Belföld

A Kehi cáfol és a rendőrséget bírálja

kehi(430x286).jpg (Array)
kehi(430x286).jpg (Array)

Nem zárult le a büntetőeljárás Hadházy rágalmazási ügyében. Az LMP továbbra is valódi vizsgálatot szeretne a Kehi uniós pályázatairól.

A Magyar Nemzet hétfői számában megjelentekkel ellentétben a Hadházy Ákos által 2015. január 8-án tartott sajtótájékoztatón elhangzottakkal kapcsolatban nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás gyanúja miatt indult büntetőeljárás még nem zárult le – tudatta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi). 

Közleményében a Kehi azt elismerte, hogy januári feljelentése alapján a rendőrség “közel félévnyi nyomozást és tanúmeghallgatást követően, egy mindössze másfél oldalas – az érdemi indokolást tekintve egy bekezdést tartalmazó – határozatban a nyomozás megszüntetéséről döntött. A rendőrség határozatának meglehetősen szűkszavú és ezért nehezen értelmezhető indokolásából arra lehet következtetni, hogy egy politikus gyakorlatilag bármilyen, akár a tényekkel teljes egészében ellentétes kijelentéseket is megengedhet magának, cselekménye következmények nélkül marad”.

A Kehi (az Alkotmánybíróság gyakorlatával egyező) álláspontja szerint azonban különbséget kell tenni a tényállítások és a véleménynyilvánítások között, ezért a rendőrség határozata ellen panasszal élt, amelynek az ügyészségi elbírálása folyamatban van.

Az LMP továbbra is valódi vizsgálatot szeretne a hivatal uniós pályázatairól. Ezt meg az ellenzéki párt közölte szintén a Magyar Nemzet cikkére reagálva. “Az LMP szerint  Hadházy Ákos nyilvános adatokra hívta fel a figyelmet”, de a rágalmazási perben még pontosabban kiderülhetne, hogy mire és hogyan ment el a több tízmillió forint.

A párt azt várja, hogy ha jogerősen bebizonyosodik, hogy Hadházy nem követett el rágalmazást, akkor a korrupciógyanús ügyekben induljon nyomozás, mert per híján csak ez adhat lehetőséget arra, hogy az LMP antikorrupciós szakszóvivője a bíróság előtt védje meg állításait. 

Az LMP szerint nem maradhat következmények nélkül, hogy a hivatal nettó 17 millió forintot költött el “szervezetfejlesztési tanulmányok” készíttetésére, és a pályázatra mindössze két, a témában referenciával nem rendelkező céget hívott meg. A munka kézzelfogható eredménye egy háromoldalas elnöki utasítás, amelyben “öt látszatintézkedési javaslat található”.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik