A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalását kéri az LMP abban a közérdekűadat-igénylésben, amelynek során az ellenzéki párt elnökségi tagja, Ungár Péter kikérte Szijjártó Péter külügyminiszter és Alekszej Miller, az orosz állami gázmonopólium, a Gazprom vezérigazatója között létrejött együttműködési megállapodást, de a kérést a minisztérium furcsa körülmények között megtagadta.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, 2017. július 5-én a magyar külügyminiszter és a Gazprom képviselője Moszkvában arról tárgyaltak, hogy 2019 végétől új útvonalon, Szerbia felől is érkezhet gáz Magyarországra, mégpedig napi 8 milliárd köbméter. Később az is kiderült, hogy a tárgyalásokon abban is megegyezett a két fél, hogy a Gazprom augusztustól Magyarországon is tárol gázt. Ennél több azonban nem került nyilvánosságra a megbeszélésekről.
Ungár Péter július 16-án kérte ki a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól az együttműködési megállapodást, ám a tárca megtagadta a dokumentum kiadását, mondván, hogy július elején nem írtak alá semmilyen megállapodást, nem keletkezett olyan dokumentum, amely közérdekű adat lenne. Amit Szijjártó és Miller aláírt, az csupán egy úgynevezett road map, vagyis megvalósíthatósági tervezet. A Gazprom és a Magyar Földgázkereskedő Zrt. között létrejött megállapodás pedig nemzetközi szerződésnek nem minősülő magánjogi szerződés, ami nincs a minisztériumnál, és így nem is adhatják ki azt.
Ezt követően az LMP egy újabb adatigénylést indított, amelyben már a megvalósíthatósági tervezetet kérték ki, ám ezt az igénylést is elutasította a minisztérium. Ekkor már az volt az indok, hogy a kért dokumentum döntés-előkészítő anyag, azt pedig nem lehet nyilvánossá tenni. Erre a törvény szerint van lehetősége a minisztériumnak, ám az elutasítást alaposan meg kell indokolni, ki kell fejteni, hogy az információ kiadása pontosan milyen téren okozna kárt a minisztériumi munkában, ez a konkrét indoklás azonban elmaradt.
Így most Ungár Péter a NAIH-hoz fordult, mert – ahogy az a lapunkhoz eljuttatott beadványából kiderül – szerinte ha a minisztérium először úgy tájékoztatta, hogy a felek szándéknyilatkozatot írtak alá, akkor az már egy aláírt, érvényes és hatályos megállapodás, vagyis a törvény alapján közérdekű adatnak minősül, így ki kellett volna adni.
(Fotó: MTI/KKM/Szabó Árpád)
