Belföld

Mirkóczki: „Mi lennénk a neonácik? Hát jó reggelt kívánok.”

Konferencia (Array)
Konferencia (Array)

Kacsamesék helyett templom, tankok helyett szerződések, integráció helyett korrupt cigányok. Demokráciaügyi konferenciát szervezett az Együtt párt az A38 hajón. Az utolsó panelre merészen meghívták a riválisokat (értsd: az MSZP-t és a DK-t, nem velük még lehet, hogy együtt kell működni), hogy mondják el, hol voltak a rendszerváltáskor, és mi lesz most. Utóbb aztán a cigányságra terelődött a szó. Erős mondatok Gulyás Gergelytől, Szigetvári Viktortól, Schiffer Andrástól és Mirkóczki Ádámtól.

Rendszerváltás

Gulyás Gergely, Fidesz: Nem lehet vitás, hogy a huszadik századi nagypolitikai fordulatok közül a rendszerváltás az egyetlen, ami pozitívnak tekinthető. Arról folyik a vita, hogy félig üres-e, vagy tele van-e a pohár, hiszen nagyon nagy csalódottságot hagyott maga után (…), mégis azt kell mondanunk, hogy az, hogy szabadon beszélgethetünk, hogy a képviselőket szabad úgy leszólni, ahogy szabad, emiatt mégis a félig tele oldalát nézem a pohárnak. (…) Magyarország alkotmányos demokrácia – bár ezt mindenki máshogy értelmezi. Ha azt nézzük, mekkora a szabadság, a pohár teljesen tele van. Ha az életszínvonal-emelkedést nézzük, abban bizony súlyos adósságunk van.

Szigetvári Viktor, Együtt: Én is ahhoz a korosztályhoz tartozom, akik a Kacsameséket nézték Antall halálakor, illetve én csak azért nem néztem, mert templomban voltam. A rendszerváltást kiskamaszként éltem meg; a családban nem volt pártpolitizálás, édesapám mégis a legtermészetesebb örömmel ment el választási szavazatszámláló biztosa. A rendszerváltás az elmúlt ezer év legnagyobb vívmánya. (…) Abban már van vitám Gulyás képviselő úrral, hogy a szabadság ögyében a pohár inkább félig üres, sőt, és ezt bizony a Fidesz lögybölte ki. (…) Sajnos ott tartunk, hogy a magyar út sehova sem vezet.
 

Schiffer András, LMP: Azért vagyok felemás helyzetben, mert pont 1989-ben vettem át az érettségimet. Kétségtelen, hogy először a magyar történelemben eljött az a pillanat, amikor a szabadságjogokat világos intézményi keretek védték. Ezzel együtt viszont arra is ki kell térni, hogy a szabadság nem attól lesz teljes, hogy jogszabályok biztosítják a szólásszabadság, a gyülekezés jogát, hanem, hogy az emberek olyan helyzetben vannak-e, hogy meg tudták-e a szabadságukat élni. Erre egyértelmű nem a válasz, az emberek kiábrándultak. A rendszerváltó elit ugyanis egyetlen mércét tartott a szeme előtt: hogy bizonyos külföldi elvárásoknak meg kell felelni. A szovjet csapatok kivonultak, a külföldi függőség a különböző kormányzati politikáknak hála mégis nő. Már az irány is teljesen téves volt a rendszerváltás idején: másfélmillió ember úgy lett munkanélküli három év alatt, hogy esélye nem volt visszatérni, kialakult egy olyan alkotmányos rendszer, amely nem szavatolta, hogy az emberek megőrizzék javaikat, kialakult egy olyan szerkezet, amely nem biztosította, hogy huszonöt év alatt ne éljük fel a természeti erőforrásokat. A hiba ott gyökerezett az első pillanatban. Nem mutogatnék egyik politikai csoportra sem; a lényeg, hogy nagy tömegek nem vettek részt a rendszerváltásban. Tölgyessy Péter egyszer kiszámolta, hogy kétszázezren voltak. Az emberek úgy érezték, átnyúltak a fejük felett.

Mirkóczki Ádám, Jobbik: 12-13 éves voltam a rendszerváltás pillanatában; a pillanat pedig meg is szűnt, amikor úttörővé avattak. Nagyon fontos, persze, de arról is beszélni kell, hogy egzisztenciálisan és morálisan hova süllyedt az ország. Megszűntették a teljes mezőgazdaságot, a teljes feldolgozóipart, elmaradt a lusztráció, amely megakadályozhatta volna az ámokfutást. A rendszerváltás óta minden kormány felelőssége, hogy a hibákat nem korrigálni próbálta, hanem tovább mélyítette. Az én generációm annyit köszönhet neki, hogy a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lettek, a szabadság átcsapott szabadosságba, mindenki megkérdőjelezi, mi a jó, mi a rossz. A privatizáció pedig, ahogy levezényelték, kész merénylet volt. Nem látjuk a fényt az alagút végén. Hogy megérte-e, azt nem nekem, hanem a tízmillió magyar állampolgárnak kell eldöntenie, akik most nem szuronyok, tankok előtt sorakoznak fel, hanem különböző Brüsszel és Moszkva által diktált szerződések mentén. Amikor 2010-ben a Parlamentbe kerültünk, azt vártuk a nemzeti-konzervatív kétharmados kormánytól… vagyis nem vártunk semmit, nem voltak illúzióink, de feltettük a kérdést: felhagy az új kormány az eddigiekkel, és egészen új dolgokba kezd, vagy marad minden a régiben? Hát, új dolgok lettek, a szó negatív értelmében.

