Belföld

Hosszú évekre kivégezték a magyar pályakerékpársportot

Augusztus 18-a emlékezetes dátum lesz a magyar pályakerékpárosok számára. Úgy tűnik ugyanis, hogy

jó ideig ezen a napon rendezték meg az utolsó versenyt Magyarországon, miután a Millenáris Velodrom olyan rossz állapotban van, hogy a versenyzők nem akarnak felmenni a körpályára. Más helyszín nincsen, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar pályakerékpársportot évekre elintézték.

Abban, hogy ez történt, komoly munka van.

Életre akartuk kelteni ezt a sporttörténeti kegyhelyet, meg akartuk menteni a szellemét

– nyilatkozta a 24.hu-nak Váncza László építész. A fontos állami sportlétesítmények fenntartásáért felelős Nemzeti Sportközpontok 2014 januárjában jelentette be, hogy a Váncza Művek tervei alapján 2015 elején elkezdenek egy új kerékpárpályát építeni a Millenárison, amelyet várhatóan 2017 elején adnak át. Idén szeptemberben aztán a kormány visszavonta a velodrom felújításával kapcsolatos feladatokról szóló korábbi határozatot.

Mi az a velodrom?

A velodrom egy bedöntött pályával rendelkező aréna pályakerékpárosnak.

Azt nem tudni, hogy miért csak most vonták vissza, hiszen már 2016-ban döntöttek arról, hogy a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretein belül az óbudai Gázgyár területén építenek velodromot.

A pályakerékpáros sport pedig, úgy tűnik, két, sőt inkább három szék között a pad alá esik.

Fotó: MTI/Honéczy Barnabás

Magyarország jelenleg nem rendelkezik a nemzetközi sportszövetségi előírásoknak megfelelő velodrommal. A 121 éves Millenáris Velodrom állapota elavult, műszakilag nem alkalmas versenyrendezésre, ráadásul a pálya méretei sem felelnek meg a nemzetközi elvárásoknak. A legtöbb velodrom ma már fedett és fapályával rendelkezik, 250 méteres körben tartják a versenyeket. A Millenárison 412 méteres a kör.

Információnk szerint végül egy több szintes korcsolyapálya lesz a területen, a bontás jövőre kezdődhet meg.

A Magyar Kerékpáros Szövetségtől Pataki Ibolya pályakerékpár-szakágvezető lapunknak elmondta, olyan rettenetesen sok pénzbe kerülne a Millenáris felújítása, hogy arra biztosan nem kerül sor. A történelmi pálya az enyészeté lesz.

Versenyzésre már alkalmatlan ez a pálya, a sportolók nem akarnak felmenni rá. Magyarországon pedig nincs olyan helyszín, amely alkalmas lenne a pályakerékpározásra. Itthon körülbelül 150 igazolt pályakerékpáros van, de a nagy részük már külföldön edz és versenyez.

Vízer Barnabás, a szövetség főtitkára is egyetért abban, hogy a Millenáris lerobbant állapota miatt alkalmatlan verseny rendezésére, ezért valószínűleg az augusztus 18-i pályakerékpáros bajnokság volt az utolsó.

A Nemzeti Olimpiai Központhoz tartozó Millenáris Velodrom egyik lépcsőháza Fotó: MTI/Illyés Tibor

A Millenáris története

A Millenáris sokak szerint a magyar sport, illetve versenysport bölcsője. 1896-ban épült, a Magyarország ezeréves fennállását ünneplő, millenniumi rendezvénysorozat sportprogramjainak helyszíneként. A Millenáris volt Budapest első kifejezetten versenycélra szánt létesítménye. A stadiont a két világháború között – mások mellett Hajós Alfréd tervei alapján – alakították át világszínvonalú kerékpáros létesítménnyé. 1928-ban kerékpáros világbajnokságnak adott otthont és egészen 1944-ig zavartalanul működött. A pályaburkolatot az 1950-es és az 1970-es években is felújították, a műemléki védettséget élvező, 3000 fős fedett tribünt pedig 1996-ban, a centenáriumi ünnepségekre hozták rendbe.

Az olimpiai álom

során egy újabb lehetséges helyszínt neveztek meg a velodrom számára, a 2024-es olimpia megvalósíthatósági tanulmányában már Csepel volt kijelölve.

