Belföld

Katasztrófát okozhat Budapesten a Duna

Fejlesztések és felújítások nélkül nem biztosítható a főváros védelme, ha a Duna legközelebbi áradása megközelíti vagy meghaladja a tavalyi mértéket - írja a Magyar Nemzet.

A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. tanulmánya szerint a 2013-as, 891 centiméter tetőzésű árvízhez hasonló, esetleg nagyobb árvíz esetén katasztrófa bekövetkezésével is számolni kell – derül ki a cikkből.

A nemrégiben készült fővárosi elemzés szerint egy újabb nagy árvíz már nemcsak a Római-partot, Békásmegyert és Csillaghegyet fenyegeti, hanem elöntheti Óbudát, Újlakot, a Vízivárost, valamint Újpestet, Angyalföldet és a Margitszigetet is.

Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester a tanulmánnyal kapcsolatban a lapnak azt mondta,  mindenképpen a kormányhoz fordul az ügyben, a fővárosi pénzügyi tervekben ugyanis nincs elegendő forrás erre a célra. A 2014-re előirányzott keretből 100 millió forint jut a római-parti védmű megépítésének előkészítésére, míg a teljes árvízvédelmi rekonstrukciót félmilliárdból kell megoldani.

A főpolgármester szerint az árvízvédelmi vonalak, berendezések műszaki állapota sokkal rosszabb, mint azt a tavalyi tapasztalatok alapján gondolni lehet.

Kevesebb árvíz lesz a Dunán?

De nem a pöpec árvízi előrelátás miatt. Tavaly, a nagy európai árvizek idején látott napvilágot a Nature Climate Change elemzése, mely szerint a globális felmelegedés következtében a világ 29 nagy folyóján lesznek gyakoribbak a nagy áradások, leginkább a  Jangce, Mekong, Gangesz, Niger, Kongó, Nílus, Amazonas, Paraná, Rajna  folyókon, ám az Eufrátesz, Mississippi és a Duna környezetében élők örülhetnek, mert ott csökken az árvízi veszély. A felmelegedés azért függ össze az árvízkockázattal (és azért növeli azt), mert a melegebb levegő több nedvességet tud raktározni, és nagyobb esők lehetnek emiatt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik