Belföld

Képtelenek leszokni a magyarok a hálapénzről

Egyre súlyosabb problémának tartják a magyarok a korrupciót.  A Transparency International Magyarország Globális Korrupciós Barométer felmérése alapján

a megkérdezettek 57 százaléka szerint rosszabb a korrupciós helyzet, mint négy évvel ezelőtt.

Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója elmondta, a kutatásból kiderült, hogy a magyarok szerint azért nem ez a legfontosabb teendő az országban. Sokkal égetőbb a lakosság szerint az egészségügy és a munkanélküliség helyzete.

Fotó: Berecz Valter
Fotó: Berecz Valter

Az is látszik a kutatásból, hogy a hálapénz még mindig nagy divat Magyarországon, a válaszadók 22 százaléka adott valamennyi kenőpénzt orvosnak az utóbbi időben, de jutott közúti igazoltatásra (3 százalék), és oktatásba (7 százalék) is csúszópénz.

Magyarországon kétszer annyian fizettek kenőpénzt, mint az Európai Unióban átlagosan.

A válaszadók 56 százaléka rossznak vagy kifejezetten rossznak ítéli a kormány korrupcióellenes intézkedéseit. Ez komoly visszaesés, hiszen 2013-ban a megkérdezettek kevesebb mint a fele (48 százalék) volt elégedetlen.

A válaszadók szerint Magyarországon a korrupció és a menekültkérdés egyformán súlyos probléma (28 százalék és 29 százalék). Miközben a kormány nagyjából 10 milliárdot költött a népszavazásra.

Ha korrupcióról van szó, akkor a magyaroknak a parlamenti képviselőkről van a legrosszabb véleményük. 32 százalékuk gondolja azt, hogy a képviselők korruptak. Közel egyharmaduk úgy gondolja,

a miniszterelnök is érintett a korrupcióban.

A magyar polgárok csupán 14 százaléka bízik abban, hogy a korrupció elleni harcban az átlagember is érdemi eredményeket érhet el. A megkérdezettek kétharmada ítélte úgy, hogy a társadalom nem fogadja el, ha valaki jelenti a hatóságoknak a korrupciót. Negyede látja úgy, hogy a korrupció nehezen bizonyítható, az emberek pedig félnek a bejelentések következményeitől (24 százalék, 23 százalék).

Fotó: Berecz Valter
Fotó: Berecz Valter

Csak minden ötödik magyar tenne bejelentést, ha korrupciót tapasztalna, ez jelentős visszaesés a korábbi adatokhoz képest is.

A magyaroknál csak a szlovákok, oroszok, ukránok és fehéroroszok passzívabbak, ha korrupcióval szembesülnek, ami Martin szerint nem feltétlenül az a liga, ahol mi játszani szeretnénk.

Martin József szerint ez azért is van így, mert ennek nincsen kultúrája itthon, a feljelentésnek rossz történelmi hagyományai vannak.

A magyarok 7 százaléka gondolja úgy, hogy a bejelentés a korrupció elleni küzdelem leghatékonyabb eszköze. Ez a legalacsonyabb arány az EU-n belül. A megkérdezettek mindössze 19 százaléka lenne hajlandó tanúskodni korrupció elleni ügyben a bíróságon.

 

A TI Globális Korrupciós Barométere (Global Corruption Barometer) egy nemzetközi közvélemény-kutatás, amely az állampolgárok korrupcióval kapcsolatos tapasztalatait vizsgálja. A Transparency International megbízásából készült 2016-os Globális Korrupciós Barométer 42 európai és közép-ázsiai országban – köztük 23 európai uniós országban – közel 60 000 válaszadó véleményét mérte fel, Magyarországon 1501 fős mintán zajlott a lekérdezés.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik