„Az M0-s fizetőssé tétele egy olyan elképzelés, amely valószínűleg nagyon hirtelen jött, nem is nevezném közlekedésszakmailag átgondolt javaslatnak” – mondja Ekés András, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. Az M0-s, illetve az autópályák bevezető szakaszai arra szolgálnak, hogy a hagyományos, régi útvonalakat tehermentesítsék. Az M0-s még inkább azzal a céllal épült, hogy azok a járművek, amelyeknek egyébként nincsen keresnivalójuk a fővárosban, válasszák az elkerülő utat. „Egy ilyen lépés következményeit nem lehet felmérni, megbecsülni” – mondja a szakember, akivel azért hozzálátunk az esetleges következmények számbavételéhez.
Kik járnak a legrosszabbul?
Ekés András szerint, ha az eddig megismert formában vezetik be az intézkedést, mindenki rosszul jár. „Egyformán pórul jár az, aki kifizeti az útdíjat és az is, aki ezt nem teszi meg, cserébe viszont a dugóban kell dühöngenie. Rosszul járnak azok, akiknek a portája előtt a régi utak ingyenessége miatt állandóan kocsisor araszol majd és a megnövekvő környezet- és légszennyezés miatt tulajdonképpen mindenki a rövidebbet húzza majd”– magyarázza.
A szóban forgó utakra vonatkozó díjkivetés minden olyan település számára problémás lesz, amely autópálya bevezető szakasza vagy az M0-s közelében fekszik. Ezen települések lakói és a térségből érkezők nagyrészt és szerencsére átszoktak a bevezető szakaszok, illetve az M0-s autóút használatára, ezen utak fizetőssé tétele miatt azonban egy részük újra a régi, nem erre a célja kialakított, gyakran mindössze kétszer egysávos, ma is telített útvonalakat használná a szakértők szerint. De miért is probléma ez? Egyrészt hosszabb menetidővel kell számolni, a régi útvonalak környékén élők állandó dugókra, az ezzel járó lég- és zajszennyezésre számíthatnak. „Jó példa erre Budaörs. Eddig a Biatorbágyról, illetve a környékéről és még akár Bicskéről a fővárosba tartók egy része is az 1-es utat, majd az autópálya bevezető szakaszát használta. Sokuk januártól valószínűleg inkább nem fizetne, ezért a Budaörsöt kettészelő 1-es utat választanák majd” – mondja Ekés András. Ez nem csak kényelmetlenségeket, folyamatos torlódásokat jelent az érintett szakaszok mellett lakók számára, hanem megnövekedett baleseti kockázatot, az utak esetében rövidebb élettartamot és a már említett környezeti károkat. Hasonlóan problémás, hogy az M0 menti településeket menekülőútként nem csak a személygépkocsik, hanem a díj hatására egérutat kereső tehergépjármű-forgalom is megtalálná.
Mit tehetnek a bajba került önkormányzatok? Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke szerint nem sokat, ugyanis útdíjat nem vethetnek ki, ezt törvény tiltja. Jobb híján forgalomlassító intézkedéseket vezethetnek be az érintett települések, közlekedési lámpákkal, fekvőrendőrökkel vagy más fizikai eszközökkel, sebesség- vagy súlykorlátozásokat vezethetnének be, hogy védekezzenek a rájuk zúduló pluszforgalom ellen.
Nekik nagyon fog fájni
Az útdíjra valószínűleg nagyon ráfázik Budaörs, Érd, Törökbálint, illetve az M0-ás autóúttal párhuzamosan fekvő települések: Gödöllő, Ecser, Maglód, Vecsés vagy Fót. Az egyik legnagyobb problémát Ekés András szerint a Megyeri híd jelenti, illetve annak a szakasznak a fizetőssé tétele, amely az M3-as autópályától a 11es útig tart. „Akik Szentendre, Leányfalu, Tahitótfalu felől közlekednek, azok közül sokan átmennek ma a Megyeri hídon és az M3-ason vagy attól keletre jönnek be Budapestre, vagy nem is érintik a fővárost. Egy részük a díjfizetés miatt bizonyára bejönne az Árpád hídig, ráterhelve a nem kívánatos többletforgalmat a Hungária-gyűrűre. Csak a Szentendrei út belső szakaszán elképzelhetetlen káosz lenne” – összegez Ekés András, aki hozzáteszi:
“Az igazi vesztes tehát Budapest, hiszen nem rendelkezik olyan úthálózattal, amely képes az M0-ás és a bevezető szakaszok forgalmának akár részleges elvezetésére is.”
