Léhmann György nem vár túl sokat a Kúria jogegységi döntésétől, szerinte a közhatalom továbbra is mindent megtesz azért, hogy – miközben az adósok megsegítéséről beszél – a bankok megtarthassák az adósoktól jogtalanul elszedett pénzt. Mint a sonline.hu-nak mondta: aki belép az árfolyamgátba, módosítja eredeti szerződését, és lemond arról a jogáról is, hogy utóbb perben követelhesse vissza a jogtalanul beszedett milliókat. Bármilyen kúriai döntés születik tehát, az árfolyamgátba lépőkre az nem vonatkozik majd – tette hozzá.
A siófoki ügyvéd azt javasolja, hogy a kormány inkább a szerb példát kövesse. Az ottani nemzeti bank a bankvezérek reggeliztetése helyett megvizsgálta a davizahitel-szerződésekben a bankok egyoldalú szerződésmódosítási jogát, majd a kormány törvényt alkotott, miszerint a devizában nyilvántartott kölcsönszerződések egyoldalú banki szerződésmódosítási joga semmis. Ilyen egyszerű – mondta Léhmann György.
Az árfolyamgát november 8-ától hatályos kiszélesítése óta még csak három hét telt el, így valódi hatását még nem lehet megítélni, az azonban már most látszik: elmarad az áttörés. Hiába léphet be már minden devizahiteles az árfolyamgátba, a legtöbben még mindig inkább valamiféle mentőcsomagra várnak. Az Azenpenzem.hu körkérdésére egyedül az OTP Bank számolt be az érdeklődés látványos növekedéséről: náluk megháromszorozódott a gyűjtőszámla igénylése.
