A Magyar Nemzet írta meg, hogy Lehel László evangélikus lelkészt, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet azóta felfüggesztett elnök-igazgatóját 1983. április 25-én szervezhette be a III/III. főcsoportfőnökség. Lehel Filozófus fedőnévvel tevékenykedett, feladata az evangélikus egyházi reakció tevékenységének ellenőrzése volt.
A nagy port kavart cikk után a lelkész a Kötőszó nevű evangélikus blognak adott interjúban elismerte: együtt működött az állambiztonsággal, a belügy emberei cserébe nagyobb mozgásteret ígértek az Állami Egyházügyi Hivatallal szemben. A megkeresésre így emlékezett vissza:
Baráti jellegű beszélgetést kezdeményeztek, mert állításuk szerint felfigyeltek arra az aktív és értékes munkára, amit a rám bízott evangélikus gyülekezetben végeztem. Arra kértek, hogy támogassam a Belügyminisztérium munkáját. Azt mondták, azzal a feladattal bízták meg őket, hogy segítsék az állam és az egyházak együttműködését. És az is szóba került, hogy a munkámmal elősegíthetem, hogy külföldön pozitívan ítéljék meg azt az erőfeszítést, amit a magyar állam az egyházakkal való viszony rendezésére fordít.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában fellehető iratok szerint Lehel “a szocialista rendszerrel szemben lojális, a hálózat munkát szívesen vállalta” a feladatot. A lelkész szerint ez nincs így, hiszen aki valóban lelkes volt, az megtalálta az érvényesülés más útját:
Jelentkezett a pártba, a munkásőrségbe vagy a belügyhöz. Én az ÁEH által a gyülekezeti munkámmal kapcsolatban feltett kérdéseket nyomásgyakorlásként éltem meg és abban bíztam, hogy enyhülni fog ez a nyomás, ha együttműködöm a titkosszolgálattal
-magyarázta. Lehel állítása szerint az állambiztonsággal való kapcsolata jelentős része az egyházak nemzetközi tevékenységét érintette: többször járt külföldön, több országban voltak egyházi kapcsolatai. 1984-ben Budapesten tartotta nagygyűlését a Lutheránus Világszövetség, leginkább ez a vonal érdekelte az állambiztonságot, szavai szerint abban kérték a közreműködését, hogy a világeseménnyel kapcsolatban Magyarországról pozitív kép alakuljon ki külföldön.
Én azt érzékeltem, hogy lehetőségek nyílnak előttem, bátrabban végezhetem a lelkészi munkámat, ez a kapcsolat a korábbinál nagyobb szabadságot biztosított nekem ezen a területen. Nem vegzált az ÁEH, hagytak dolgozni és ezt a mozgásteret igyekeztem kihasználni a gyülekezeti munkámban. Ezért nem mondtam nemet a megkeresésre
-összegzett Lehel László, két ember keresett fel rendszeresen. Előfordult, hogy nyíltan elmentek a dunaharaszti lelkészi hivatalba és ott beszélgettek. A lelkész állítja: ugyan iratokban említhetik nevét, de ő maga sohasem írt jelentést, ahogyan konkrét személyek megfigyelését sem kérték tőle. A lelkiismeret-furdalást firtató kérdésre váalszolva elmondta: akkoriban nem érzett ilyesmit, mert
a megkeresésem után azonnal tájékoztattam az akkori püspökömet, Káldy Zoltánt, aki azt mondta, hogy nyugodtan csináljam.
Abban az időben Káldy Zoltán is beszervezett ügynök volt, de erről Lehel László bevallása szerint nem tudott. Lehel László 2014-ben, egy feltáró kötet megjelenése után az evagélikus egyházi vezetők előtt vállalta, hogy ő volt a Filozófus fedőnevű ügynök és hogy áll az egyház tényfeltáró bizottságának rendelkezésére. Akkor a bizottság nem kereste őt, a vizsgálatra most fog sor kerülni. Kérdésre közölte: sohasem próbálta elkaszálni Lukács Csabát, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársát az észak-koreai hatóságoknál.
A cikkben említett, általam írt állítólagos feljelentés nem létezik. Ez rágalom, ennek kapcsán jogi lépéseket fogok tenni. Aki ilyet állít, annak bizonyítania kell a szavai megalapozottságát
-tette hozzá.
