Paks II: Százmilliárdokat lophatnak el

A paksi bővítésről szóló megállapodásban kódolt a korrupció, amelynek "átlagos" magyar mértéke a beruházás 13-16 százaléka. Ez esetben minimum 4-600 milliárd forint.

Korábban a témában:

Korrupció akkor is van, ha nem veszünk róla tudomást. Nemzeti érdek, hogy a 4000 milliárdos paksi beruházásnál fokozottan érvényesüljön a közpénzköltés három alapszabálya: átláthatóság, elszámoltathatóság és költséghatékonyság – kezdte előadását a Paksról komolyan című konferencián Tóth István János közgazdász-szociológus, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának munkatársa.

Paks és a korrupció

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja az Energiaklub megbízásából Az atomerőmű beruházások korrupciós kockázatai: mire számíthatunk Paks II esetében? címmel készített tanulmányt. A dokumentum teljes szövegét ide kattintva olvashatja.

A korrupciós kockázatok a döntéshozók akaratától függetlenül mindenképpen hozzátartoznak egy beruházás megvalósításához, ez sajnos tény. Annál nagyobb a veszély, minél kevesebb szereplős a piac, minél nagyobb szabású, komplexebb és időigényesebb a projekt, minél heterogénebb maga a “termék” és minél nagyobb az információs aszimmetria. Utóbbi azt jelenti, hogy a kivitelező a megrendelőnél jóval több információval rendelkezik az üzlet tárgyáról, így ott veri át, ahol akarja.

A végére jóval drágább lesz

A paksi atomerőmű bővítése kapcsán gyakorlatilag az összes tényező fennáll. Nemzetközi tapasztalatok alapján elmondható, hogy nukleáris erőműveknél a határidő átlépése szinte általános, mint ahogy a költségek “nem várt emelkedése” is. Nem egy esetben a közpénzek teljes egészében elvesztek már a projekt leállítása miatt: egy bolgár erőmű építését például 27 év után olcsóbb volt felfüggeszteni, mint befejezni.

Amennyiben a korrupció valahol megjelenik, azt valahol ki is kell “gazdálkodni”. Vagy a költségek emelkednek, vagy marad az ár, de cserébe romlik a minőség. Mondani sem kell, a minőségromlás esetünkben milyen biztonsági kockázatokkal jár, a fukusimai tragédia okai közt is szerepelt a korrupció és az intézményszintű visszaélés. A költségtúllépés szintén teljesen általános tendencia atomerőműveknél, az átadás pillanatáig 200-400 százalékos emelkedést mutatnak a külföldi példák. Magyarország sem kivétel, a 4-es metró kapcsán bőven szerezhettünk tapasztalatokat.

600 milliárd csúszik a “zsebekbe”

A Korrupciókutató Központ Budapest munkatársai 70 ezer hazai közbeszerzés adatait vizsgálták meg, hogy Paks II kockázatait felmérjék. Magyar specialitásként meg kell említeni, hogy nálunk a beruházás méretével nő a korrupció is – Angliában ez épp fordítva van. Növeli a kockázatot hazánkban az is, ha az ajánlattevő az energiaiparban tevékenykedik.

Nemzetközi vizsgálatok alapján hasonló projekteknél a korrupció mértéke a befektetett összeg öt százaléka, de a magyar tapasztalatok szerint nálunk 13-16 százalék a megvesztegetési díj aránya. A paksi bővítés 3-4000 milliárdos tervezett költségéből kiindulva 400-600 milliárd forint úszhat el, de a korrupcióhoz kapcsolódó társadalmi veszteség ennek többszöröse lehet. Bizalomvesztés, a piac torzulása és a többi…


Az atomerőmű és a bővítés helyszíne (MTI)

Kódolva van a korrupció

A magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy leginkább a csúszások és a pótmunkák adnak lehetőséget visszaélésekre, éppen ezért lényeges szempont, hogy a Paks II-ről aláírt megegyezés nem tartalmaz kitételeket a pótmunkák és a kötbérek kérdésére. A jelenlegi konstrukcióban a tanulmány szerzői szerint kódolva van, hogy a projekt korrupt beszerzések sokasága mellett nagy korrupciós veszteségekkel fog megvalósulni.

Mit tehetünk ellene? Tóth István János úgy véli, három dolog szükséges: átláthatóság, átláthatóság, átláthatóság. És számonkérhetőség, a korrupcióra való kedv ugyanis egyenes arányban csökken a lebukás és büntetés kockázatának növekedésével. Megoldás lehet, ha a miniszterelnök vagy a miniszterelnökség alá rendelt antikorrupciós irodát állítanak fel, amely mindvégig vizsgálja, monitorozza a beszerzésekkel kapcsolatos döntéseket.

A magyar kormány és ugyanígy az orosz fél is tud hatni arra, hogy a beruházás a korrupció milyen szintje mellett fog megvalósulni. Mindez az objektív helyzet felismerésének és a megoldást célzó politikai akaratnak a függvénye.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.