A tiltásnak súlyos következményei lehetnek, például az, hogy kórházon kívül, veszélyes eszközökkel történik majd a terhességek megszakítása
– nyilatkozta Asbóth Márton, a TASZ betegjogi és önrendelkezési programjának vezetője a 24.hu-nak Lázár János tegnapi bejelentésével kapcsolatban.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón elmondta, a Bethesda Gyermekkórház és a Magyar Irgalmasrendi Kórház összesen 7,8 milliárd forintot kap, cserébe a két intézmény vállalta: nem lesz abortusz és hálapénz. A KDNP hamar üdvözölte a döntést. Az ATV információi szerint azonban nem a kisebbik kormánypárt és nem is a Fidesz kezdeményezte a szigorítást, hanem Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Szabó István, a református egyház feje.
Az Emminél érdeklődtünk a részletekről, egyebek mellett kíváncsiak voltunk arra, feltétel vagy felajánlás volt-e a vállalt abortusz- és a hálapénztilalom, tervben van-e, hogy szélesebb körre is kiterjesztik a tilalmat, illetve azt is, elképzelhető-e, hogy törvényt módosítanak, és – akár részben – az állami intézményekben is bevezetik az abortusz- és hálapénztilalmat.
A tárca első válaszában a Bethesda Gyermekkórház közleményét csatolta, ám abban egyetlen felvetésünkre sincs válasz. Ezt jeleztük a minisztériumnak, kérdéseinket pedig újra elküldtük. Meg is érkezett az újabb válasz:
Támogatjuk, hogy egyházi egészségügyi intézményben is létrejöjjön szülészet-nőgyógyászat, a támogatási összeg az új ellátás kiépítésére irányul. Ezt követően a két kórház egyenlő finanszírozást kap más hasonló intézményekkel. Idén a fővárosi állami kórházak 50 milliárd forint többlet támogatást kapnak fejlesztésekre költségvetési forrásból. Természetesnek tartjuk, hogy egy egyházi intézményben az egyházi előírásokat is betartják az állami szabályokkal együtt. Jelenleg Magyarországon az abortusz szabályozása rendezett, ennek módosítását a kormány nem tervezi.
Megkerestük a kórházakat is: a Bethesdában azt mondták, a közleményen kívül nem reagálnak a bejelentésre. Az Irgalmasrendi Kórházat egész nap hívtuk, de csak délután tudtuk elérni, akkor pedig már azt mondták, a nőgyógyászati szakrendelő rendelésvezető főorvosa nincs bent.
Budapesten még két egyházi kórház van, az egyik a Mazsihisz Szeretetkórház. Szinai T. József gazdasági igazgató 24.hu-nak elmondta, a katolikus és a református valláshoz hasonlóan a zsidó egyház sem támogatja az abortuszt.
Az intézmény gazdasági igazgatója szerint a két egyházi kórház nem azért kapta az állami támogatást, mert abortuszellenesek. De ezt csak feltételezi, a tárgyaláson nem volt jelen.
Nálunk nincs és nem is lesz szülészet, hiszen nálunk 84 év az átlagéletkor, ebben a korban már ritkán szülnek
– világosított fel Szinai T. József.
A negyedik budapesti egyházi kórház a Szent Ferenc Kórház. Ebben az intézményben sincs szülészet, tőlük azt kérdeztük, tervezik-e létesítményük bővítését. Egyelőre nem válaszoltak.
Félelmetes tendencia
Asbóth Márton, a TASZ betegjogi és önrendelkezési programjának vezetője a 24.hu-nak elmondta, az abortuszok számának visszaszorítása közös érdek, ám ez nem érhető el tiltással és pénzügyi eszközökkel. Szerinte tájékoztatással, szexuális felvilágosítással, mindenki számára elérhető fogamzásgátló eszközökkel csökkenthető a terhességmegszakítások száma, nem állami tiltással. Azt pedig veszélyes tendenciának tartja, hogy pénzügyi támogatást nyújt a kormány cserébe azért, hogy egy kórházban ne végezzenek el abortuszt.
Így elképzelhető, hogy az amúgy is alulfinanszírozott kórházak versengeni kezdenek a kormányzati extrapénzért, és végül egész területek maradnak ellátatlanul
– mondta.
Szerinte az államnak kell biztosítania az abortuszhoz való hozzáférést. Ez kérdőjeleződik meg, ha az állam azt a feltételt szabja a kórházak támogatásához, hogy szüntessék be a terhesség-megszakításokat. Eközben az orvost megilleti a jog, hogy ne végezzen abortuszt, de
Ez a véleménye női jogvédelemmel foglalkozó Patent Egyesülettől Spronz Júliának is, aki a 24.hu-nak elmondta, felháborítja és aggodalommal tölti el Lázár János bejelentése. Már azt sem érti, hogyan lehet egy lapon említeni egy illegális dolgot, a hálapénzt egy teljesen törvényes beavatkozással.
