Belföld
Quaestor (Array)

Nem kapnak eleget, tünetnek a Quaestor-károsultak

László Pál
László Pál

újságíró. 2015. 07. 30. 17:54

Kaptak személyre szabott kártalanítási törvényt, de a több mint harmincezer Quaestor-károsult harmada nem számíthat teljes kártérítésre és a többiek is csak részlegesen. Hogy miért? Elmagyarázzuk.

Korábban a témában:

A Quaestor bedőlésekor néhány nap bizonytalankodás után a teljes Fidesz beleállt a megmentés mantrába. Orbán Viktor egészen odáig ment, hogy ha lesz Quaestor-törvény, akkor csak 73 ember maradhat ki a kártalanításból. És április közepén el is fogadták a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt. Ebben – elég meglepően – visszamenőlegesen úgy rendelkeztek, hogy a Quaestor Hrurira kötvényesei olyan jogokat kapnak, mintha sima bankbetétük lett volna, és 30 millió forintig mindent visszakapnak. Mégsem így lett.

Azonnal háborogtak

Már július elején kiderült, hogy Lázár János, mondjuk így, nem bontotta ki az igazság minden szeletét, amikor arról beszélt, hogy

eddig 88 milliárd forint értékű kártalanítást fizettek ki a károsultaknak, 20 ezer eurós értékhatárig.

Merthogy akkor még egy vas nem került a károsultak számlájára. És most sem dúskálnak a visszakapott pénzben. Igaz, most a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QA) és a Beva azt közölte, hogy mostanra a Beva eddig összesen 25 ezer befektető kártalanítását utalta át az OTP-nek, amelyek együttes összege 69,5 milliárd forint. Megkezdődött a mintegy 300 jogi személy kártalanítása is, hétfőtől összesen 150 ügyfelet fizetnek ki, míg a többiek kérelmét a hiányzó adatok pótlása után bírálják el. Szerintük ezzel a jogosultnak nyilvánított 32 ezer Quaestor-kötvényes károsult 78 százaléka már felveheti a pénzét a bankfiókokban, míg a többieknél folyamatban van az adatok egyeztetése, az esetleges hiánypótlások beérkezése, és azok elbírálása. De ez nem pontosan van így.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Mert?

Azt történt ugyanis, hogy ez a pénz csak egy része annak, amit a törvény szerint ki kéne fizetni. A maradékot pedig azért nem utalják, mert a Quaestor-törvényt két indítványban is megtámadták az Alkotmánybíróságon. A Buda-Cash ügyfelek egy csoportja azt sérelmezi, hogy rájuk más szabályok vonatkoznak, az OTP pedig szintén ezt a pozitív megkülönböztetést sérelmezi. Szerintük az alaptörvény lehetőséget ad erre, de a megkülönböztetés nem lehet önkényes, abban konkrét, objektív okot kell találni. Márpedig ilyen a Quaestor-károsultak esetében nincs. És azt se felejtsük, hogy Csányi Sándor bankjának kéne állnia a számla jelentős részét.

De ilyen nincs

A Quaestor Károsultak Közössége azonban azt mondja, hogy a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja, illetve a Befektető-védelmi Alap a 2015. július 6-án közzétett közleményében jogszerű indok nélkül, gyakorlatilag felfüggesztette a 2015. évi XXXIX. törvény végrehajtását. Szerintük alkotmánybírósági beadványra hivatkozva egyetlen szervezet sem jogosult egy hatályban lévő törvény végrehajtását felfüggeszteni. Vagyis, amíg az Alkotmánybíróság nem helyezi hatályon kívül a Quaestor-törvényt, addig azt végre kell hajtani, de a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja úgy tűnik, nem jut pénzhez. És erről alapvetően a kormány tehet.

Az MNB sem ad

A Magyar Nemzeti Banktól kellene kapniuk egy három hónapos gyorskölcsönt, amit aztán a bankoktól kellene hitelként megszerezni.

De épeszű bank nem nagyon ad kölcsönt.

Az ok pedig elég egyszerű. A törvény szövegében ugyanis nem a BEVA-nál és OBA-nál szokásos “állami készfizető kezességvállalás”, hanem egyszerűen “az állam kezességvállalása” szerepel a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja mellett. Vagyis, ha “állami készfizető kezességvállalás” került volna a törvénybe, akkor mindenki boldogan hitelezné az alapot, mert az olyan volna, mintha mondjuk, állampapírt venne. Biztosan visszakapja a pénzét a hitelező. Így viszont, hogy csak “az állam kezességvállalása” van a szövegben, nem csak a bankok, de még az MNB sem ad hitelt.

Akkor tüntetünk

Az a helyzet állt elő, hogy van egy törvény amiben „benne felejtettek” egy hibát, és ami valóban messziről is alkotmányellenesnek látszik. Ennek ellenére a törvény az törvény. Vagyis a Quaestorosoknál már csengeni kellene a kasszának. Arra azonban ők is rájöttek, hogy ez a kormány akaratából nem mostanában lesz, ezért most azt írják, hogy „a végsőkig megküzdünk azért, hogy a hatályos törvényben meghatározott 100 ezer euróig mielőbb hozzájusson a teljes károsulti közösségünk a pénzéhez, beleértve a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó károsultjait is, valamint a részvényesek is hozzájussanak az értékpapírjaikhoz és pénzeszközeikhez. Ennek érdekében minden jogi lehetőséggel élni fogunk, beleértve a perek indítását a törvény végrehajtásának jogellenes felfüggesztése miatt.”

És tüntetnek. Július 30-án délelőtt tizenegy órakor Rogán Antal háza előtt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.