Három év után ismét felütötte a fejét a veszettség Magyarországon vörös rókákban: szeptember közepe óta már 18 állatnál igazolták a fertőzést. A Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok megyei esetek után novemberben a Pest megyei Kőröstetétlen közigazgatási területén lévő tanya közelébe tévedő róka teteméből is kimutatták a veszettség vírusát.
Magyarországon 2010. óta nem mutattak ki veszettséget vörös rókában, és egyelőre rejtély, hogy a betegség hogyan jutott be észrevétlenül az ország közepére.
A szükséges helyi járványügyi intézkedéseket megtették a Pest megyében felbukkant veszett róka ügyében: a rókával érintkező oltatlan ebet nem hagyhatták életben, de elrendelték a tanyán található másik három oltott kutya, két macska és egy ló 90 napos megfigyelését. Kőröstetétlen község közigazgatási területén ebzárlat van érvényben, és elrendelték a községben az oltatlan kutyák és macskák veszettség elleni azonnali védőoltását is.
Megelőzés
Magyarországon a rókák veszettség elleni immunizálása rendszeresen megtörténik. A veszettségben aktív gócpontjai országunkon kívül vannak, vándorló beteg vadállatokkal (pl. rókával, denevérrel) kerülhet be az országba. A rókán, denevéren kívül bármelyik vadon élő, melegvérű állat (akár őz, nyúl, vaddisznó, sün, patkány is) hordozhatja a vírust.
A kutyákat évente veszettség ellen kötelező oltatni. Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület vezetője szerint sokan az anyagi kiadások miatt megpróbálják elkerülni a szabályokat, és nem oltatják be háziállataikat. A macskák veszettség elleni oltása nem kötelező, de egy természetben kószáló macska is könnyedén hazavihet egy veszett állattal való találkozást követően halálos vírust. Így a macskáink veszettség elleni oltását is célszerű állatorvossal évente elvégeztetni.
Hasznos tanácsok
A Pest Megyei Kormányhivatal felhívja az állampolgárok figyelmét a veszettséggel kapcsolatban az alábbiakra:
- A természetellenesen viselkedő (barátságos, vagy támadó magatartást mutató) vadon élő emlősállattal (róka, aranysakál, kóbor eb) ne érintkezzen!
- Ha elgázolt vagy ismeretlen ok miatt elhullott róka tetemet talál, ne érintse meg!
- Mindkét fenti esetben értesítse az állategészségügyi hatóságot!
- Ha veszettségre gyanús állattal érintkezett, sürgősen keresse fel háziorvosát.
- Ha házi kedvence a megszokottól eltérően viselkedik, vagy harapás nyomait véli felfedezni rajta, haladéktalanul értesítse állatorvosát!
- Ne feledkezzen meg az ebek évenkénti kötelező veszettség elleni oltásáról!
- Tekintettel a veszettség esetekre, kijáró házimacskák esetében is javasolt a veszettség elleni oltás a főváros és Pest megye területén.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület által működtetett ebrendészet is pár jó tanáccsal segít, hogy az emberre is halálos kór elkerülhető, megelőzhető lehessen.
- utcán gubbasztó, ismeretlen háziállatot sohase érintsünk meg
- szelídnek tűnő rókát, egyéb, egyébként vadon élő állatot kerüljünk elállatok tetemeit ne engedjük háziállatunknak szaglászni, azt kerüljük el
- ha állat harapás történik, az állatot meg kell figyelni, hogy van-e emberre is veszélyes betegsége
Emberre halálos lehet
A veszettség vírusos betegség. Állatról emberre, emberről állatra, sőt emberről emberre is terjedhet. Az élőlény nyálával adja át, általában vadállat a háziállatoknak, így a kutyán vagy cicán keresztül eljuthat bármelyik emberhez a vírus. Olyannyira nem elhanyagolható kórról van szó, hogy a világon évente 20-25 ezer ember hal bele a tünetek jelentkezésekor már gyógyíthatatlan veszettségbe.
Idehaza sem kizárt, hogy elszenvedhető egy veszettség vírus fertőzés. Embereknél a veszettséget kezdetben fejfájás, végtaggyengeség, mérsékelt láz, lehangoltság, álmatlanság jellemzi, majd a következő szakaszban jönnek a légzési és nyelési görcsök, a remegés, az ingerlékenység, dühöngés és az intenzív nyálfolyás. A végső pedig a bénulási szakasz, amely víziszonnyal (a bénulások előtt ugyanis a nyelés, amelyet reflexszerűen már a víz látványa is kiválthat, görcsös fájdalmat okoz), fokozódó gyengeséggel, eszméletvesztéssel jár. Nagyon kevés kivételtől eltekintve ezt követően beáll a halál.
Magyarországon utoljára kilencvenes években haltak meg ketten veszettség miatt. Egyikőjük sem kapta meg a harapás után a szükséges védőoltás-sorozatot.
Mit csináljunk, ha megharapott egy beteg állat?
Fontos, hogy a gyanúsan viselkedő állatokat messze kerüljük el. Ha bekövetkezik bőrfelület sérülésével járó marás, karcolás, harapás, akkor a sebet azonnal fertőtleníteni és tisztítani kell. Az állatharapás tényét jelenteni kell a lehető leghamarabb a háziorvosnak, illetve az állatot megfigyelés alá kell vonni. Embereknél a veszettség kifejlődése a marást követő napokban megkezdett, négy oltásból álló sorozattal meggátolható. Az oltássorozat nélkül azonban a vírusfertőzés szinte biztos, hogy halálos.
