A lap szerint az NGM korábbi állításaival szemben maga a minisztérium rendelte meg az M.S Concord Bt.-től négy éve a felmérést, amely a vasárnapi boltzár lehetséges hatásait vizsgálta. A cég 800 ember megkérdezésével vizsgálta 2011 áprilisában a vasárnapi boltbezárások lakossági megítélését, hatását a vásárlói szokásokra – mondta Mátyási Sándor, a vizsgálat vezetője, akinek szakterülete a gazdaságszociológia, a társadalmi konfliktusok kezelése. A szociológus a kilencvenes években alapított cégével speciális, egy-egy adott döntéshez kapcsolódó közvélemény-kutatást végez piaci és állami szereplőknek. Az autópályák fizetőssé tétele kapcsán is végeztek hasonló felmérést.
Mátyási úgy emlékszik, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2011 tavaszán kérte a felmérést, a vizsgálatokat márciusban lefolytatták, a jelentést április közepén átadták. A tanulmány sorsáról Mátyási nem tud, de információja szerint az NGM három tanulmányt is rendelt a vasárnapi tiltásról. Ők csak a lakossági felmérést végezték, de a teljes körű áttekintéshez az NGM tervezte a munkaadókra, illetve a munkavállalókra vonatkozó tanulmány elkészítését is. Azt a gazdaságszociológus sem zárta ki, hogy a másik két felméréshez a kamarák, szakszervezetek szolgáltattak adatokat és az alapján az NGM készített tanulmányt. Erről nincs pontos információja.
Négy éve sem tetszett
Mivel a tanulmány tulajdonosa az NGM, a szerző csak néhány megállapítást oszthatott meg a Népszabadsággal. A közelmúltban publikált Ipsos-felméréshez hasonlóan azt tapasztalták, hogy a válaszolók zöme igen erős ellenérzést mutatott a vasárnapi bezárással kapcsolatban, bár ellentételezéssel, meggyőzéssel, kommunikációval ez az ellenzés vélhetően csökkenthető. A szakember szerint összetett a kép, mert az alsó jövedelmi harmadba tartozók, a fiatalabbak korábban sem vásároltak vasárnap, az inkább a középosztályra jellemző. Főleg a fővárosi, jobb jövedelmi viszonyok között élők mondtak nemet a tiltásra.
A lap továbbra is úgy véli, az NGM hatástanulmányai alapján dönthetett négy éve a kormány a KDNP ötletének elvetéséről. Az akkori hatástanulmányban az szerepelt, hogy 10-15 ezer dolgozó veszítheti el állását Az állás nélkül maradó 10-15 ezer volt dolgozónak fizetendő munkanélküli-segély összköltsége elérheti a 2,3-3,4 milliárd forintot. A kieső béralapra jutó, elmaradó adó- és járulékbevétel 26-27 milliárd forint. A várható forgalomcsökkenés mintegy 20,4 milliárd forint. Az áfa várható kiesése 7,6 milliárd forint. A teljes költségvetési kiesést akkor mintegy 50 milliárd forint közé tették.
Ma már nem érvényes
A szaktárca ugyanakkor korábban közölte, nem ismer ilyen tanulmányt, nem tud róla, hogy e témában elemzés született volna megbízásából, viszont nemzetközi példák bizonyítják, hogy ezen intézkedés a vásárlói szokások módosulásán kívül sem a fogyasztás mértékét, sem a turisztikai bevételeket, sem a gazdaság egészét nem érinti hátrányosan. Ráadásul Magyarországon a kivételek meghatározása miatt a kiskereskedőket, a kistermelőket és a piacokat jelentős helyzeti előnybe hozza, amelynek egyértelmű nemzetgazdasági hozadéka van – írta akkor az NGM, amely szerint a sajtóban idézett tanulmány megállapításai és logikája talán 2011-ben még helytállóak lehettek, de ma már érvénytelenek.
A tárca azóta elismerte az M.S. Concord-felmérés létét, de továbbra sem tud a Népszabadság által korábban ismertetett tanulmányról. A lap szerint ez azért különös, mivel 2011-ben számos kormányzati személyiség, köztük a vasárnapi boltbezárás egyik fő támogatója, Harrach Péter és az akkori kormányszóvivő, Nagy Anna is azt mondta: hatástanulmányok alapján döntenek. Most a kormány már azzal érvelt, csak a kabinet törvényjavaslataihoz kell hatástanulmány. A vasárnapi boltzárat elrendelő törvényhez pedig azért nem készült ilyen, mert egyéni képviselői indítványban kezdeményezték.
Orbán már négy éve is szerette volna, de…
Ugyanakkor a Népszabadság által megszellőztetett dokumentum még Matolcsy György idején készült a második Orbán-kormány idején, amiről minden bizonnyal a harmadik Orbán-kormány is tudhatott. Varga Mihály miniszter sokáig érvelt is a vasárnapi boltzár ellen, mondván, a magyar gazdaság nincsen olyan állapotban, hogy az üzletek zárva maradjanak a hét utolsó napján. Tavaly novemberben a Hír Televíziónak azt mondta, hogy az általa vezetett minisztériumban „meglepetést keltett ennek az ötletnek az újrafelmelegítése. Megjelentek olyan állítások, hogy több mint tízezer munkahely szűnhet meg a javaslat hatásaként. Ráadásul azt gondolom, hogy amikor az emberek jelentős része minden ötödik vasárnap intézi a vásárlását, akkor korlátozni a hétvégi vásárlást nem feltétlenül bölcs dolog”.
Néhány héttel az Concord Bt. felmérése után 2011. május 31-én a Széll Kálmán Alapítvány rendezvényén Orbán Viktor is felemásan nyilatkozott az ötletről. “Nagyon szeretném, ha Magyarországon heti ötnapnyi munkából meg lehetne élni, de nem lehet. Amint meg lehet élni majd ebből, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást. Addig azonban úgy érzem, erre nincsen lehetőség” – mondta akkor a kormányfő. A Hír24 vasárnap is nyitva tartó fotórovata egyébként vasárnap végigjárta Budapest plázáit, parkolóit és szembesült az emberiség legnagyobb félelmével: a teljes nihillel.
Lázár állítólag bukást jósol
A Népszava szerint egy bizalmas találkozón a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: ha lesz népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, azt a Fidesz elveszíti. Lázár János a Szeretem Magyarországot Klub zártkörű rendezvényén elismerte, ebben az esetben visszaáll a korábbi állapot, a most zárva tartó üzletek újranyitnak. Mivel a 2005-ben alakult klub gyűléseinek résztvevői az ott elhangzottakat bizalmasan kezelik, a Népszava Lázár szavait megerősíttetni senkivel nem tudta, a lapnak még a miniszter jelenlétét sem erősítették meg.
Ugyanakkor a Fidesz valóban számolhat azzal, hogy a vasárnapi zárva tartás nem lesz túl népszerű, hiszen erre utalt a múlt héten Kovács Zoltán is; amerikai sajtóhírek szerint a kormányszóvivő úgy érvelt, hogy a hazai szabályozás hasonló ahhoz, mint ami a legtöbb európai országban érvényben van, és csupán átmeneti jelenség lesz, ha a rendelkezés kedvezőtlenül hat ki a fogyasztásra, ami igen fontos a növekedés szempontjából.