Cigányok

Mirkóczki: hogy mi a Jobbik megerősödésének oka? Az elmúlt öt év kormányzati politikája. Amikor minket minősítenek, másfélmillió emberről beszélnek, akik ráadásul teljesen leképezik a magyar társadalmat. A cigányság ügyében a frontnak itt két oldala van: van a Jobbik és van mindenki más. Senki nem tudja elmondani, hogy bármit tett volna az integrálásért. A Fidesz nem tett mást, mint kitermelt egy rettenetesen korrupt cigány vezető réteget, akit nem hogy büntetett volna, hanem még jutalmazott is. A cigányság legnagyobb ellensége nem a Jobbik, hanem a saját politikai vezetőik. Még hogy mi lennénk a neonáci párt? Hát jó reggelt kívánok! Amikor azt mondják, van a demokratikus ellenzék, meg van a Jobbik: hát csókolom, hogy kerültünk mi a Parlamentbe? Odamentünk fegyverrel? Rászegeztük a választókra, hogy most akkor ránk szavazol? Nem.

Gulyás: Először 2010-ben történtek olyan lépések, amelyekkel a cigányság elkezdhetett felzárkózni. Például a közmunka-program. Ma 420 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon, mint 2010-ben. Ebből valóban 140 ezer közmunkahely, ez pedig érdem, érték, hiszen ahol tömeges munkanélküliség van, főleg a cigányság körében, ott merő illúzió, hogy majd a piac nekik munkát fog adni. Nem fog. Vannak önkormányzatok, amelyek nagyon jól, emberségesen használják ezt, és látunk rossz példákat is, persze. A közmunkaprogramot én a legjobb lépésnek tartom 2010 óta.


Félig tele

Szigetvári: Lehet, hogy relatíve népszerű a Jobbik, de értéknek a szavazók tömeges megtévesztését nem nevezném. Láttam a képet, amelyen Ózd fiatal polgármestere Árpád-sávosra festette az önkormányzat falát; lehet, hogy akivel szörnyű dolgok történtek a negyvenes években, ők erre jogosan érzékenyek – tudom, a Jobbik ezzel nem törődik. Ráadásul építőkre és rombolókra hivatkozik, az érpataki modell után, amitől pedig külön hányok, hogy magyarokat és cigányokat emleget – miközben ők mind egy szálig magyar cigányok.

Mirkóczki: Jó, hát ha szivárványszínűre lenne festve a hivatal, abból nem lenne baj. (Fújolás.) Jó, most ebbe nem kell belelátni semmit, mondhattam volna akármit, kék-fehéret, focicsapatok színét. Föltette-e valaki a polgármesternek a kérdést, hogy mi szükség volt erre, hogy bekamerázzák az önkormányzatot? Megkérdezték-e, hány eszköz tűnt el? Az miért nem probléma, hogy a pénztárokat, a banki alkalmazottakat nullahuszonnégyben kamerázzák? Hogy itt már a munkavégzés van veszélyben? És nem általánosítok, egyes emberekre gondolok – a tisztességes cigányok ugyanúgy áldozatai saját közösségük törvényen kívüli tagjainak. Én tisztában vagyok, a cigánypolitikát kidolgozókkal ellentétben, hogy Magyarországon mi a probléma. A helyzet az, hogy egyes esetekben a tetteknek nincs semmilyen következménye.

Schiffer: Na most én toplistás vagyok a Parlamentben abban, hogy hányszor tettem szóvá, amikor valaki ellentétpárok alapján zár ki valakiket egy közösségből. De azt is kikérem magamnak azt is, Viktor, hogy ha valaki nem egy trombitát fúj veletek, az nem demokrata. Ha valakik szörnyűlködnek a Jobbikon, azoknak tessék először a tükörbe nézni, belegondolni, milyen társadalompolitikát hordtak össze 25 év alatt. Voltak, akik jogosan szörnyülködtek a cigányság helyzetén, közben azt gondolták, hogy ezt csupán szakpolitikai intézkedésekkel orvosolni lehet, miközben egy olyan gazdasági berendezkedésen dolgoztak, ami csak elmélyítették a kizsákmányolást. Gergő, én őszintén csodálkozom, hogy te büszke vagy a közfoglalkoztatási rendszerre. Engem baromira nem érdekel, anno hogy manipulálták a rendszert – ezzel jöttök állandóan, hogy ők is hazudtak, hát ti is hazudtok. Eltelt öt év, negyvenezer piaci munkahely keletkezett, miközben százezreket zártatok be a közfoglalkoztatásba, elmehet mindenki gyártósor mellé hatvanezerért – ez lenne Magyarország jövője, Gergő? Ez bizony padlógázzal zsákutcába. Hova vezetett az a politika, amelyik azt mérte, hány összeszerelő csarnoknál sikerül szalagot átvágni? (…) Aki cigánynak születik – lehet, hogy szar érzés, de nem tehet róla. Viszont, ha a származás a politikában érv lehet… akkor a szavak bent tartanak abban a helyzetben, hogy pusztán a bőrszíned miatt kitaszítanak a politikai közösségből. Természetesen, amit Farkas Flóriánék művelnek, tarthatatlan és botrányos… viszont az, hogy a cigányság integrálódjon, hogy a különbségek csökkenjelen, ez nem egy cigány politikai elit felelőssége. Hanem a magyaré.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik