejben: menekült = muszlim = terrorista. Amíg ez a képzavar nem tisztul, addig nem tud megváltozni a menekültek megítélése az országban.
Kiemelt kép: 24.hu/ Neményi Márton
