Belföld
Déri Miklós Roma test kiállítás (Déri Miklós Roma test kiállítás)

Kit látsz, ha egy romára nézel?

Orosz R. Zoltán
Orosz R. Zoltán

újságíró. 2015. 03. 20. 11:22

Az emberi agy egyszerűsít, mintákat használ. A cigánysággal kapcsolatban például évszázados sztereotípiákat.

„Képzeljük el, amint megáll mellettünk a piros lámpánál egy BMW, amiben egy nagydarab cigány férfi ül hatalmas aranylánccal a nyakában. Mire gondolunk, ki lehet ő? A diákok először óvatosan, majd bátrabban sorolják az egyre vadabb válaszokat: biztosan strici vagy drogdíler. Aztán elmesélem nekik, hogy ez a férfi az unokabátyám, akinek van egy bejelentett állása a szemeteseknél, meg egy kis boltja a hetedik kerületben. Mikor végez a munkahelyén, megy az üzletbe, leváltja a feleségét, aki indul a gyerekekért az iskolába. Egyszer megkérdeztem tőle minek neki a hatalmas lánc, és ő elmagyarázta, hogy ez az ő megtakarítása, és a befektetése is. Ha valamiért akadozik az üzlet, ezt adja be a zálogházba, így nem kell gyorshitelt felvennie. Másrészt, akkor vette, amikor mélyponton volt az arany ára, ma már a dupláját éri. Harmadrészt meg persze nagyon vagánynak tartja” – mesélte Varga Attila ősszel egy Népszínház utcai zálogház előtt, amikor az Uccu Alapítvány nyolcadik kerületi ismeretterjesztő túráiról írtunk riportot.

Déri Miklós Roma test kiállítás (Déri Miklós Roma test kiállítás) Fotó: Hír24 / Pál Anna Viktória

Most azért tértünk vissza a túra végállomására, a Mátyás téri Gallery8-ba, hogy megnézzünk egy eddig példa nélküli, provokatív fotókiállítást. „A roma test politikája 1. – Nincs ártatlan kép” című tárlat éppen azt a vizuális sztereotipizálást mutatja be, amiről Varga Attila is beszélt.

Déri Miklós Roma test kiállítás (Déri Miklós Roma test kiállítás) Fotó: Hír24 / Pál Anna Viktória

Déri Miklós fotóművész portrépárokat készített roma emberekről. Egyet hétköznapi valójukról, a másikat pedig úgy, hogy a modellek egy ősrégi cigány sztereotípia jelmezébe bújtak. Ilyenek, mi mégis olyanoknak látjuk őket.

A múlt század kristálygömbös jósnőjétől és pipás öregasszonyától napjaink gengszteréig, szexmunkásnőjéig és gettólakójáig vonulnak fel a Gallery8 falain a karakterek, akikkel hajlamosak vagyunk azonosítani azokat, akiket szimpla átlagembernek látnánk, ha történetesen nem születnek cigánynak.

 Fotó: Hír24 / Pál Anna Viktória

„A roma test vizsgálata egészen a legutóbbi időkig szinte tabutémának számított még a roma értelmiségi körökben is. Ez egy gyakorlatilag láthatatlan terület mindaddig, amíg valaki el nem kezdi magát beleásni az etnográfiai, és szociofotó- és művészettörténeti képhagyományba” – bontja ki a témát Junghaus Tímea művészettörténész, a kiállítás egyik kurátora.

„A romák ábrázolása évszázadokon keresztül a többség monopóliuma volt, az ábrázoltaknak nem volt túl sok beleszólása. Az így kialakult kép viszont teljesen hamis, s mi ennek a kritikájára vállalkoztunk. Ha szembejön velünk az utcán egy cigány ember, besoroljuk őt egy régóta belénk ivódott mintába, és a szerint fogjuk őt látni és értékelni, függetlenül attól, hogyan néz ki, vagy hogyan van felöltözve. A romákkal kapcsolatban már az első pillantásra működésbe lépnek az évszázados előítéletek, és elhomályosítják a valóságot” – mondja a kurátor, és hozzáteszi: „A kiállítás célja, hogy szembesítsen az előítéleteinkkel, és eszköz legyen a sztereotípiák lerombolásában.”

 Fotó: Hír24 / Pál Anna Viktória

A fotók modelljei, a jobb oldali portréikon saját ruháikban vannak, abszolút önmagukat adják, míg a baloldalon látható antitéziseiket profi stylist-jelmeztervező, Szakos Kriszta segítségével alkották, majd Déri Miklós instrukciói alapján formálták meg. A lényeg azonban a szemekben rejlik: akkor érti meg valaki igazán a képeket, ha felfedezi az ugyanarról az emberről készült portrék tekintetében a különbségeket, és megérti az üzenetüket.

 Bogdán Mária, médiakutató, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének kutatója A sztereotípia: „A cigány jósnő”

Balogh Rodrigó számára nem volt ismeretlen a terep: „Színész végzettségem van, és dolgoztam is színészként, hozzá vagyok szokva, hogy különböző karaktereket személyesítsek meg. A sztereotípiák és az előítéletek egyébként abszolút nem érdekelnek: teljesen rendben van, ha valakinek vannak ilyenjei, nekem is vannak. Akkor van velük baj, ha valakinek a cselekedeteit is ezek vezetik, például ha valaki kirekesztő” – mondta.

 Fotó: Hír24 / Pál Anna Viktória

Farkas Clara, producer, gyártásvezető, Magyar Filmalap. A sztereotípia: „A cigány migráns szexmunkás (ember-kereskedelem áldozata)”

Farkas Clara számára viszont teljesen életidegen közeg volt a szerepjáték, s az általa megformált karakterhez sincs köze. A fotózást az ügy társadalmi jelentősége miatt vállalta, bár annak teljes súlyát csak a közönség felől érkező első visszajelzésekből szűrte le. „Akkor szembesültem csak igazán azzal, hogy mekkora problémát jelentenek a prekoncepciók, amikor elolvastam egy korábban megjelent cikk alatt a kommenteket. Akkor éreztem azt igazán először a saját bőrömön, hogy mennyien gondolják rólam, hogy a valóságban úgy viselkedhetek, mint az általam megformált karakter.” Farkas Clarát azonban nem bátortalanította el a szembesülés, és nem is bánta meg szerepvállalását a kiállítás anyagában: „Ennél a tapasztalatnál semmi sem bizonyítja jobban, hogy mekkora szükség van a hasonló projektekre” – mondta.

Déri Miklós Roma test kiállítás (Déri Miklós Roma test kiállítás, g print)Balogh Rodrigó, a Független Színház rendezője és igazgatója. A sztereotípia:  „A gengszter” – Fotó: Déri Miklós

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.