A tervekben egy fedett, 5 ezer néző befogadására alkalmas fedett csarnokról írtak, ami a nemzetközi előírásoknak tökéletesen megfelelt volna, vagyis ellipszis alakú, 250 méter hosszú, minimum 7 méter széles pályát építettek volna.

Igaz, hogy amíg a Millenáris átépítése úgy nagyjából 7 milliárd forint lett volna, addig a csepeli helyszín kialakításának költségét 24,8 milliárd forintra becsülték. A tervek szerint az utóbbit 2019-ben adták volna át. Aztán az újabb fővárosi elképzelések mégis Óbudát jelölték ki a pályakerékpáros versenyeknek – és ez az olimpiai álom szertefoszlásától függetlenül is így maradt.

A győztes pályatervet – amelyet az idén júniusban hirdettek ki – az ausztrál származású, de családjával már évek óta Magyarországon élő és alkotó Anthony Gall és a Gall és Társai Építésziroda Kft. készítette. Kerékpáros körökből viszont úgy értesültünk, a velodrom megálmodói abban bíztak, hogy 2020-2021 körül már versenyeket lehet rendezni az egykori Gázgyár területén. Ennek azonban kicsi az esélye.

Mégpedig azért, mert az Óbudai Gázgyár rekultivációja hosszú évekig eltarthat. A témával ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk, de idézzük fel a legfontosabbakat:

  • csaknem 200 ezer tonna cianiddal, arzénnal és egyéb fokozottan veszélyes vegyületekkel szennyezett gázmasszát helyeztek el a területen, amelyek egy része mérgező és rákkeltő,
  • teljes talajcserére van szükség,
  • a várható összköltség egyesek szerint akár 20-25 milliárd forint is lehet, ennek ellenére a Főgáz Zrt. csak legfeljebb 10 milliárd forintot biztosított volna a munkálatok elvégzéséhez. A pályázat éppen ezért sikertelen lett, így most egy újabbat kell kiírni, de még azt se tudni, erre mikor kerül sor,
  • a környezetvédelmi hatóság által elfogadott beavatkozási terv 24 hónap talajtisztítással és 39 hónap talajvíztisztítással kalkulál.

Hallottunk olyan információkat is, hogy amennyiben nem gyorsul fel a folyamat, elképzelhető, hogy a kivitelező megint új helyszín után néz.

Kerestük a Nemzeti Sportközpontokat, hogy megkérdezzük, végül milyen indokkal, és miért most vonták vissza a Millenáris Velodrom felújításáról szóló határozatot. Kíváncsiak voltunk arra is, mi lesz a Millenáris Velodrom területének a sorsa, illetve, hogy mikor kezdődik meg a Gázgyár területén a velodrom építése.

A beruházást irányító Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának válasza a kérdéseinkben foglaltakra egyáltalán nem tért ki, de az kiderült, hogy a kormány nemzetstratégiai ágazatként tekint a sportra, és elkötelezett a magyar sport és Budapest fejlesztése iránt.

Ennek megfelelően a nemzetközi EuroVelo kerékpárút Duna-menti szakasza mellett egy új, fedett, a nemzetközi előírásoknak minden szempontból megfelelő velodrom épül majd, amely tovább erősíti Budapestnek a világ vezető sport fővárosai között betöltött helyét. A beruházást irányító kormánybiztos munkaszervezete, a KKBK a hiánypótló új budapesti velodrom tervezőjének kiválasztására írt ki tervpályázatot idén márciusban. A tervpályázat sikeresen lezárult, a tervezői szerződés megkötése az előzetes ütemezésnek megfelelően folyamatban van. A létesítmény jövőbeni helyszíne egyszerre illeszkedik a szövetség elképzeléseibe, amely a többi – főként az országúti – kerékpáros szakág igényeire tekintettel a számukra fontos budai hegyek, illetve a Pilis közelségét helyezi előtérbe, illetve Budapest közép-, és hosszú távú fejlesztési elképzeléseibe, amely mentén az Óbudai Gázgyár területének több évtizede húzódó rekultivációja is megtörténhet.

 

A Millenáris Velodrom jövőjével kapcsolatban – mivel az építészetben számos alternatíva létezik – jelenleg is folyamatban van a lehetőségek vizsgálata és áttekintése.

 

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánlott videó

Olvasói sztorik