Alaptörvény (alaptörvény)
Belföld

Megint módosították az alaptörvényt

Elfogadta a parlament a 2012. január 1-je óta hatályos alaptörvény ötödik módosítását.

Az Országgyűlés hétfőn 260 igennel, 41 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el az alkotmánymódosítást, amelyet a kormánypártiak mellett három független képviselő is támogatott. Az MSZP és az LMP nemmel szavazott, a Jobbik-frakció tartózkodott.

Az alkotmánymódosítás az MNB-t bízza meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, lehetőséget adva ezzel a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonására.

Megszűnik a PSZÁF

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), az utóbbi megszüntetésével.

A Ház 249 igen szavazattal, 59 ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. Az indítvány elfogadásához szükség volt az alkotmány módosítására is, amit a parlament előzőleg, szintén hétfőn szavazott meg.

A döntés értelmében október 1-jétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a PSZÁF eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit.

Nem adóztathatnak a bírósági döntések miatt

A most megszavazott módosítással kikerült az alkotmányból, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Belefoglalják viszont ezt a rendelkezést a gazdasági stabilitási törvénybe, amelynek módosítása már a Ház előtt van.
Törölték az alaptörvényből a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét is. A változtatás alapján az Országos Bírósági Hivatal elnökének a jövőben nem lesz módja arra, hogy bizonyos ügyek tárgyalására az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki.

Bekerült ugyanakkor az alkotmányba a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács intézménye, amelynek eddigi hatásköre nem változik. Újdonság, hogy az Ab-nak a jövőben 30 helyett 90 napja lesz határozni a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.

Kampány a kereskedelmi médiumoknál: mindenkit vagy senkit

Az alaptörvény-módosítással határoztak arról is, hogy kampányhirdetéseket nem csak a közmédia sugározhat majd, a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. A kereskedelmi médiumok dönthetnek úgy, hogy nem sugároznak politikai hirdetéseket a választási kampányban, ha viszont engedélyezik őket, nem válogathatnak a pártok között.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége márciusban, a negyedik módosítással foglalta az alaptörvénybe, hogy kampányidőszakban kizárólag a közmédia sugározhat párthirdetéseket, most ezen változtattak.

A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a pártok.
Szintén átírták az egyházakat érintő alkotmányos passzusokat, igazodva ahhoz, hogy a parlament nyáron megváltoztatta az egyházkénti elismerés rendjét. Rögzítették, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállóak, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére az Országgyűlés dönt, az együttműködő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek.

Az ötödik alaptörvény-módosítás október 1-jén lép hatályba.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!