Ugyanis a főváros minden irányból megkapná a bevezető utak és az M0-ás leszakadó forgalmát.
Fotó: Neményi Márton
Most sem rózsás a helyzet egyébként, a benzinár csökkenésére a forgalom pedig érzékenyen reagál: például Újpest környékén a Szentmihályi út-Árpád út környéke – amely Újpalotát és az M3-as autópálya térségét a Váci úttal köti össze – már most jobban bedugul, mint néhány hónappal ezelőtt. „Ha erre még ráteszünk csak 5-10 százalék plusz forgalmat, akkor már mozdulni sem lehet, ez pedig nem csak az autósoknak bosszúság, hanem a közösségi közlekedést is jelentősen akadályozza.” Dorner Lajos megerősíti Ekés András véleményét: a külső kerületek nagy árat fognak fizetni a költségvetési pluszpénzért, szerinte Újpesten, Óbudán, Pestlőrincen, Pestszentimrén lesz a legrosszabb a helyzet, itt vezetnek ugyanis kétszer egysávos, régi utak. „Ezeken a szakaszokon rengeteg BKK és Volán járat közlekedik, ők ugyanúgy a dugóban fognak araszolni, mint az autósok” – jósol sötét jövőt Ekés András.
Rekviem az elkerülőért
Az eddigi információk tükrében az M0-s azon szakaszai lesznek fizetősek, amelyeket nem uniós pénzből építettek meg vagy át. Ingyenes marad tehát az 1-es főút és az M5-ös autópálya, illetve a 4-es főút és az M3 autópálya közötti szakasz. „Ha ezekre a szakaszokra is vonatkozna a díjkivetés, komoly összegeket kellene visszafizetnünk az Európai Uniónak” – vélelmezi Ekés András. Van egy kis gond: a kettő között húzódik egy körülbelül 15 kilométeres rész, amely viszont fizetős lenne. „Maga az ellenőrzés is sokba kerülne” – folytatom a gondolatmenetet Dorner Lajossal. Mint mondja: az M0-s autópályára vonatkozó stratégiai anyagok a pálya teljes hosszára vonatkoznak. A VEKE elnöke szerint
„Ha fizetőssé tesszük bizonyos részeit, akkor még az is meglehet, hogy uniós kötelezettségszegési eljárást indukálunk. Bizonyosan nem szerepel a Nemzeti Közlekedésfejlesztési Stratégiában olyan intézkedés, hogy fizetőssé teszünk elkerülő útvonalakat.”
Dorner Lajos elmondja: az M0-s autópályát eleve most szélesítik, mert kapacitásproblémákkal küzd. „A Hungária-gyűrű még most is túlterhelt, ha a jelenlegi helyzetre visszaengedünk akár csak néhány százalékkal több járművet, az útvonal megint használhatatlan lesz” – hangzik a borúlátó jóslat.
A szakértők valamiért mégsem annyira idegesek, amennyire az egy ilyen helyzetben elvárható lenne. Ekés András és Dorner Lajos egyetértenek abban, hogy az intézkedést valószínűleg nem vagy nem ebben a formában vezetik be. Egybehangzóan állítják: a javaslat megbénítaná nem csupán az elővárosi, hanem a fővárosi közlekedést is. A tervezet „kilúgozására” számítanak, ahogyan valószínűleg az érintettek jelentős többsége is. Látva a fővárosi kerületek polgármestereinek erőteljes fellépését, könnyen igazuk lehet.
