Két fuvarozó vállalkozás egy-egy teherautója úgy járt, hogy bár a sofőrök előre kifizették az úthasználatért felszámított díjat, a navigációs rendszer hibája, illetve a sofőr figyelmetlensége miatt túlhajtottak azon a lehajtón, ahol az autópályát el kellett volna hagyniuk.
Az egyik esetben így még rosszabbul is járt a sofőr, mert azon a kis szakaszon, amíg szabálytalanul az M5-ösön haladt az autó, magasabb az úthasználati díj (520 forint), mint az eredeti útvonaltervben szereplő, a sztrádával párhuzamosan futó 5-ös út adott szakaszán (324 forint). A rendőrség mégis körülbelül 150 ezer forintra büntette a vállalkozást. A büntetés megjegyezik az úthasználati díj befizetésének teljes elmaradása esetén kiszabott bírság összegével.
A másik esetben a túlhajtás észlelését követően a sofőr szinte azonnal, telefonon megváltotta az útvonal-használati jegyet (1597 forintért). Ez sem érdekelt a hatóságot, repült a szintén 150 ezres büntetés.
A két vállalkozás nem hagyta annyiban a dolgot, magyar bíróságra ment, az pedig az Európai Bírósághoz fordult. A mai ítéletben az EU-s testület kimondta, hogy a szankciónak arányban kell állnia a jogsértés súlyával, az arányosság elvét tiszteletben kell tartani.
A bíróság ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a kérdéses szankció átalányösszegű, és nem változik sem az engedély nélkül megtett kilométerek, sem pedig a jogsértés súlyára utaló egyéb körülmények figyelembevételével.
Az Európai Bíróság szerint ezért a magyar szabály, azaz a szankciórendszer, ellentétes az uniós joggal.