Az államtitkárság kedden reagált Galló Istvánné, PSZ-elnök nyilatkozatára. Az érdekvédő vasárnap, pedagógusnapon azt mondta, hogy a köznevelési törvény most benyújtott módosításából több olyan pont is kimaradt, amelyekről a tárgyalásokon egyeztettek, és úgy tűnt, az álláspontok közeledtek.
Az oktatási államtitkárság leszögezte: a kormány együtt kívánja megtalálni a megoldást a köznevelés legfontosabb problémáira a köznevelési rendszerben érdekelt testületekkel, szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel, beleértve
- a Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ),
- a diákok és a szülők képviselőit,
- kamarákat,
- fenntartókat és
- a tudomány képviselőit,
ezért is hozta létre a köznevelési kerekasztalt.
A köznevelés valóban létező problémáiról való érdemi tárgyalásra elsősorban tehát a mindenki számára nyitott köznevelési kerekasztal keretei a legalkalmasabbak, de ezzel párhuzamosan folyamatosak a tárgyalások a pedagógusok szakszervezeteivel is. Meggyőződésük, hogy a problémák megoldására a párbeszéd jelenti a leghatékonyabb megoldást.
A szakszervezetek hozzáállása ellenére (miszerint nem vesznek részt a köznevelési kerekasztal munkájában) az Emmi a PSZ 25 pontos követelésének csaknem mindegyikében konkrét megoldási javaslatokat dolgozott ki és a szükséges jogszabályi módosításokat is előkészítette.
Mint írták, a szakszervezettel ellentétben a különböző önkormányzati szövetségek képviseltették magukat a kerekasztalon, ahol konszenzus volt arról, hogy át kell alakítani az állami intézményfenntartói rendszert, és konszenzus volt abban is, hogy a vegyes rendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az állami fenntartás új struktúrájára vonatkozó, a köznevelési kerekasztal fenntartói munkacsoportja és az állami fenntartó központ által közösen kidolgozott és a tárgyalások során az Emmi által részletesen ismertetett javaslat minden feltételt kielégít, amely megfogalmazódott a különböző szervezetek részéről az elmúlt időszakban.
Kiemelték: a kerekasztal többek között megvizsgálta annak a lehetőségét is, miként lehetséges a pedagógusok szakmai önállóságának növelése, illetve a tanulói óraterhelés csökkentése úgy, hogy annak hatásai már a 2016/2017-es tanév során érezhetőek legyenek. A tartalomfejlesztési munkacsoport és Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet közös javaslatai alapján az új Nemzeti alaptanterv 2018. szeptember 1-jei bevezetését megelőzően is szélesebb mozgástere lesz az iskoláknak, a megtanítandó tananyag meghatározásában és feldolgozásában.
Jelezték: a kerekasztal-tárgyalások mellett tovább folytatódnak az egyeztetések a reprezentatív pedagógus szakszervezetekkel,
hiszen mindenkinek fontos a munkabéke és köznevelési intézmények zavartalan működése, a köznevelési rendszer méltányosságának és eredményességének javítása a gyermekek érdekében.
(MTI)