Félelmetesnek tartja a tendenciát, hiszen
Úgy látja, Magyarország a lengyelek által megkezdett úton indult el, de ők nem a lopakodó stratégiát választották, mint a magyar kormány:
Észrevétlen, kisebb megszorításokkal nehezítik itthon az abortuszhoz való hozzáférés jogát, ellentétben Lengyelországgal, ahol egy brutális és teljesen transzparens törvénymódosítás következtében lepték el a tömegek az utcákat.
Spronz Júlia szerint ez a magzatvédelmi törvény kikerülése. Még akkor is, ha a jogszabály azt mondja, hogy az állami és önkormányzati intézményekben kell biztosítani terhességmegszakítást végző csoport működését, azaz a törvény az egyházi kórházakra nem vonatkozik.
Miközben az egyházi kórházak is állami pénzeket kapnak
– teszi hozzá.
2013-ban a Patent kérésére a Medián közvélemény kutatást tartott, amiből kiderült, a magyarok többsége nem akarja szigorítani a törvényt.
Nem lennék szívesen egy olyan helyen, ahol az orvosnak fontosabb a saját lelkiismerete, mint az, hogy a páciensnek segítsen.
– mondta Spronz Júlia.
Szerinte
Hozzátette, ha az abortuszok számának csökkentését tűzték ki – ami teljesen legitim –, akkor emberi jogilag alkalmasabb megoldás lett volna például a fogamzásgátlók állami finanszírozása vagy a gyerekek szexuális felvilágosítása.
Elmondta, nem hagyják annyiban a döntést, és megtalálják a módját, hogy tiltakozzanak majd Lázár bejelentése ellen.
Szakmai körökben sem fogadták osztatlan lelkesedéssel Lázár bejelentését. A 24.hu-nak nyilatkozó orvosok szerint a kormány most olyan irányt vett, amely nem szerencsés a terhességmegszakítás jelenlegi szabályozása szerint.
A bejelentés által felvetett legfontosabb kérdés az, hogy mostantól az az intézmény jut-e majd gyorsabban kormányzati támogatáshoz, amely hasonló felajánlást tesz.
A döntés hátteréről ugyanis a kórházvezetők
Annyit azonban tudtak, hogy ilyen feltételekkel nem írtak ki sehol pályázatot, így ebből arra következtettek, hogy egyedi megállapodás állhat a háttérben.
Az általánosan szabályozás szerint a terhesség-megszakítás ma Magyarországon nem tilos, az előírt feltételek teljesülése esetén az intézményeknek kötelességük a lehető legmagasabb szakmai színvonalon biztosítani a beavatkozás elvégzését. Az orvosok egyénileg ugyan nem kötelezhetők az abortuszra, lelkiismeretük alapján dönthetnek, hogy vállalják-e, de az intézmények eddig nem bújhattak ki a feladat alól.
Egyik intézmény sem rajong az abortuszért, és nem csupán az etikai fenntartások miatt. A beavatkozás komoly nőgyógyászati szövődmények kockázatával jár, főleg ha egy-egy páciens esetében többször is el kell végezni.
– mondta egy neve elhallgatását kérő kórházi vezető. Nem tartja szerencsésnek, hogy a kockázatok alól most két kórház felmentést kapott.
Milyen alapon? Mi történik, ha vidéken egy megyei kórház dönt így?
– tette fel a kérdéseket az intézményvezető, amelyeket szerinte a kormány nem gondolta végig, mielőtt megtette volna a bejelentést. Ahogy azt sem, hogy hogyan lehet megtiltani a hálapénzt a szülészeti területen.
Elfogadott hazai gyakorlat az, hogy a páciensek saját maguk választhatják ki egy-egy beavatkozás elvégzésére az orvost. A választott orvos különösen a szülészet terén gyakori, ezért egyáltalán nem elképzelhetetlen az a szituáció a jövőben, hogy a szülés a két kedvezményezett kórház valamelyikében indul meg, és egy külső, választott orvos vezeti le, akit a hálapénz tiltása ellenére is ki fognak fizetni. Feketén, 200-300 ezer forintot.
Megnézném, hány olyan orvos van az országban, akit ha karácsony este családjától behívnak, hogy vezesse le a szülést, ingyen fogja megtenni.
A nyilatkozó orvos szerint a felsorolt etikai dilemmák csak a legszembetűnőbbek a kérdéskörben.
