Sütőből a fagyasztóba kerül Magyarország

Az időjárás nem viccel, 30 fok feletti hőmérséklet várható pénteken és szombaton is, vasárnap pedig viharos széllel, záporokkal, zivatarokkal, helyenként akár jégveréssel megérkezik a hidegfront. Épp, mint a múlt héten…

Kánikula-lehűlés, kánikula-lehűlés

Ennek oka, hogy az óceán felett kialakuló ciklonok nyugat-kelet irányú vonulási ideje átlagosan 7-10 nap – tudtuk meg Cséki Gergő meteorológustól, az Időkép.hu munkatársától.

A laikus eszével olyasmi ez, mintha a lehűlést hozó ciklonok egymás után gördülnének le a gyártósorról, majd egy futószalag szállítaná őket Közép- és Kelet-Európa fölé.

Persze megesik, hogy az áramlás erősebb vagy gyengébb, így az említett 7-10 nap nincs kőbe vésve, lehet több és kevesebb is.

A következő ciklon vasárnap ér el bennünket, addig marad a kánikula – ami ugyan nem tudományos fogalom, definiálni sem igen lehet. “Hivatalosan” hőségnapok következnek, így nevezi ugyanis a meteorológia azt, amikor a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 30 Celsius-fokot. Ugyanez 25 fok vagy a felett nyári nap, 35 vagy azt meghaladó hőmérséklet esetén forró nap.

A kánikula szó csak a köznyelvben használatos, a canicula latinul kiskutyát jelent. Az égbolton a Szíriuszt nevezték így a rómaiak, és a fényes csillag megjelenése a Mediterráneumban egybeesik a forró nyár beköszöntével.

Feláramlik, aztán ránk szakad

Ha pedig a magasban hideg levegő ékezik fölénk, megreped az ég, intenzív záporok, zivatarok, szélrohamok, jégverés alakulhat ki.

A levegő megfelelő rétegződése ugyanis a zivatarok megértésének egyik kulcseleme. A másik kettő a légbuborék és az intenzív feláramlás – persze nagyon leegyszerűsítve a dolgot.

A napsugarak nem egyenletesen melegítik fel a talajt és a közvetlen közelében lévő légréteget: egy erdős területet például jóval kevésbé, mint a növényekkel ritkán, vagy egyáltalán nem fedett talajt. A meleg levegő sűrűsége kisebb, így felfelé áramlik, létrehozva az úgynevezett légbuborékot. A fenti, egyre hidegebb légrétegekben a légbuborék egyre gyorsabban halad felfelé, ezt nevezzük feláramlásnak.

A hideg környezetben viszont folyamatosan hűl, a szállított vízgőz kicsapódik, és beindul a felhőképződés. Ez még önmagában nem jelent zivatart, ám ha bizonyos körülmények továbbra is adottak, a gomolyfelhők egyre magasabbra tornyosulnak. Megfelelő magasságban a külső hőmérséklet már bőven 0 fok alatt van, elkezdődik a jégképződés, aminek köszönhetően beindulnak a töltésszétválódási folyamatok, magyarul a dörgés és villámlás.

Végül – még mindig számos feltétel együttes teljesülése esetén – a 8-11 kilométeres magasságban lévő zivatarfelhőkben elszabadul a pokol, a földön állva úgy érezzük, menten ránk szakad az ég, elmos az özönvíz.

Gravitáció!

A felszín persze nem hűl le egyik pillanatról a másikra, ezért megkezdődik a felhajtóerő és a gravitáció összecsapása, mi pedig csak reménykedhetünk utóbbi győzelmében. Arról van szó, hogy az erős feláramlás szállította vízgőz a hideg légrétegekben megfagy, jégkristályok keletkeznek, amelyek minél magasabbra sodródnak, annál nagyobbra híznak.

Egy bizonyos méret után azonban a felszálló levegő már „nem bírja el” a jégdarabokat, ezért azok a „gravitációnak engedve” lehullanak. Minél erősebb tehát a feláramlás, annál testesebb jégdarabok érik el a felszínt.

Nyilván nem törvényszerű, hogy a vasárnap, az Észak-Északnyugat-Európán keresztül vonuló ciklon hidegfrontja jégesőt is hoz majd, de a körülmények elvileg minden ilyen helyzetben adottak.