“2020-ban Trianont visszacsatolják Magyarországhoz”

Nemcsak az Együttnek és a DK-nak, hanem az MSZP-nek is fontos volt az európai parlamenti választás – mondta Kovács László, az MSZP volt elnöke a Magyarország és az Európai Unió az európai parlamenti választások után című szerdai budapesti, a Republikon Intézet által jegyzett konferencián. Nem igaz az a nézet, „hogy van egy hatalmas MSZP, rajta két kullanccsal" – derült ki Kovács szavaiból. Szelényi Zsuzsanna, az Együtt – korábban a Fidesz – országgyűlési képviselőnője csúnyán beszélt, Ceglédi Zoltán elemző pedig jókedvet fakasztott.

Korábban a témában:

Az európai parlamenti választás magyar eredményei azt mutatják, hogy Magyarországon a társadalom elfogadta a Fidesz-rezsimet – közölte bevezetőjében Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. A volt SZDSZ-es államtitkár szerint ezt igazolja mind az alacsony részvétel, mind a Fidesz 51,5 százaléka. „Én ezt riasztónak és szomorúságra okot adónak tartom” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem értette a választás után egyes baloldali pártok „örömködését”. A szakember szerint semmi jele annak, hogy egy-két-három éven belül a baloldal kihívója lehetne a Fidesz-rezsimnek.

Bár az Európai Parlamentnek deklarált célja volt, az egész EU-t tekintve érdemben mégsem növekedett a részvételi arány – hangsúlyozta Szelényi Zsuzsanna, az Együtt formálisan független országgyűlési képviselőnője. Az ellenzéki politikus arra is fölhívta a figyelmet, hogy míg az Európai Parlament szószólója a demokratizálódásnak, addig az Európai Tanácsban „ennek nyoma sincs”. Hozzátette: Deutsch Tamás az EP-választás előtt még Jean-Claude Junker elnöksége mellett kampányolt, egy héttel a választás után Orbán Viktor már ellene. Emellett – s ez nem csak Magyarországra volt jellemző – a pártok nem EU-s, hanem országos kampányt folytattak.

Az EU nem azt hozta, amit vártak tőle

Kovács László kétszeres volt külügyminiszter azt mondta: a 2004-es vagy a 2009-es EP-választáshoz képest Magyarországon azért csökkenhetett jelentősen a részvételi arány, „mert az EU-tagság nem azt hozta, amit sokan vártak tőle”. Ő is úgy látta: a magyar kampányban „túl sok volt a belpolitikai és túl kevés az uniós ügy”.

Eörsi Mátyás volt külügyi államtitkár szerint az EP-választás végeredménye pozitív, mert az eredmény ráébreszti az EU vezetőit arra, hogy súlyos változtatásokra van szükség. Ugyanakkor közölte: súlyos tévedés en bloc szélsőségesnek tartani az euroszkeptikusokat. A volt SZDSZ-es frakcióvezető a brit Nigel Farage-t említette, mint aki euroszkeptikus, de nem szélsőséges. „Nagyon szeretnék a magyar parlamentben olyan politikust látni, mint Farage” – mondta.

A külpolitikai szakértő arra a – viszonylag csekély nyilvánosságot kapott – történésre hívta föl a figyelmet, hogy kimondatlanul ugyan, de a Civil Összefogás Fórum egy DK-s javaslat mellett állt ki. Az EU-nak ugyanis – idézte Eörsi a CÖF-öt – olyanná kell válnia, mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia volt, márpedig ez lényegében a DK távlati elképzelésének – Orbán Viktor által egyébként szélsőségesnek minősített – átvétele – mondta a volt szabadelvű politikus. (A Hir24.hu ezzel kapcsolatban rövid interjút készített Eörsivel, aki szerint nem önmagában a CÖF álláspontja a jelentős, hanem az, hogy senkinek nem tűnik föl, miszerint két, egymástól annyira távol álló szervezet, mint a CÖF és a DK valamiben hasonlóan gondolkodik. Az lenne a normális, ha a DK azt mondaná, hogy ebben és ebben a CÖF-nek, vagy fordítva: a CÖF, hogy ebben és ebben a DK-nak volt igaza – vélte a portálunknak nyilatkozó Eörsi Mátyás.)

Ezek lesz.rják a gazdasági kérdéseket

Az MSZP volt elnöke egyetértett volt külügyi beosztottjával: egy euroszkeptikus párt nem feltétlenül szélsőséges és antiszemita. A most alakuló radikális frakció vezéralakja, Marine Le Pen nem engedi be a Jobbikot a frakcióba – mondta Kovács László. „Az Európai Parlamentben lesz színvonalas EU-bírálat. Jó lenne a magyar parlamentben is ilyen” – ismételte meg Eörsit, ugyanakkor vitába szállt a CÖF-hasonlattal: „Az Európai Egyesült Államokat inkább az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonlítanám, nem az Osztrák-Magyar Monarchiához” – mondta.

