A Süddeutsche Zeitung írt arról, hogy meg lehetett volna akadályozni annak a 71 menekültnek halálát, akik 2015 augusztusában megfulladtak egy magyar hűtőkamionban Ausztriában. A magyar hatóságok ugyanis lehallgatták az embercsempész banda telefonjait. Pintér Sándor az InfoRádióban elismerte a lehallgatást, de szerinte a magyar rendőrség így is kiválóan végezte a munkáját, hiszen emiatt kerültek kézre az elkövetők. A belügyminiszter azt mondta, a bűnbanda telefonjait már nyár elején lehallgatták, egy júniusi akciót sikerült is megakadályozni.
Ezeket a telefonbeszélgetéseket nem magyar nyelven, nem magyar bűnözők, hanem külföldiek, pastu és más nyelven követtek el, és ez került a magyar rendőrség birtokába. Tudomásul kell venni, hogy nem Magyarországon szervezték a bűncselekményt, hanem külföldön, nem magyarok szervezték, hanem külföldiek, Magyarországon csak átutaztak.
A német lap szerint a teherautó bolgár sofőrjei már a tragédia előtti “fuvaroknál” is többször arra panaszkodtak telefonon, hogy kiáltozást, dörömbölést hallanak a szállítótérből, de a bandafőnök megtiltotta, hogy vizet adjanak a menekültek. Pintér Sándor most azt mondta: a hatóságok kiválóan végezték a munkájukat.
A mi teljesítményünk abban jelenik meg, hogy egyáltalán megvannak az elkövetők. Ha a magyar rendőrség nem ilyen kiválóan teljesít, akkor az elkövetők sem lennének meg.
A menekülteket szállító hűtőfurgon 2015. augusztus 26-én hajnalban indult el Kecskemétről Ausztriába, ahol Parndorf közelében félreállt. A hatóságok másnap találták meg a raktérben a 71 halottat. A gépjármű rakterébe zárt külföldiek (59 férfi, 8 nő, 4 gyermek, ebből 31 iraki, 14 szír, 21 afgán, 4 iráni, 1 ismeretlen állampolgár) legkésőbb 3 órával bezárásuk után megfulladtak.
Magyarországon azonnal nyomozást rendeltek el, csaknem 100 fős nyomozócsoport kezdte meg a munkát. A bűncselekményhez használt teherautó tulajdonosa egy bolgár férfi volt, aki tevékenyen részt vehetett a migránsok Ausztriába csempészésében. Őt a Kiszombori határátkelőn fogták el, társait az afgán főszervező budapesti lakásán, illetve annak környékén vették őrizetbe.
A nyomozás adatai szerint a bűnszervezet működési ideje alatt több mint ezer embert csempészett nyugatra, a bűncselekményekkel megszerzett bevételük több mint 15 és fél millió euróra volt tehető. A magyar rendőrök szoros együttműködésben dolgoztak az osztrák társszervekkel és az Europollal.
Elmélet kontra gyakorlat?
A bűnmegelőzés feladata a tudományos kutatásokat, a kriminológiai felismeréseket, az értékelő-elemző tudást átültetni a gyakorlatba – erről is a belügyminiszter beszélt a Tudomány és bűnmegelőzés címmel rendezett nemzetközi konferencián. Pintér Sándor szerint meg kell ismerni a legújabb tudományos eredményeket, és fel kell dolgozni, ahogy azt a bűnmegelőzési stratégia kidolgozásakor is tették.
A stratégiát cselekvési programok követték, amelyek már céltudatosan egy-egy területre koncentráltak – idézte fel a miniszter, aki szerint a statisztika is igazolja törekvéseiket: a 2010-es bűncselekményszám 430 ezerről 2016-ra 280 ezerre csökkent. A miniszter felidézte: a nemzeti bűnmegelőzést a gyakorlat tette szükségessé, a bűncselekmények számának 2008-tól 2010-ig történő növekedése, illetve az, hogy az emberek biztonságérzete kezdett elfogyni.
Ez 2010-ben arra sarkallta a kormányt, hogy általános stratégiát dolgozzon ki a bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében. Első lépésként a megerősítették a bűnüldözést, több ezer rendőrt vettek fel, számukra technikai felszereléseket vásároltak, fejlesztették a tudásukat. Mivel a bűncselekmények száma eleinte nem csökkent, ezért a tudomány eszközéhez fordultak, ez alapozta meg a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács létrehozását.
A tanács fő feladata az volt, hogy a tudomány segítségével, annak eredményeit a gyakorlatba átültetve mutasson utat, hogy miként lehet megelőzni a bűncselekményeket. Ezt összefoglalva született meg 2013-ban a nemzeti bűnmegelőzési stratégia, amelyet a kormány elfogadott és amely azóta is meghatározza a bűnmegelőzési munkát. A stratégia szerteágazó területeket ölel fel és olyanokra is rávilágít, amelyre bűnüldözőkként nem gondoltak, illetve amelyek fontosságára akkor még nem ismerték fel.
Javult a rendőrök megítélése
A stratégia eredményének nevezte az iskola rendőre programot is, hozzátéve, hogy bevezetésekor a társadalom egy része még nem értette mit keres a rendőr az iskolákban, ma pedig már “naponta ostromolják az iskolák” őt annak érdekében, hogy nagyobb legyen a rendőri jelenlét. Úgy vélte: a stratégia új szintre emelte az állampolgárok bevonását is a bűnmegelőzésbe, eredményeket tudott felmutatni az önvédelmi tudat fejlesztésében és kialakításában is.
A statisztika mellett az önkormányzati, illetve iskolai visszajelzésekre is rámutatott a miniszter. Előbbivel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy egy 5-ös skálán 3-asról indulva ma már 4,3-ra értékelik a rendőrség munkáját, utóbbival összefüggésben pedig azt emelte ki, hogy az oktatási intézményektől is azt a visszaigazolást kapják, jó úton járnak. Rávilágított, hogy a bűnmegelőzésnek is folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a folyamatokat, hiszen újabb elkövetési módok, veszélyhelyzetek alakulhatnak ki. Az elért eredményeket meg kell tartani és ha lehet, még tovább is javítani szükséges.
Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke köszöntőjében ugyancsak arról beszélt, a bűnmegelőzési stratégia létrehozásával még csak az elméleti alapokat teremtették meg, de a kormányzat megfelelő anyagi támogatásával szeretnék elérni, hogy minél inkább bevonják az embereket a bűnmegelőzésbe. A nemzetközi konferencián lengyel, szlovák, portugál, német előadók beszélnek többek közt az emberkereskedelem folyamatáról, de szó lesz egy a cirkuszművészet által ihletett bűnmegelőzési programról is.
