Belföld

Orbán nem győzött meg senkit, csak előre látta, hogy esni fog

Az elmúlt hetekben két dolog történt Európában, ami Magyarországot és a migrációt is érinti. Az egyik az volt, hogy az Európai Bíróság elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét, amelyben azt próbálták elérni, hogy mondják ki törvénytelennek azt az eljárást, ahogy az Európai Tanács „rákényszerítette” (volna) Magyarországra a menekültek kötelező befogadását.

Ezt sokan ünnepelték úgy, mintha az Európai Unió beintett volna Orbán Viktornak, de a gyakorlatban nem ez történt. Orbán politikájában a hatalmas stratégiai húzás mindig az volt, hogy bármikor képes a brüsszeli vereségeket budapesti győzelemmé változtatni. Az Európai Bíróság ítélete a gyakorlatban nem jelent semmilyen kötelezettséget Magyarországra nézve. Illetve jelentenie kellene, ha betartanánk a törvényeket, de ezt a törvényt csak akkor fogjuk betartani, ha sorozatban büntetnek érte meg minket. Orbán pedig a választásokig tökéletesen kihasználhatja azt, hogy „Brüsszel” (ez esetben Luxembourg) rá akarja kényszeríteni Magyarországra a menekülteket.

A másik esemény is legalább ekkora győzelem volt Orbán számára. A Politico brüsszeli kiadása, ami jelenleg a legkomolyabb, uniós ügyekkel foglalkozó újság, azt írta, hogy Orbán megnyerte Brüsszelben a migrációval kapcsolatos vitát. A cikket – a szokásos Politico-írásoktól eltérően – a teljes kormánysajtó körbehordozta az interneten.

Mivel győzött?

A lap szerint Orbán nagyon régóta mondogatja, hogy keményebb határőrizetre van szüksége Európának, ez az igény pedig mostanra annyira elért az Európai Bizottság tetejéig, hogy maga Jean-Claude Juncker bizottsági elnök mondta el az évértékelő beszédében. Sőt, a Politico szerint Juncker beszédének egy részét hallgatva olyan volt, mintha Orbánt hallgatnánk.

Azokat az embereket, akiknek nincs joga Európában tartózkodni, vissza kell küldenünk a hazájukba

– mondta például Juncker, és ez valóban lehetne akár Orbán üzenete is.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A lap szerint hiába beszél az EU folyamatosan szolidaritásról, valódi tettei egyre durvábbak. Olaszország és Görögország például engedélyt kapott, hogy minden eddiginél durvábban csapjon le azokra a civil szervezetekre, amelyek a tengerbl mentették ki a menekülteket.

Az EU közben egyre több afrikai országgal szeretne megegyezni, hogy azok ne engedjék az embereket Európába menekülni. Sőt, azt írják, hogy azért jött egyre kevesebb menekült Olaszország felé, mert az olaszok kiszervezték a menekültek kezelését Líbiába.

Ebből az egészből nehéz megmondani azt, hogy valóban Orbánnak volt-e igaza. Ha azt látom, hogy felhős az ég, és azt mondom, hogy esni fog, majd valóban esik, akkor nekem volt igazam?

Régi üzenetek

Orbán valóban a kezdetek óta mondogatja ugyanazt migrációügyben, de ez nem jelenti azt, hogy ő győzte meg az Európai Uniót.

A magyar miniszterelnök a migrációval kapcsolatban évek óta Európa rossz lelkiismeretét játsza, de ahhoz, hogy ekkorát forduljon Brüsszel, kellett egy csomó más dolog is.

Az első a kvótarendszer csődje. Bár az Európai Bizottság még a múlt héten is azt közölte, hogy elégedett a menekültek elosztásával, a rendszer valójában nem működik. Sem elméletben, sem gyakorlatban. Elméletben részben Orbán gáncsolta el, mert a visegrádi országok akadályozták meg a leghatékonyabban, hogy értelmes számú menekült elosztásáról dönthessenek. Az EU-ba a menekültválság kezdete óta másfél-kétmillió ember érkezett, a kvóta összesen 160 ezer elosztásáról szólt, ráadásul csak Olaszországból és Görögországból. Nem ez tette volna igazságosabbá a rendszert.

De ha még igazságosabbá is lehetett volna tenni, akkor sem működött. A legutóbbi adatok szerint még ezt a 160 ezer embert – az összes menekült körülbelül tíz százalékát – sem sikerült elosztani. Jelenleg a negyedénél tartunk, és nem azért, mert Magyarország nem volt hajlandó elvállalni a maga alig több mint ezer emberét. Jelenleg az egész rendszer működésképtelen, és ez önmagában azt üzeni a tagországoknak, hogy a kvóta halvaszületett ötlet, ha így van, ha nem.

Még régebbi üzenetek

Az viszont, hogy Európa komolyabb határvédelmét Orbán Viktornak köszönhetnénk, egyszerűen nem igaz.

Fotó: MTI/Marjai János

A közös határvédelem, sőt, a közös védelempolitika is régi célja volt Jean-Claude Junckernek, már akkor is beszélt róla, amikor még a közelben sem volt a menekültválság. Ahogy a politikában általában, most is egy konkrét kihívás miatt sikerült ebben előrelépni, az alapokat pedig Juncker csapata rakta le a háttérben. Az erősebb közös biztonság régebbi projekt, mint Orbán migrációs politikája.

Juncker titokban rendbe rakta Európát
De a látványos politikia problémákat – mint amilyen Orbán Viktor is – még mindig nem oldotta meg.

Az EU határvédelmének kiszervezése úgyszintén régebbi projekt. Még a menekültválság közepén egyezett meg a bizottság vezetése és a külügyi főtárgyaló Erdogan török elnökkel arról, hogy a törökök egy jelentősebb összegért cserébe nem engedik továbbmenni a Törökországban várakozó 2,5 millió szír menekültet. Ez egészen sokáig működött is, bár cserébe Brüsszelnek szinte csöndben végig kellett néznie, ahogy Erdogan megszünteti a modern Törökországot.

Még ennél is régebbi üzenetek

Miután a Törökországból érkező szírek áradata hirtelen megszűnt, egyre nagyobb lett az Afrikából érkező menekültek nyomása. Végül az EU ezt is úgy oldotta meg, hogy lekenyerezte a líbiai kormányokat (épp kettő van), és néhány afrikai országot, hogy akadályozzák meg a továbbutazást.

Érdemes megjegyezni, hogy Orbán terve konkrétan az volt, hogy katonákat küldünk Líbiába, és folyamatosan ellenőrizzük az ország többezer kilométeres sivatagi határszakaszát. Nagyon nem ez történt.

Igazából Orbán valószínűleg nem meggyőzte az EU-t, de sok mindent korábban látott, mint az EU vezetése. Például azt, hogy később hogyan fogják belülről értékelni a határok lezárását, valamint hogy a menekültválság kezelése a tagállami konfliktusok miatt az unió határain kívülre helyeződik.

Az tény, hogy Orbán véleménye egyre elfogadottabb lesz az unión belül. De ezt úgy sikerült elérnie, hogy közben a lehető legkevesebb ország szeretne Magyarországra hasonlítani, ezért egyre kevésbé fogják beismerni, ha egyetértenek is vele.

Kiemelt kép: MTI/EPA/Vasszil Donyev

Ajánlott videó

Olvasói sztorik