„Ezek lesz.rják a gazdasági kérdéseket” – mondta Szelényi Zsuzsanna, hozzátéve, hogy ezt a populista pártokra érti, melyek alatt nemcsak a Jobbikot, hanem saját egykori pártját is érti. „Ezek kilépnek ebből a keretből és ideologikus kérdéseket raknak a középpontba” – vélte.

Muszklik harca jön

Az európai parlamenti választás belpolitikai kérdéseire áttérve Szelényi azt mondta: a DK-nak és az Együttnek fontos volt kapni egy képet arról, hogy a baloldalon belül milyenek az erőviszonyok. „Van igény a baloldal megújítására és mi ennek megfelelően fogunk dolgozni” – mondta. Kovács László szerint ugyanakkor az EP-választás az MSZP-nek is fontos volt. Kiderült ugyanis: nem igaz az a nézet, „hogy van egy hatalmas MSZP, rajta két kullanccsal” és egyértelművé vált: „a DK és az Együtt-PM azonos kategória az MSZP-vel”. „Ez egy nagy tanulság. Örülök, ugyanakkor, hogy szembe kellett nézni a valós helyzettel” – fejtette ki.

Eörsi szerint azonban mindhárom baloldali pártnak érdemes magába néznie, ugyanis amíg az eddigiekénél modernebb, hitelesebb üzenetekkel nem jelenik meg egy párt, addig Orbán Viktor marad. A mostani választási rendszer azt kívánja, hogy a hatalmas kormánypárttal szemben egy hatalmas kihívó álljon ki, „és meglátjuk, kinek vannak erősebb muszklijai”. A magát ugyanakkor a sokpártrendszer híveként definiáló Eörsi szerint ezt kívánja a mostani választási rendszer. „Aztán kétharmaddal kell csinálni egy arányos választási rendszert és akkor eljutottunk a Paradicsomba” – tette hozzá.

A siker és a bukás záloga is Gyurcsány

A magas felek ezek után Bajnai Gordont, mint politikust elemezték. Kovács László szerint Bajnai bármelyik nyugat-európai országban lehetne miniszterelnök, Magyarországon azonban nem: nem választást nyerni tud, hanem kormányozni. „Bajnai kormányzása egyértelmű sikertörténet volt Brüsszelből nézve” – mondta. Eörsi szerint Bajnai leginkább Mario Montihoz hasonlítható, aki talpra állította az olasz gazdaságot – aztán hét százalékot kapott a választáson. Hiába lenne valaki jó miniszterelnök, ha nem választják meg – mondta.

A (volt) politikusok – rendkívül békés – vitája után az elemzők feszültek egymásnak és a közönségnek. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezető elemzője legújabb, már az európai parlamenti választás után készült közvélemény-kutatási eredményüket tette közzé. Eszerint ha most vasárnap lenne a parlamenti választás, szinte pontosan olyan eredmény születne, mint az április 6-i.

Arra a kérdésre, hogy milyen átrendeződés várható a baloldalon, az összes megkérdezett 11 százalék mondta, hogy az MSZP lesz a baloldal legerősebb pártja. Mráz hangsúlyozta: még az MSZP-szavazóknak is csak egyötöde mondta azt, hogy az MSZP lesz a baloldal legerősebb pártja.

Szerinte nagy szimbolikus jelentősége van, hogy a DK majdnem tíz százalékot kapott az EP-választáson. Úgy vélte: a siker záloga Gyurcsány Ferenc, de a növekedés akadálya szintén ő.

Trianont visszacsatolják

Ugyan nem tartozik szorosan a tárgyhoz, de jelentős derültséget okozott a moderátorként közreműködő Ceglédi Zoltán, a Republikon vezető elemzője, aki egy CÖF-ös aktivistától hallotta a következőt: „2020-ban Trianont visszacsatolják Magyarországhoz, mert letelik a száz év.”

A Fidesznek az az elképzelése, hogy folytatják az eddigi kormányzást, semmilyen ellenállásba nem ütközik – hangsúlyozta Lakner Zoltán politológus. A Fidesz a rajtakívüli autonómiák további korlátozását kívánja elérni – tette hozzá a szakember, aki szerint „nehéz lesz olyan választási szituációt előállítani, amikor az ellenzék a Fidesz által megalkotott, fönnálló szabályokat a Fidesz ellen tudja fordítani”.

A szakember szerint az önkormányzati választási eljárási törvény Budapestre vonatkozó részének hétfőn elfogadott módosítása miatt az ellenzéknek érdemes megfontolnia a bojkottot a fővárosban, de a kerületekben nem. Egyúttal egy témát is javasolt az ellenzéknek: szerinte az egyre mélyebb szegénységet az ellenzéknek politikailag tematizálnia kellene.

A Gyurcsány-dilemmára Lakner is figyelmeztetett: ha egy hagyományos Orbán-Gyurcsány vagy Fidesz-MSZP meccset ígér az ellenzék, akkor nem fog hatvan százalék fölé menni a részvételi arány.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.