A balatoni hajózással napi szinten kapcsolatban lévők szerint egyáltalán nincs probléma a Balaton vizével, és az az elképzelés sem állja meg a helyét, hogy a hajósok rendszeresen a vízbe ürítik a vécétartályukat, mivel azokat általában nem is használják – írja a Velvet.
100-ból 99 nem használja a vécét
„Az tény, hogy nem minden kikötőben lehet a tartály ürítését megoldani, de nem tragikus a helyzet. Gondoljunk bele, hogy mennyire életszerű az, hogy egy hajós beleereszti a saját mocskát a vízbe, majd két perc múlva csobban egyet. Azokról a hajókról le is szereltetik a vécét vizsgán, aminek nincs tartálya” – mondta a Velvetnek Tóth Balázs, a két balatoni kikötő üzemeltetésében is érintett GastroDock Kft.-től.
Szerinte 100 hajósból 99 életében nem használta a hajón lévő vécét. Ha nagyon akarja, akkor meg tudja oldani az ürítést a kikötőkben anélkül is, hogy kiöntse a Balatonba. Az mindemellett létező jelenség, hogy egy hajóról belepisilnek a vízbe, elég csak arra gondolni, hogy egy Kékszalagot 36 óra alatt teljesít egy lassabb hajó.
A partközelben azért ne igyunk
Több mint 130 balatoni strand közül egyetlen helyen rossz a víz minősége. A tó azért ilyen tiszta, mert több milliárd forintból zárt szennyvízhálózat épült ki, és évtizedes munkával sikerült visszafordítani az elalgásodást. Egy-egy hajós még ürülékkel sem tudja elszennyezni a tavat – derül ki az Origo cikkéből.
Vörös Lajos a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója szerint „Éppen olyan jó és tiszta a tó vize, mint tavaly volt, számottevő változás nem történt egy év alatt.”
A partnál persze nem ajánlott ivással saját magunkon tesztelni a vízminőséget, mert a sok fürdőző miatt szennyezettebb a tó, elég csak a leoldódó naptejre vagy az esetleges baktériumokra, vírusokra gondolni. Erre példa a Magyar Úszás Napján, június 21-én történt több tucat megbetegedés. A tisztiorvosi szolgálat szerint nem zárható ki, hogy a vízbe került ürülékkel terjedt az a calicivírus, amely miatt az úszóverseny 656 regisztrált résztvevője közül 46-an rosszul lettek (Risztov Évát kórházban ápolták). A versenyt a füredi kikötő közvetlen közelében rendezték. Tény, hogy a vírus egyaránt a szervezetükbe juthatott az étellel, a megivott vízzel és a tóba jutott szennyvízzel is, és utólag nehéz egyértelműen azonosítani a forrását. Az ÁNTSZ további vizsgálati eredményei szerdán várhatók az ügyben.
Hétfőn kiderült, hogy a szombaton az Origón megjelent képek nagy valószínűség szerint nem egy hajó által kibocsátott szennyvízfelhőt ábrázolnak, hanem árvaszúnyogok levetett lárvabőrét, amit a hullámzás összehordott. Bizonyos időközönként ugyanis az iszapban élő árvaszúnyoglárvák egy időben kirajzanak, feljönnek a vízfelszínre, bebábozódnak, majd az összes kis árvaszúnyog kirepül és ott marad egy rakás lárvabőr. Emellett egy olyan anyagot is termelnek, amelyek ezeket a bábokat összetartják és összeterelik.
