Belföld
magánkórház (Array)

De tényleg, miért nem az állam fizeti, ha magánkórházba fekszem?

Neményi Márton
Neményi Márton

ír, fotóz. 2015. 05. 19. 16:51

Az ötlet valahol érthető: egy budapesti intézmény eddig egymaga hétmilliárdot spórolt az OEP-nek. Megmagyarázták.

OEP-pénzen kezeltetnék magukat a magánrendeléseken és -kórházakban az egyre öntudatosabb betegek. Ezt mutatta ki egy főváros- és Pest megye-szerte végzett reprezentatív felmérés, amely nagyon csúnya képet fest az állami egészségügyről, vagyis arról, ami a megkérdezettek fejében állami egészségügy címszó alatt van. Na még mit nem, én éveket várok a térdműtétemre,

ezek a burzsujok meg az én pénzemen feküdnének be a mosolygós nővérkék közé, akik naponta ötször menüből etetik?!

– hördül fel most nyilván a szintén öntudatos olvasó. Tessék szépen megnyugodni: az ötlet egyáltalán nem olyan bicskanyitogató, ahogy elsőre hangzik, ráadásul a magánellátás már rég nem úri huncutság. Vagy lehet, hogy az, csak szép lassan eltűnt mellőle az alternatíva. Lássuk.

A Szinapszis kutatóintézet és a Róbert Károly Magánkórház majdnem kétezer 25 és 60 év közötti budapesti és Pest megyei lakost kérdezett meg. Az eredményeket – ahogy a magánintézmények finanszírozta felmérésekkor szokásos – érdemes két lépés távolságból szemlélni. Egyrészt 1005 kitöltött kérdőívet ugyan valóban reprezentatív minta szerint válogattak össze, ám további 895 megkérdezett a magánkórház betege (bocsánat, ügyfele) volt, azaz rögtön felülprezentálták azokat, akik fizetős ellátást vesznek igénybe. A felmérés ráadásul online volt, tehát, akik nem férnek nethez – jellemzően a szegényebbek, iskolázatlanabbak –, azok aligha futottak bele a kérdőívbe. A megkérdezettek ötöde-negyede egyébként el sem árulta, mennyi a jövedelme. Az eredmények azért így is tanulságosak.

Tudta-e például, hogy a – tudjuk, nem ilyen egyszerű, de nevezzük így – szegények, tehát a havi 90 ezres jövedelem alattiak 12 százaléka igenis elmegy magánrendelésre és –klinikára, ha úgy érzi, indokolt? Ami szintén meglepő, hogy a kicsit tehetősebbek (havi 91-150 ezer) közül minden negyedik-ötödik (22%) igénybe vesz magánegészségügyet, míg a 150 és 250 ezer közöttiek közül csak feleannyian. A „gazdagok” (250 ezer felett) 21 százaléka megy magándokihoz. Az okokat hosszan lehetne elemezni; valami olyasmiről lehet szó, hogy az „alsó középosztály” valahogy megoldja hálapénzzel, protekcióval, míg a szegényebbek inkább nem kockáztatnak, hanem

összekaparják a pénzt, vagy adósságba verik magukat, csak foglalkozzanak velük rendesen.

Ezért lehet, hogy a „magánrendelésesek” közt egy kicsit több a munkanélküli (76 százalékuk aktív kereső), mint az „államisok” közt (77 százalék).

Akik igénybe vettek magán-egészségügyi szolgáltatást az utóbbi években, vagy elküldték rá családtagjaikat (53 százalék), azok közül többen (91 százalékuk) fizetnek egészségügyi járulékot, mint akik állami intézménybe mennek. Az összes megkérdezett 86 százaléka fizet járulékot. Azaz a magándokisok többet tesznek a közösbe, mint a többiek. Alig találtak bárkit, aki szerint jól van ez így. A járulékfizetők 31 százaléka legszívesebben csak magánbiztosítást fizetne, 17 százalékuk fizetne továbbra is járulékot, ha nem lenne ilyen magas, 13 százalék pedig még többet is fizetne, ha többet is kapna. 30 százalék szerint

az összeg rendben van, az viszont már nincs, hogy hová kerül,

9 százalék pedig úgy gondolja, minden rendben. Hogy mi a megoldás? A megkérdezettek fele örülne, ha a magánintézmény megkapná az OEP-től a pénzt a kezelés után, a pluszszolgáltatásokat, amiket ott megkap, pedig saját biztosítása vagy pénztárcája fedezné, tehát kombinált modellt képzelnek el. A többiek adójóváírást szeretnének a magánkezelések után.

A Róbert Kórház is nagyjából így képzeli. Az intézmény hétéves „az első hat évben százezer beteg fordult meg nálunk, akik

összesen hatmilliárd forintot spóroltak meg az OEP-nek”

– mondta sajtótájékoztatón Lantos Gabriella operatív igazgató, aki ekkor abba is hagyta a számolást. „Most már hétmilliárd körül járhat az összeg.”

Elmondta: aki egyszer belépett a magánrendelői rendszerbe és megtapasztalta a színvonalat, azok nem nagyon térnek vissza az állami szolgáltatásokhoz. A megkérdezettek ötös skálán az összes orvos munkáját 4,5-re vagy afölé értékelték, kivéve a bőrgyógyászatot és a gasztroenterológiát, ezek az osztályok „csak” 4,3-ast kaptak. „Azért jönnek hozzánk, mert amit odaát kapnak, az még ingyen sem kell” – sommázott az igazgató. Pár ok, amiért inkább fizetnek (fontossági sorrendben): többet és alaposabban foglalkozik velük az orvos, kevesebbet kell várni, jobban értik a dolgukat, okosabban terveznek, nem kell boríték, adnak számlát. „Odaát”, azaz az állami rendelőkben és kórházakban eközben 40-60 milliárdnyi hálapénz fordul meg – tette hozzá a Szinapszis kutatója, Kun Eszter.

Hát így állunk. Irány a kommentdoboz!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.