Gönczöl Katalin kriminológus, egyetemi tanár 2006 novemberétől vezette a 2006. szeptemberi és októberi erőszakos megmozdulások okainak, hátterének, következményeinek feltárására létrehozott vizsgálóbizottságot. Az állampolgári jogok korábbi országgyűlési biztosát a 2007 februárjában elkészült bizottsági jelentéssel kapcsolatban kérdezte a Fővárosi Törvényszék kedden.
A 2006. őszi események miatt rendőri vezetők ellen indult büntetőperben, a Fővárosi Törvényszéken elmondta: a Kossuth téren szeptember 17-én, az őszödi beszéd egy töredékének nyilvánosságra kerülése után kezdett tüntetés nem volt bejelentett rendezvény, és a rendőrség tévesen minősítette választási gyűlésnek. A rendőrség az ezt követő napokban is tévesen minősítette a Kossuth téri rendezvényt választási gyűlésnek, illetve – a kampánycsend idején – kulturális rendezvénynek.
Úgy fogalmazott: “mindennek elejét lehetett volna venni”, ha nem választási gyűlésnek minősítik a Kossuth téri rendezvényt. Hozzátette: nem tudja, hogy mi volt a választási gyűléssé minősítés mögött, egyeztetett-e valakivel erről a rendőrség.
Mint mondta, a bizottság megítélése szerint a jogalkalmazási hibák, mint például a választási gyűlés kérdése, bátorítást jelentettek az erőszakosan fellépők számára, és elbizonytalanították a rendőrséget.
Idézte a bizottság jelentését, amely szerint 2006. szeptember 18-án a tévészékház védelmében a rendőrség jogszerűen lépett fel, a székház elleni jogellenes támadás elhárításának sikertelensége miatt azonban súlyos szakmai felelősség terheli a budapesti rendőrfőkapitányt. Mint mondta, a jelentésben azt is leírták, hogy felmerült Szabadfi Árpádnak, az Országos Rendőr-főkapitányság helyszínen lévő helyettes vezetőjének szakmai felelőssége is, mert amikor látta, hogy nem képes a székház megvédésére, nem tette meg haladéktalanul a szükséges intézkedéseket.
A hálózat csapdájában
Gönczöl a jelentés főbb megállapításait ismertetve kitért arra, hogy az adatok alapján a szélsőjobboldali szervezetek, amelyek az eseményeket megelőzően még valószínűleg elszigetelve működtek, október 23-ára már hálózatot hoztak létre, és kapcsolatot találtak különféle politikai, társadalmi szervezetekhez is. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján feltehető, hogy a békés tüntetésről távozók és az erőszakos csoportosulások tagjai a szervezett randalírozó csoportok szándékának megfelelően keveredtek össze – idézte a jelentést.
Gönczöl elmondta: bár a jelentésbe nem került bele, érezték a rendőrség egyértelmű szándékát, hogy a szeptember 18-i eseményekből levont következtetések után szakszerűen végezzék a munkájukat, a több mint 50 delegáció mozgatását, a reprezentációs feladatokat, és biztosítsák a Fidesz nagygyűlését az Astoriánál. 2006. október 23-ával kapcsolatban jelezte: a bizottság megállapítása szerint október 23-án a felfegyverkezett tömeg létszáma, ellenséges magatartása miatt szükséges volt a rendőri fellépés, de az arányosság tekintetében nem tudtak állást foglalni a rendelkezésre álló információk alapján.
Morvai nem tanúskodott
A bíróság kedden kívánta tanúként meghallgatni Morvai Krisztinát, a Jobbik európai parlamenti (EP) képviselőjét, aki az EP ülésére hivatkozva kimentette magát.
A 2006. őszi események miatt megvádolt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitány és tucatnyi társuk büntetőpere bizonyítással folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.
Az ügyészség a 2006. szeptember 18-án este a tévészékháznál, valamint a szeptember 19-21. között és október 23-án Budapest utcáin történtekkel kapcsolatban 15 pontban emelt vádat. Ezek szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A vádlottak az eljárás során következetesen tagadták bűnösségüket.
