A gazdasági hetilap szerint a járási kormányhivatalok nem készültek fel az ügyintézés átvételére. „Teljes lesz a csőd márciustól, semmi nem fog működni, az emberek nem kapják meg a pénzüket”. Ilyen és hasonló véleményeket hallott a Figyelő munkatársa az állami hatóságok dolgozóitól. Másfél hónap múlva – egy az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosító csomag alapján – egy sor államigazgatási feladat kerül át a területi szervektől a járási, kerületi kormányhivatalokhoz. Azoknál ehhez azonban sem a személyi, sem az infrastrukturális feltételek nincsenek meg.
A Figyelő szerint a javaslatot benyújtó Lázár János miniszter célja – a bürokrácia leépítése, a szolgáltató állam kiépítése – méltánylandó. Ugyanakkor kérdéses, mi lesz a családi támogatásokra betervezett 446 milliárd forinttal, amivel jelenleg a Magyar Államkincstár foglalkozik. Ott az adminisztrációs munkához a TÉBA-rendszert használják, amelynek kezelése igényel bizonyos szaktudást. Az viszont nincs a kormányhivataloknál. Az ott dolgozók vagy megtanulják – ami legalább fél év –, vagy a kincstártól vesznek át embereket.
Fotó: MTI/Kovács Attila
Mivel szorít a határidő, sokan aggódnak, hogy nem marad idő a felkészülésre, és március elsejétől megbénul a rendszer. A törvény elfogadása formalitás, több jel is arra utal, hogy a feladatok átvétele eldöntött tény, van olyan szervezet, ahol már meg is történt az átsorolás, amellyel a betölthető munkakör is módosult. A hetilap úgy tudja, a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó kincstár vezetői már felismerték a veszélyt, jelezték aggályaikat, így végül nem kizárt, hogy a járási helyett, megyei szintre kerül az ügyintézés, esetleg csúszik az átalakítás. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy Lázár János a Figyelőnek azt mondta: az átállás megtörténik márciustól, „kezdetben legfeljebb papír alapon fogadják majd be a támogatási kérelmeket”.
Fontos a hatékonyság növelése
A parlament honlapján olvasható, az egységes kormányhivatali rendszer megteremtésére irányuló Lázár-javaslat érinti a megyei és járási szinten működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szerveket, így a társadalombiztosítási igazgatási szerveket, gyámhivatalokat, munkaügyi központokat, földhivatalokat, környezetvédelmi felügyelőségeket. Az indítvány szerint a szakigazgatási szervek önálló feladat- és hatáskörgyakorlása, valamint az ezzel együtt járó jelenlegi szervezeti tagozódás megszűnik. Ezzel egyidejűleg 25 feladat és hatáskör címzettje a kormánymegbízott és a járási hivatalvezető lesz.
A törvényjavaslat számos jogszabályon vezeti át a belső integrációt. A miniszter kiemelt kormányzati célkitűzésként jelölte meg a közigazgatás hatékonyságának növelését, az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben, takarékosabban működő területi államigazgatás megteremtését. Az Államreform program elsődleges célja a bürokrácia csökkentése, az ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, a társadalom cselekvési szabadságának biztosítása a közérdek érvényesítése mellett. Lázár János szerint a kabinet már döntött arról, hogy 2015. március 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatalokba integrálnak környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségeket, bányakapitányságokat. Átkerül a Magyar Államkincstárból a családtámogatási eljárások, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szinten ellátott feladatainak egy része is.
