Belföld

Nemzetközi összeesküvés látszatát kelti a kormány a nemzeti konzultációkkal

A tavaszi ülésszak kezdetén igyekszik a kormány olyan új politikai kezdeményezéssel élni, amellyel újra tematizálni képes a közéletet. Ennek keretében a Fidesz-KDNP a szokásos témákhoz, és eszközökhöz nyúlt. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a félév kezdetén milyen ügyekkel indítottak a kormánypártok, és a mostani nemzeti konzultáció milyen eredményt hozhat.

Évadnyitányok

A politikai évadokat megnyitó frakcióülések, majd az azt követő miniszterelnöki felszólalások kijelölték eddig is, hogy mely témákkal akart a következő időszakban tematizálni a Fidesz. Ezeket az ügyeket igyekeztek is folyamatosan napirenden tartani és várhatóan ez történik majd most is.

Látható, hogy a Fidesz nyitó frakcióülésein 2015 tavaszától kezdve állandó téma a migránsügy, és az volt ugyanezen év őszétől Orbán Viktor parlamenti évadnyitó felszólalásaiban is. Ezzel párhuzamosan az is megfigyelhető, hogy a hazai gazdasági eredmények ismertetésén kívül ezek a napirend előtti beszédek csak a nemzetközi helyzettel foglalkoztak.

A mostani miniszterelnöki nyitó beszédben, és megelőzően az évadnyitó frakcióülésen meghirdetett nemzeti konzultáció „politikai termékként” értelmezhető kezdeményezés, hiszen képes lefedni ezt a félévet, bár ugyanakkor nem tartalmaz átütő, új elemeket. Nem lóg ki azonban a sorból abban a tekintetben sem, hogy nem hazai térben értelmezendőek ezek a témák, hanem egyfajta „nemzetközi összeesküvés” látszatát akarják kelteni, amelyet a magyar kormánynak kell lelepleznie és elhárítania.

Nemzeti konzultációk sora folytatódik

A kormánypártok számára a politikai napirend uralásának alapeszközévé vált a „nemzeti konzultáció” intézménye. 2010 óta a kormány négy alkalommal élt ezzel a lehetőséggel (alkotmányozás, szociális konzultáció, gazdasági konzultáció, menekültügy témákban) és több szempontból is biztos fegyvernek számít:

  • biztosan vitát generál, ezért uralja a híreket;
  • lehet hivatkozni rá, mint a közvetlen demokrácia eszközére;
  • nem transzparens a rendszer, ezért a részvételi adatok (visszaküldött ívek száma), és az eredmények szakmai kötöttségek nélkül kommunikálhatók;
  • hosszú a tematizációs ideje.

A nemzeti konzultáció elindításáról szóló döntéstől az eredmények közléséig folyamatosan napirenden lehet tartani az ebben lévő ügyeket. Ez az eddig gyakorlat szerint 2-3 hónapig is eltart.

Szinte biztosra vehető az a lépés, hogy a kormány „kijátssza” a nemzeti konzultáció lehetőségét az olimpiaellenes népszavazás szempontjából is.

A nemzeti konzultáció során – a kormány által eddig közölt adatok szerint – átlagosan 900 ezer ember küldte vissza a kérdőíveket. Ez pedig többszöröse a mostani népszavazást kezdeményező kérdőívet aláírók számának.

Ezzel tehát könnyen lehet azt a politikai látszatot kelteni, hogy a Fidesz nagyobb tömegeket képes még mindig saját ügyei mentén megszólítani. A másik esély, hogy hivatkozási alapot teremt a politikai döntéshozók számára. Ez főleg a civilek elleni átláthatósági szabályok (értsd külföldi pénzek/támogatások nyilvánossága) szempontjából lesz érdekes, amikor a beérkezett válaszok alapján tud arra hivatkozni a kormány, hogy jobban kontroll alá kell vonni a politikát befolyásolni akaró civil szervezeteket.

A Fidesz számára tehát elemi érdek, hogy a politikai napirenden ne csak az olimpiaellenes népszavazás legyen (sőt ettől akár szabadulnának is). Ezért április közepéig képes lesz az államfőválasztással, a nemzeti konzultációval és a civilek elleni fellépéssel alakítani a közbeszédet. Ezt követően erre a félévre a 2018. évi költségvetés és az adótörvények biztosíthatják a kormány „pozitív ügyeit”.

Legalábbis ez a terv, amelyet az ellenzék csak akkor lesz képes megváltoztatni-befolyásolni, ha túllendül saját belső vitáin.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik