Belföld

Navracsics: a holokauszt iparszerűen végrehajtott terror volt

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapesten, a Terror Háza Múzeumnál tartott holokauszt-megemlékezésen.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott: “a 20. század Magyarországa a rossz helyzetekre adott rossz válaszok Magyarországa volt”.

Mint mondta, a viták ma arról folynak, hogy ez azért volt-e így, mert a magyarok egyébként is rossz válaszokat adtak a felmerülő kérdésekre, vagy pedig azok már olyanok voltak, amelyekre jó válasz nem létezett. Ma a politikai közösség alapját – a múltba emlékezésen keresztül – részben ezek a viták adják – fűzte hozzá.

Navracsics Tibor szerint ugyanakkor szükséges és a jövő szempontjából fontos, hogy az egyetértés uralja a viták mögött meghúzódó véleményeket. Vitatkozhatunk egy-egy politikai helyzetről, válaszról; vitatkozhatunk arról, hogy lett volna-e másfajta lehetőség – mondta, majd leszögezte: egyvalamit nem lehet megkérdőjelezni, ennek a nemzetnek minden tagja, még a viták során is, a közjót és a nemzet boldogulását keresi.

Navracsics Tibor hangsúlyozta: egy politikai közösség nem élhet csak a múltba zárva, nem élhet csak “a 20. század tragédiáinak elemzési hálójába bonyolódva”. Miközben Európa más nemzetei a 21. században élnek, nem engedhetjük meg magunknak, hogy újra és újra csak a 20. század tragédiáit értelmezzük újra – mondta.

Hangsúlyozta azt is, hogy az áldozatokat meg kell siratni, és el kell temetni, az elkövetőeket meg kell találni és meg kell büntetni, de tovább kell lépni a 21. századba. “Feldolgozva a 20. század tragédiáját, tanulva a 20. század tragédiájából, tovább kell lépnünk a 21. századba” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a 20. század gyermekeinek kell elkezdeniük a 21. század vitáit.

Nekünk kell megfognunk egymás kezét, nekünk kell túllépni az elmúlt egy évszázad politikai vitáin és politikai tragédiáin. Nekünk kell megkezdenünk a magyarság 21. századi jövőjének építését – zárta beszédét Navracsics Tibor.

Szégyenváltozatok

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédében azt mondta: ami a második világháború alatt az európai zsidósággal, és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség. Ez nem csak a zsidóság tragédiája, ez Európa tragédiája – jelentette ki, majd hozzátette: 1944 fekete tavaszán magyarok és zsidók közé ékelődött a szégyen.

A kitaszítottak szégyene a megalázottság szégyene volt, a többség pedig tehetetlenségéért szégyellte magát. Ezek a szégyenváltozatok még mindig itt vannak közöttünk – mondta Schmidt Mária, aki szerint nem csak a gyászt, hanem a szégyeneket is fel kellene dolgozni.

Hangsúlyozta: amikor emlékezünk, akkor áldozatokra és tettesekre egyaránt emlékezni kell, ugyanakkor azokat sem felejthetjük el, akik emberek maradtak az embertelenségben.

A főigazgató közölte, a megemlékezésen idősebb Antall József (1896-1974), Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapjának embermentő példáját szeretnék felmutatni.

A néhai kormánymegbízott, belügyminiszteri hivatalnok, újjáépítési miniszter 1939 szeptemberében irányította a Magyarországra menekülő lengyelek tízezreinek ellátását, jogvédelmét. A menekültek között több ezer lengyel zsidó is Magyarországon keresett menedéket.

Idősebb Antall József megkülönbözetés nélkül, különös érzékenységgel gondoskodott elhelyezésükről, segélyezésükről – mondta.

Schmidt Mária kijelentette: idősebb Antall Józsefet a mentő tevékenységre emberi tisztessége, keresztény erkölcse mellett a lengyel-magyar szolidaritás hagyományai késztették.

A jót a rossztól elhatárolni

Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke idősebb Antall József életéről és tevékenységéről beszélt. Azt mondta: fejet kell hajtani idősebb Antall József előtt, akinek életútját példaként is tanulmányozni lehet.

Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete beszédében rámutatott: a holokauszt tapasztalata arra figyelmeztet, hogy minden társadalom, kulturális, tudományos és technikai fejlettségétől függetlenül, bűnössé válhat és elveszítheti azt a képességet, hogy a jót a rossztól elhatárolja.

A holokauszt megmutatta, mi történik, ha az emberi életet nem tekintjük önmagában való értéknek – tette hozzá.

A Terror Háza Múzeum épülete előtt a holokauszt áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen, mások mellett jelen volt Schiffer András, az LMP társelnöke, Meszerics Tamás, az LMP európai parlamenti listájának vezetője, Schmuck Andor, a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártjának elnöke, Pálffy István, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjelöltje, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Hassay Zsófia (Fidesz), Terézváros polgármestere, valamint Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.